Cornelia gens

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

A Cornelia gens két igen előkelő római nemzetséget jelölt a köztársasági időkben, egy patríciust és egy plebejust.

Az arisztokrata nemzetségből került ki az összes fontos Cornelius és Cornelia. Az alábbi cognomenek voltak jellemzőek: Arvina, Blasio, Cethegus, Cinna, Cossus, Dolabella, Lentulus (számos agnomennel), Maluginensis, Mammula, Merenda, Merula, Rufinus, Scapula, Scipio (számos ragadványnévvel), Sisenna, Sulla.

A plebejus Corneliusok az alábbi mellékneveket viselték: Balbus, Gallus. Rengeteg cognomen nélküli plebejus Corneliusról maradt fenn híradás, ez pedig egyértelműen Sullának, a dictatornak köszönhető, aki 10 000 rabszolgát szabadított fel, hogy állandó támogatókat szerezzen a népgyűléseken. Ezek pedig mind örökölték a nevét.

A patrícius Corneliusok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Cornelius Arvinák[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Cornelius Blasiók[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Cornelius Cethegusok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Cornelius Cinnák[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Cornelius Cossusok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Cornelius Dolabellák[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Cornelius Lentulusok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Lucius Cornelius Lentulus volt az egyetlen senator, aki Kr. e. 387-ben Brennus lefizetése ellen szavazott.
  • Lucius Cornelius Lentulus az előbbi fia, Kr. e. 327 egyik consulja volt. Kr. e. 324-ben felderítő csapatot vezetett Samniumba, Kr. e. 321-ben pedig javasolta a consuloknak, hogy fogadják el a szamniszok feltételeit a caudiumi vereséget követően. Kr. e. 320-ban dictatorként állt bosszút a római vereségért.
  • Servius Cornelius Lentulus Kr. e. 303-ban volt consul.
  • Lucius Cornelius Lentulus, az előbbi unokája Kr. e. 275-ben volt consul.
  • Lucius Cornelius Lentulus Caudinus, az előbbi fia, aedilis curulis, pontifex maximus és Kr. e. 237 egyik consulja volt. Hivatali évében legyőzte a ligurokat, és triumphust tarthatott. Kr. e. 213-ban halt meg.
  • Publius Cornelius Lentulus Caudinus, az előbbi fivére, Kr. e. 236 egyik consulja volt.
  • Lucius Cornelius Lentulus Caudinus, az előbbi unokaöccse, Kr. e. 237 consuljának egyik fia, Kr. e. 209 aedilis curulisa volt.
  • Publius Cornelius Lentulus Caudinus, az előbbi fivére, Kr. e. 210-ben követte Scipiót Hispaniába, Kr. e. 204-ben pedig praetor volt. Kr. e. 189-ben a Kis-Ázsiába küldött biztos közé tartozott.
  • Publius Cornelius Lentulus, az előbbi kettő unokatestvére, Kr. e. 236 consuljának fia Kr. e. 214-ben Szicília praetora volt, és egészen Kr. e. 212-ig igazgatta a provinciát. Az előzővel együtt részt vett a tízes bizottságban.
  • Servius Cornelius Lentulus Kr. e. 207-ben aedilis curulis, Kr. e. 205-ben pedig katonai tribunus volt Hispaniában.
  • Servius Cornelius Lentulus, az előbbi fia, Kr. e. 171-ben Publius nevű fivérével követ volt Hellaszban, Kr. e. 169-ben pedig Szicília praetora lett.
  • Publius Cornelius Lentulus, az előbbi fivére, Kr. e. 171-ben az öt Hellaszba menesztett követ egyike volt.
  • Lucius Cornelius Lentulus, az előbbi unokaöccse, Servius fia Kr. e. 140-ben volt praetor.
  • Lucius Lentulus Kr. e. 160-ban az Aemilius Paullus jelentéseit hazavivő hírnökök egyike volt.
  • Caius Cornelius Lentulus Kr. e. 199-ben a három, coloniák alapítását felügyelő hivatalnok egyike volt.
