Magyar Corvin-lánc

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Corvin-lánc szócikkből átirányítva)
Magyar Corvin-lánc
Adományozza a Magyar Köztársaság
Típus egyfokozatú köztársasági elnöki szintű kitüntetés
Kaphatják a magyar tudomány és művészet, oktatás és művelődés érdekében tett kimagasló érdemekkel bíró vagy különleges teljesítményt nyúltó külföldi és magyar állampolgárok
Státusz jelenleg adományozható
Statisztikák
Alapítás dátuma 1930/2001
Első kitüntetés dátuma 2001 (a jelenlegi rend első kitüntetése)
Utolsó kitüntetés dátuma folyamatos
Viselési sorrend
Magasabb rangú kitüntetés Magyar Szent István Rend
Alacsonyabb rangú kitüntetés Magyar Becsület Rend

A Corvin-lánc egy kitüntetés, amelyet 1930-ban alapított Horthy Miklós, Magyarország kormányzója. A kitüntetést azok kaphatták meg, akik a magyar tudomány, irodalom és művészet terén, valamint a magyar művelődés fellendítése körül szereztek kimagasló érdemeket. A Corvin-lánc élő viselőinek száma egyszerre nem lehetett több tizenkettőnél. Később Észak-Erdély visszacsatolása után ezt a kvótát felemelték további hárommal. Így összesen tizenöt lehetett viselőinek száma. További kitüntetéseket is alapítottak: Corvin-díszjelvényt, amelyet szintén 12 fő viselhetett, és a Corvin-koszorút, amelyet 60 fő hordhatott. Külföldieknek Corvin-díszjelvényt adományoztak.

A magyar kormány 2001-ben újraalapította, de a 2002-es kormányváltás után már nem kapott senki sem Corvin-láncot, az indoklás szerint azért, mert ez a kitüntetés a Horthy-korszakot idézte és a megállapításának módját is kifogásolták.[1] A 2010-es kormányváltás után két évvel, 2012-ben adták át újra ezt a kitüntetést.

A kormány eredeti szándékai szerint a díjazottak számát 15-re növelte volna, mindez azonban a jogszabályból nem állapítható meg. Egyértelmű azonban, hogy a Corvin-lánc Testület újbóli megalakulásához 12 díjazott kell, de hogy egyidőben legfeljebb hány kitüntetettje lehet a díjnak, arra vonatkozóan nincs szabály. 2012-ben öten kapták meg a díjat, így a viselők száma 13-ra emelkedett, majd 2013-óta 12 főre csökkent.[2]

Újjáalapítása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Részlet a törvény szövegéből:[3]

2/2001. (VIII. 14.) ME rendelet a Magyar Corvin-lánc kitüntetés alapításáról és alapszabályáról.

A Magyar Köztársaság kitüntetéseiről szóló 1991. évi XXXI. törvény 6/B. §-ában kapott felhatalmazás alapján a következőket rendelem el:

  1. § A magyar tudomány és művészet, valamint a magyar oktatás és művelődés fellendítése terén szerzett kimagasló érdemek elismerésére Magyar Corvin-lánc kitüntetést (a továbbiakban: kitüntetés) alapítok.
  2. § A kitüntetés adományozásának rendjét és feltételeit, a kitüntetés leírását, valamint a kitüntetéssel járó jogokat és kötelezettségeket, továbbá a Magyar Corvin-lánc Testület létrehozásának és működésének alapvető szabályait a kitüntetés alapszabályában foglaltak szerint állapítom meg. Az alapszabályt e rendelet melléklete tartalmazza.
  3. § Az e rendelet végrehajtásával összefüggő költségek fedezetéről 2002. január 1-jétől a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma gondoskodik.”

A Corvin-lánc leírása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A láncon függő medál egy 15. századi olasz reneszánsz művész által készített, 35 milliméter vastagságú érem kópiája lett. Előlapján jobb és baloldalon delfinen álló női alakok keretezik az érmet. Benne Mátyás király jobb oldali profil mellképe, körülötte a latinMathias Rex Hungariae” (Mátyás, Magyarország királya) szöveggel. A díszes érem fölött arany koszorúban látható Mátyás zománcozott címere. Az egész egy aranybevonatú 510 milliméter hosszú, bogyós díszítésű ezüst nyakláncon függ. Az érem gyümölcskosárral és Mátyás király aranykoszorúban levő zománcos címerével kapcsolódik a lánchoz. A lánc hossza 510 milliméter, anyaga ezüst és zománc.[4]

Az újraalapított kitüntetés megegyezik az eredeti 1930-assal, kivéve, hogy felirata a következő: „Pro scientia – litteris – et artibus” (A tudományokért, az irodalomért és a művészetekért).

