Cotylorhynchus
 |
||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Evolúciós időszak: Kora- középső perm | ||||||||||||||||||
 A Cotylorhynchus romeri csontváza |
||||||||||||||||||
| Természetvédelmi státusz | ||||||||||||||||||
| Fosszilis | ||||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||||
 A Wikifajok tartalmaz Cotylorhynchus témájú rendszertani információt.  A Wikimédia Commons tartalmaz Cotylorhynchus témájú médiaállományokat. |
A Cotylorhynchus az emlősszerűek (Synapsida) osztályának a Pelycosauria rendjéhez, ezen belül a Caseidae családjához tartozó nem.
Tartalomjegyzék |
Tudnivalók [szerkesztés]
Az emlősszerű Cotylorhynchus Észak-Amerika déli részén élt, a kora perm és a középső perm korszakok alatt. Körülbelül 265 millió évvel ezelőtt halt ki. A Cotylorhynchus a legismertebb Caseidae-nem, létezésük idején ők voltak a legnagyobb Pelycosauriák és szárazföldi gerincesek. Növényevők voltak, de mivel hatalmas méreteket értek el, valószínűleg alig kellett tartsanak a ragadozóktól.
Megjelenése [szerkesztés]
A Cotylorhynchus hatalmas volt, óriási, hordószerű testtel és feltűnően kis fejjel rendelkezett. Hossza elérte a 6 métert, míg testsúlya 2 tonna körül mozgott. A csontváza jellegzetességei a nagy scapulocoracoid, kiszélesedett végű felkarcsont, oszlopszerű alkar, valamint tömzsi, karmokban végződő kezek. Kezének egyes vonásai arra utalnak, hogy az állat sokat ásott, vagy a táplálék után, vagy védelemből kotort magának üreget. Egyesek szerint az ujjai igen mozgékonyak voltak.
Az állat koponyája abban különbözik a többi Pelycosauriáétól, hogy halántékcsontjai nagyok, külső orra van (ami lehet, hogy nedvességet-érzékelő és -tartósító szervet tartalmazott), nagy az orrürege és a felső állcsonton levő fogsor olyan alakban rendeződik, mintha csőrt alkotna. A koponya külső felszínén mély, kerek lyukak és hasadékok találhatók. Fogazata hasonlít a leguánfélékéhez.
Felfedezése [szerkesztés]
Úgy gondolták, hogy a Cotylorhynchus az első magzatburkosok közé tartozott. Eddig három faját fedezték fel: ezek a Cotylorhynchus hancocki, Cotylorhynchus romeri és Cotylorhynchus bransoni. Feltételezik, hogy a kisebb méretű C. romeri a nagyobb C. hancocki őse. Számos C. romeri csontot fedeztek fel Közép-Oklahomában, Cleveland megye egyes részein. Töredékes C. hancocki maradványokat találtak az észak-texasi Hardeman megye és Knox megye területén. Közép-Északnyugat-Oklahomában, Kingfisher megye és Blaine megye területén pedig C. bransoni maradványokat fedeztek fel.
Források [szerkesztés]
- Paleobiology Database
- Stovall, JW et al. The Postcranial Skeleton of the Giant Permian Pelycosaur
-
- Cotylorhynchus romeri.