  • Cnaeus Cornelius Lentulus Kr. e. 201 consuljainak egyike volt.
  • Lucius Cornelius Lentulus, az előbbi öccse, Kr. e. 199 consuljainak egyike volt.
  • Lucius Cornelius Lentulus Lupus, az előbbi unokaöccse, Cnaeus fia volt. Kr. e. 163-ban aedilis curulisi, Kr. e. 156-ban consuli, Kr. e. 147-ben censori tisztséget viselt.
  • Publius Cornelius Lentulus Kr. e. 169-ben aedilisként medvéket és elefántokat vonultatott fel a Circus Maximusban, a következő évben pedig a Perszeusz makedón királlyal sikertelenül tárgyaló háromtagú bizottság tagja volt. Kr. e. 162-ben consul suffectusszá nevezték ki, mert a választásokat nem hivatalosnak minősítették. Princeps senatusként igen agg kort ért meg, még a Caius Gracchus elleni harcban is megsérült Kr. e. 121-ben.
  • Cornelius Lentulus praetor volt, akit Kr. e. 134-ben legyőztek az I. szicíliai rabszolgaháborúban a felkelők.
  • Cnaeus Cornelius Lentulus Kr. e. 97-ben volt consul.
  • Publius Cornelius Lentulus Sura Kr. e. 71-ben volt consul, és támogatta Catilinát.
  • Publius Cornelius Lentulus Spinther Kr. e. 57-ben volt consul.
  • ifjabb Publius Cornelius Lentulus Spinther az előző fia volt, Caesar ellen harcolt.
  • Cnaeus Cornelius Lentulus Clodianus eredetileg Claudius volt, valószínűleg Kr. e. 97 consulja adoptálta. Kr. e. 72-ben consul, Kr. e. 70-ben pedig censor volt.
  • Cnaeus Cornelius Lentulus Clodianus az előbbi fia volt. Kr. e. 60-ban Quintus Caecilius Metellus Creticus és Lucius Valerius Flaccus társaként az Alpokban élő törzsek feltételezett galliai betörését küldték kivizsgálni.
  • Lucius Cornelius Lentulus Crus Kr. e. 49-ben volt consul, és mindent megtett a Caesar elleni háború kirobbantásáért.
  • Lucius Cornelius Lentulus Niger Mars papja volt. Kr. e. 58-ban indult a consulválasztáson, bár Caesar megpróbálta belekeverni egy Pompeius elleni merényletbe. Kr. e. 57-ben azon papok közé tartozott, akik arról voltak hivatottak dönteni, hogy Cicero háza megszentelt terület-e. Kr. e. 56-ban Publius Sextius ügyében bíra volt, még ebben az évben elhunyt.
  • Lucius Cornelius Lentulus, az előbbi fia, szintén Mars-pap volt. Kr. e. 54-ben megvédte a zsarolással megvádolt Marcus Scaurust, egyben hazaárulással vádolta Gabiniust. Marcus Antonius barátja lévén Kr. e. 44-ben egy provincia élére nevezték ki, de nem húzott belőle hasznot. Kr. e. 20-ban még pénzt veretett Mars nevében a parthiai sikerekre való tekintettel.
  • Lentulus Cruscellio Kr. e. 43-ban Sextus Pompeiusnál keresett menedéket feleségével, Sulpiciával együtt a proscriptiók elől.
  • Cnaeus Cornelius Lentulus Kr. e. 18-ban volt consul.
  • Cnaeus Cornelius Lentulus Augur Kr. e. 14-ben lett consul. Hatalmas vagyonát megirigyelő miatt Tiberius császár megvádolta, mire öngyilkos lett.
  • Lucius Cornelius Lentulus Kr. e. 3-ban volt consul. Elképzelhető, hogy Kr. e. 18 consuljának fivére volt.
  • Cossus Cornelius Lentulus Gaetulicus talán Kr. e. 14 consuljának volt a fia, ő használta elsőként Cossust (a Cnaeusszal felváltva) praenomenként. Kr. e. 1-ben volt consul, sikeres hadvezérként is megállta a helyét.
  • Cossus Cornelius Lentulus 25-ben viselte a consuli hivatalt, feltehetően az előbbi fia volt.
  • Cnaeus Cornelius Lentulus Gaetulicus, az előbbi fivére, 26-ban volt consul, emellett hadvezéri, költői és történetírói érdemei is voltak.
  • Cossus Cornelius Lentulus, valószínűleg az előbbi unokaöccse, 25 consuljának a fia 60-ban érte el a consuli rangot Nero társaként.
  • Lentulus pantomimszínész és -szerző volt valamikor az 1. század vége előtt.