A Magyar Corvin-lánc adományozására és viselésére, továbbá az adományozott kiesésére vonatkozó szabályok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Magyar Corvin-láncot (továbbiakban: kitüntetés) nemzeti ünnepek alkalmával a miniszterelnök adományozza, olyan magyar illetve külföldi állampolgároknak, akik a magyar tudomány és művészet, továbbá az oktatás és a művelődés fellendítése terén kimagasló érdemeket szereztek. A kitüntetést ugyanazon személy részére csak egy ízben lehet adományozni.

A kitüntetést viselők száma egyszerre nem haladhatja meg a tizenkettőt. Amint az adományozottak száma eléri a tizenkettőt, további kitüntetés adományozására csak akkor van lehetőség, ha az adományozottak száma legalább egy fővel csökken.

A kitüntetés feljogosítja viselőjét, hogy meghívottként részt vegyen a Magyar Köztársaság nemzeti- és állami ünnepein rendezett központi állami ünnepségeken, valamint nemzeti- és állami ünnepeknek nem minősülő kiemelkedő fontosságú rendezvényeken. Továbbá jogosult élete végéig a kitüntetést birtokolni és magát a Magyar Corvin-lánc birtokosának nevezni.

A kitüntetés birtoklásának joga megszűnik, ha az adományozott meghal, az adományozottat a közügyek gyakorlásától eltiltó határozat jogerőre emelkedik, továbbá, ha az adományozott lemond a kitüntetésről.

Az adományozást az adományozott nevének és az adományozás dátumának feltüntetésével a kitüntetés hátlapjára történő bevéséssel kell megörökíteni.

Amennyiben ugyanazon kitüntetés hátoldalára több név már nem véshető fel, akkor az adott kitüntetést több alkalommal átadni nem lehet, annak hátlapjára a „Lezárva” feliratot kell vésni és át kell adni a Magyar Nemzeti Múzeumnak, mint a kitüntetés őrzésére és kiállítására jogosult intézménynek.

A Magyar Corvin-lánc Testület[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Amint a kitüntetettek száma eléri a tizenkét főt, létre kell hozni a Magyar Corvin-lánc Testületet (továbbiakban: Testület).

A Testület alakuló ülését a Magyar Corvin-lánc Iroda hívja össze, amire meg kell hívni az adományozót is. Az alakuló ülést az adományozó vagy az általa e feladatra kijelölt miniszter nyitja meg, majd az ülés vezetését átadja a legidősebb kitüntetettnek, mint korelnöknek. A Testület tagjai az alakuló ülésen tagjai közül elnököt, elnökhelyettest és két jegyzőt választanak.

A Testület tevékenységével a tudományok és művészetek, valamint a magyar nemzeti oktatás és művelődés fellendítésén munkálkodik és őrködik a kitüntetés tekintélye felett, továbbá ajánlatot tesz az adományozó felé, további kitüntettek személyére vonatkozóan. A fent felsoroltakon túl figyelemmel kíséri a magyar tudományos és művészeti életet, az oktatás és művelődés helyzetét és ezzel kapcsolatban közérdekű javaslatot tehet, valamint nyilvános állásfoglalást tehet közzé.

A Magyar Corvin-lánc Iroda[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Magyar Corvin-lánc Iroda (továbbiakban: Iroda) feladatait a Miniszterelnöki Kabinet látja el. Az Iroda gondoskodik a kitüntetés adományozásával összefüggő adminisztratív munka ellátásáról, továbbá a kitüntetés előállításáról, pótlásáról, javíttatásáról, továbbá ellátja a Testület működésével összefüggő titkársági feladatokat.

Az Iroda éléről 2002-ben menesztették Schmidt Máriát. 2011. április 1-től e posztot Granasztói György történész töltötte be.[5]

A Corvin-lánc díjazottjai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1930[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1935[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1937[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1938[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1939[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1940[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1941[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1942[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1943[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Magyar Corvin-lánc kitüntetettjei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

2001[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

2012[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. ^ a b A kormány újragondolja az állami kitüntetések rendszerét
  2. Orbán öt új Corvin-láncost tüntetett ki
  3. A Magyar Corvin-láncra vonatkozó jogszabályi háttér: 2/2001 (VIII.14.) ME rendelet a Magyar Corvin-lánc kitüntetés alapításáról és alapszabályáról
  4. Makkai Ágnes - Héri Vera. Kitüntetések (magyar nyelven). Zrínyi Kiadó, 228. o. ISBN 963 326 5991 (1990) 
  5. Újraéled a Corvin-lánc

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]