Coryphaena equiselis

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Wikipédia:TaxoboxInfobox info icon.svg
Coryphaena equiselis
Coryphaena equiselis
Coryphaena equiselis
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
Status iucn EX icon blank.svg Status iucn EW icon blank.svg Status iucn CR icon blank.svg Status iucn EN icon blank.svg Status iucn VU icon blank.svg Status iucn NT icon blank.svg Status iucn LC icon.svg
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Osztály: Csontos halak (Osteichthyes)
Alosztály: Sugarasúszójú halak (Actinopterygii)
Rend: Sügéralakúak (Perciformes)
Alrend: Sügéralkatúak (Percoidei)
Öregcsalád: Percoidea
Család: Aranymakrahal-félék (Coryphaenidae)
Rafinesque, 1810
Nem: Coryphaena
Linnaeus, 1758
Faj: C. equiselis
Tudományos név
Coryphaena equiselis
Linnaeus, 1758
Szinonimák
  • Coryphaena aurata Rafinesque, 1810
  • Coryphaena azorica Valenciennes, 1833
  • Coryphaena equisetis Linnaeus, 1758
  • Coryphaena equisetis Osbeck, 1765
  • Coryphaena lessonii Valenciennes, 1833
  • Lampugus neapolitanus Valenciennes, 1833
  • Lampugus punctulatus Valenciennes, 1833
Hivatkozások
Wikispecies

A Wikifajok tartalmaz Coryphaena equiselis témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Coryphaena equiselis témájú kategóriát.

A Coryphaena equiselis a sugarasúszójú halak (Actinopterygii) osztályának, a sügéralakúak (Perciformes) rendjébe, ezen belül az aranymakrahal-félék (Coryphaenidae) családjába tartozó faj.

Előfordulása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Coryphaena equiselis az Atlanti-, az Indiai- és a Csendes-óceánok trópusi és szubtrópusi vizeiben él. Gyakran összetévesztik a fiatal, vagy a nőstény Coryphaena hippurusszal. Mint rokona, ez a halfaj is igen vándorló kedvű.

Megjelenése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Ez a halfaj, valamivel kisebb, mint rokona, csak 50, legfeljebb 127 centiméteresre nő meg. 22 centiméteresen felnőttnek számít. 33 csigolyája van. Megnyúlt és oldalról lapított teste van. Hátúszója, amely 48-55 sugárból tevődik össze, a fejtetőtől, majdnem a farokúszóig tart. A farok alatti úszója, elölbemélyedést mutat. Mellúszói, fejének középső része mögött indulnak ki, és körülbelül fele akkorák, mint a fejhossza. Fényes, fémezett kékes-zöldes testszíne, a Coryphaena equiselis halála után szürkévé válik. Oldalai aranyozott árnyalatúak, számos fekete folttal. Hátúszója sötét. A fiatal példány farokúszóját, fehér sáv szegélyezi. Nővekedése során, főleg a hím esetében, a fej egyre magasodik, mivel kialakul a családra jellemző homloki csontos képződmény.

Életmódja[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Coryphaena equiselis, rokonával ellentétben, csakis a sósvízben él, amelynek hőmérséklete legalább 24 Celsius-fokos kell, hogy legyen. Főleg a nyílt vizeket kedveli, ahol általában rajokban úszik. Néha partközelben is látható. Időnként csónak]okat követt, vagy szabadon lebegő törmelékek közelében tartózkodik. Tápláléka kisebb halak és kalmárok.

Legfeljebb 4 évig él.

Szaporodása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Ikrái és ivadékai a szabad vízben lebegnek.

Felhasználása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Ezt az aranymakrahal-félét, csak kisebb mértékben halásszák. Tenyésztésével, eddig, csak kisérleteztek. A sporthorgászok kedvelik. Általában frissen árusítják. Dél-Amerika északi részén, az egyik legfontosabb ehető halfajnak számít.

Forrás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]