A Cornelius Maluginensisek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Maluginensisek jeles családja kezdetben valószínűleg egy volt a Cossusokéval (ld. feljebb), de később kettévált a két ág.

  • Servius Cornelius Cossus Maluginensis, Kr. e. 485 egyik consulja Veii ellen vezetett sikeres háborút.
  • Lucius Cornelius Maluginensis, az előbbi fia, Kr. e. 459-ben volt consul. Társával, Quintus Fabius Vibulanusszal szép sikereket ért el a volscusok és az aequusok elleni háborúban, és bevette Antiumot, amiért triumphust tarthatott. Kr. e. 449-ben a II. decemvirátus mellett szólalt fel a senatusban, mivel unokatestvére, Marcus is annak tagja volt.
  • Marcus Cornelius Maluginensis, az előbbi unokatestvére, a II. decemvirátus tagja volt.
  • Marcus Cornelius Maluginensis, az előbbi fia, Kr. e. 436-ban volt consul.
  • Publius Cornelius Maluginensis, az előbbi fia, Kr. e. 404-ben consuli hatalmú katonai tribunus volt.
  • Publius Cornelius Maluginensis, az előbbi fia, Kr. e. 397-ben és Kr. e. 387-ben is consuli hatalmú katonai tribunus volt, Kr. e. 396-ban pedig Marcus Furius Camillus dictator magister equituma volt (a Fasti alapján, ugyanis Livius és Plutarkhosz Maluginensis helyett Scipiót ír).
  • Publius Cornelius Maluginensis Cossus Kr. e. 395-ben katonai tribunus, Kr. e. 393-ban pedig consul volt.
  • Marcus Cornelius Maluginensist Kr. e. 387-ben választották censorrá a hivatalában elhunyt Caius Julius Julus helyére, de mivel a gallok ebben az évben legyőzték és kifosztották Rómát, soha többé nem választottak pótcensort a rossz ómennek hitt eset miatt.
  • Servius Cornelius Maluginensis hétszer volt consuli hatalmú katonai tribunus, de hivatali évein kívül semmit sem tudunk róla (Kr. e. 386, Kr. e. 384, Kr. e. 382, Kr. e. 380, Kr. e. 376, Kr. e. 370, Kr. e. 368).
  • Marcus Cornelius Maluginensis Kr. e. 369-ben és Kr. e. 367-ben volt consuli rangú katonai tribunus.
  • Servius Cornelius Maluginensis Kr. e. 361-ben Furius Quinctius Pennus Capitolinus Crispinus dictator magister equituma volt, és a kelták ellen harcolt.

A Cornelius Mammulák[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Cornelius Merendák[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Servius Cornelius Merenda Kr. e. 275-ben Lucius Cornelius Lentulus consul legatusa volt, aki egy aranymorzsolót adott neki egy samniumi város elfoglalásáért. Kr. e. 274-ben ugyanitt folytatta a hadvezetést, immár consuli rangban.

A Cornelius Rufinusok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Publius Cornelius Rufinust Kr. e. 334-ben megválasztották dictatornak, de le kellett mondania, mert auguri beiktatásakor hibákat követtek el.
  • Publius Cornelius Rufinus, valószínűleg az előző fia, kétszeres consul (Kr. e. 290; Kr. e. 277), dictator (Kr. e. 280?). Az ő unokája volt az első Sulla.

A Cornelius Scipiók[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Scipio név jelentése: bot, pálca. Onnan ered, hogy egy Cornelius vak apját úgy kísérgette, mintha csak a botja lenne, és agnomenje utódaira is ráragadt. A Scipiók a római történelem egyik legjelentősebb családja voltak, 1780-ban közös síremléküket felfedezték a Via Appia bal oldalán, a Porta Capena közelében.

