Costa Rica-i aranyvarangy
 |
||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
 |
||||||||||||||||
| Természetvédelmi státusz | ||||||||||||||||
| Kihalt Kihalás ideje: 1989        iucn3.1 |
||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||
|
||||||||||||||||
| Tudományos név | ||||||||||||||||
| Bufo periglenes Savage, 1966 |
||||||||||||||||
| Szinonimák | ||||||||||||||||
|
Incilius periglenes (Frost, 2008) |
||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||
 A Wikifajok tartalmaz Costa Rica-i aranyvarangy témájú rendszertani információt.  A Wikimédia Commons tartalmaz Costa Rica-i aranyvarangy témájú médiaállományokat. |
A Costa Rica-i aranyvarangy (Bufo periglenes) a varangyfélék (Bufonidae) családjának Bufo nemébe tartozó, jelenkorban (1989-ben) kihalt faja.
Tartalomjegyzék |
Előfordulása [szerkesztés]
Valaha nagy számban fordult elő a Costa Rica-i Monteverde városa fölötti, mintegy 30 km²-en elterülő trópusi köderdőben.
Megjelenése [szerkesztés]
Apró, fényes narancssárgás bőrű varangy.
Szaporodás [szerkesztés]
A hímek a pocsolya partjára gyűlnek, és türelmesen várják a nőstényeket, hogy lerakják petéiket. Amint a nőstények megérkeznek, a hímek megragadják őket, és a peterakó helyre vitetik magukat velük. A tülekedésben a hímek bármit megragadnak, ami él és mozog, néha még más hímeket is. A megragadott hím ilyenkor gyors rezgést bocsát ki, hogy a másik engedje el. A nőstény pillanatok alatt egy csomó hímet gyűjt a hátára. Mindegyik más-más testrészbe kapaszkodik, hogy ő termékenyítse meg a nőstény által lerakott petéket. Előfordul, hogy a sok hím miatt a nőstény órákon át mozdulni sem tud, amíg az erősebb hímek le nem taszigálják a gyengébbeket. A nőstény ekkor megindul a pocsolya felé, és lerak kb. 200 petét. A nyeregben maradt hímek ekkor megtermékenyítik a petéket. Egy hét alatt az összes nőstény lerakja petéit, és a varangyok újból visszatérnek az erdő talaján levő nedves talajba.
Az előbújó ebihalak a vízben maradnak, és apró növényekkel, pl. algával táplálkoznak. Ha a zápor akár csak néhány nappal is elmarad, akkor a pocsolyák kiszáradnak és az ebihalak elpusztulnak. Miután a tojásból 5 hét elteltével kikelnek, szüleik apró másává fejlődnek, és elhagyják a pocsolyát.
Lásd még [szerkesztés]
Forrás [szerkesztés]
- A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján. IUCN. (Hozzáférés: 2011. június 26.)
- Arkive.org