  • Publius Cornelius Scipio, Marcus Furius Camillus magister equituma (a Fastiban Maluginensis cognomennel; Kr. e. 396) kétszeres consuli hatalmú katonai tribunus (Kr. e. 395 és Kr. e. 394), kétszeres interrex (Kr. e. 391 és Kr. e. 389) volt.
  • Publius Cornelius Scipio, az előző fia, Kr. e. 366-ban aedilis curulis volt. Feltehetően azonos Camillus dictator magister equitumaként említett L. Corneliusszal (Kr. e. 350).
  • Lucius Cornelius Scipio, interrex Kr. e. 352-ben, consul Kr. e. 350-ben Marcus Popillius Laenasszal.
  • Publius Cornelius Scipio Barbatus, consul Kr. e. 328-ban (Liviusnál Scapula néven), Kr. e. 306-ban dictatorrá választották a consulválasztás levezénylésére. Kr. e. 305-ben pontifex maximusként hallunk róla.
  • Lucius Cornelius Scipio Barbatus, Kr. e. 298 consulja, jeles hadvezér. Tőle követhetjük nyomon teljes bizonyossággal a Scipiók családfáját.
  • Cnaeus Cornelius Scipio Asina, az előbbi fia, Kr. e. 260 és Kr. e. 254 consulja.
  • Lucius Cornelius Scipio, az előbbi fivére, Lucius Barbatus fia, Kr. e. 259 consulja.
  • Publius Cornelius Scipio Asina, az előbbi unokaöccse, Cnaeus Asina fia, consul Kr. e. 221-ben.
  • Cnaeus Cornelius Scipio Calvus, Kr. e. 259 consuljának fia, az előbbi unokatestvére, consul Kr. e. 222-ben
  • Publius Cornelius Scipio, az előbbi fivére, consul Kr. e. 218-ban
  • Lucius Cornelius Scipio, az előbbiek fivére, csak nevéről ismert.
  • Publius Cornelius Scipio Africanus, az előbbi unokaöccse, Kr. e. 218 consuljának fia, Kr. e. 204 és Kr. e. 194 egyik consulja, Hannibal legyőzője
  • Publius Cornelius Scipio Africanus, az előbbi fia, augur
  • Cornelius Scipio Africanus, Lucius vagy Cnaeus, az előbbi fivére, Kr. e. 174-ben praetor
  • Lucius Cornelius Scipio Africanus, a nagy Africanus fivére, consul Kr. e. 190-ben
  • Lucius Cornelius Scipio Asiaticus, az előbbi fia, a Prusziasz bithüniai király fogadására kiküldött quaestor Kr. e. 167-ben
  • Lucius Cornelius Scipio Asiaticus, az előbbi unokája, Marius-párti consul Kr. e. 83-ban
  • Publius Cornelius Scipio Aemilianus Africanus, eredetileg Lucius Aemilius Paullus fia, de unokatestvére, a nagy Africanus Publius nevű fia adoptálta. Kr. e. 147-ben és Kr. e. 134-ben consul
  • Publius Cornelius Scipio Nasica, Cnaeus Scipio Calvus fia, jeles jogtudós. Consul Kr. e. 191-ben
  • Publius Cornelius Scipio Nasica Corculum, az előbbi fia, maga is híres jogtudós, Kr. e. 162-ben és Kr. e. 155-ben consul
  • Publius Cornelius Scipio Nasica Serapio, az előbbi fia, Kr. e. 133 consulja
  • Publius Cornelius Scipio Nasica, az előbbi fia, Kr. e. 111 consulja
  • Publius Cornelius Scipio Nasica, az előbbi fia, praetor Kr. e. 93-ban
  • Publius Cornelius Scipio Nasica, az előbbi fia, Quintus Caecilius Metellus Pius adoptálta a Caeciliusok közé
  • Cnaeus Cornelius Scipio Hispallus, Kr. e. 259 consulja Lucius nevű fiának gyermeke, consul Kr. e. 171-ben
  • Cnaeus Cornelius Scipio Hispallus, az előbbi fia, követ Karthágóban Kr. e. 149-ben. Praetorként Kr. e. 139-ben kitiltotta Rómából a csillagjósokat
  • Cnaeus Cornelius Scipio Hispallus, az előbbi fia, erkölcstelen életvitele miatt nem foglalhatta el a számára kisorsolt tartományt
  • Cornelius Scipio Salutio, Iulius Caesar ismeretlen származású katonája, akit africai hadjáratán serege élére állított vagy gúnyból Metellus Scipio ellen, vagy azon babona miatt, hogy egy Scipio mindig győz Africában.
  • Publius Cornelius Scipio, Scribonia első férje. Suetonius szerint consuli rangú volt, ami nem lehetséges.
  • Publius Cornelius Scipio, az előbbi fia, consul Kr. e. 16-ban.
  • Cornelius Scipio, talán az előbbi fia, Iunius Blaesus africai proconsul legatusa volt a Tacfarinas elleni háborúban Kr. e. 22-ben
  • Publius Cornelius Scipio, talán az előbbi fia. Poppaea Sabina nevű feleségét Claudius felesége, Messalina gyilkoltatta meg; később javasolta a senatusban, hogy a császár egyik szabadosának, Pallasnak fejezzék ki köszönetüket, amiért királyi sarj létére szolgál. Nero alatt, 56-ban consul volt.

A Cornelius Sisennák[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Publius Cornelius Sisenna, prator urbanus Kr. e. 183-ban
  • Cnaeus Cornelius Sisenna, Lucius fia, csak pénzérmékről ismert.
  • Lucius Cornelius Sisenna, politikus, annalista történetíró volt a Kr. e. 1. században. Kr. e. 78-ban praetori rangot viselt. Cicero, Varro és Sallustius egyaránt nagyra becsülte munkásságát.

A Cornelius Sullák[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Publius Cornelius Rufinus/Sulla: a név első viselője, az előkelő Cornelius Rufinusok leszármazottja volt. Kr. e. 212-ben praetori rangra emelkedett, ekkor vezette be az Apollón-játékokat.
  • Publius Cornelius Sulla: az előző fia. Csak annyit tudunk, hogy Kr. e. 186-ban praetor lett, és Szicília volt a provinciája.
  • Servius Cornelius Sulla: az előző fivére. Kr. e. 167-ben tagja volt a Makedóniába menesztett, a tartománnyá szervezett királyság ügyeit elrendezni hivatott tíztagú bizottságnak.
  • Lucius Cornelius Sulla: a dictator egyébként ismeretlen, szegény sorsú atyja.
  • Lucius Cornelius Sulla Felix: a dictator, VI. Mithridatész Eupatór, Caius Marius és a néppárt nagy ellenfele.
  • Cornelius Sulla: az előző fia negyedik feleségétől, Caecilia Metellától. Gyermekként meghalt.
  • Faustus Cornelius Sulla: az előző fivére, a dictator fia. Pompeius párthíve.
  • Servius Cornelius Sulla: a dictator fivére, egyébként ismeretlen.
  • Publius Cornelius Sulla: az előző fia. Caesar párthíve.
  • Servius Cornelius Sulla: az előző öccse. Részt vett a Catilina-összeesküvésben.
  • Publius Cornelius Sulla: az előző unokaöccse, Publius fia. Kr. e. 45-ben Caesar megkímélte.
  • Lucius Cornelius Sulla: az előző fia, Kr. e. 5-ben Augustus consultársa volt.
  • Lucius Cornelius Sulla Felix: az előző fia, 33-ban Servius Sulpicius Galba consultársa volt.
  • Lucius Cornelius Sulla: valószínűleg az előbbi fia, consul suffectus volt 52-ben.
  • Faustus Cornelius Sulla: consul volt 52-ben. Claudius császár Antonia Claudia nevű lányának a férjeként trónra töréssel vádolták meg, és bár felmentették, Nero féltékenysége miatt 59-ben koholt vádak alapján Massilia városába száműzték, majd 63-ban félve a germaniai legiók esetleges fellázításától, a császár kivégeztette.
  • Cornelius Sulla: Cappadocia helytartója, Elagabalus végeztette ki.

A plebejus Corneliusok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]