Condor légió

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A Condor légió egyik repülőgépe
bombatámadás után

A Condor légió egy fegyveres hadtest volt, mely a német légierő (Luftwaffe) és a Német Hadsereg önkénteseiből állt 1936 júliusától 1939 márciusáig. Hugo Sperrle irányította a légiegységeket, Wilhelm Ritter von Thoma pedig a szárazföldi fegyveres osztagokat.

Francisco Franco 1936. július 22-én kérést intézett Hitlerhez, öt nappal a spanyolországi felkelés után. Hitler azonnal Hermann Göringhez fordult, majd a gazdasági miniszterhez, Werner Von Blomberghez, hogy tervet dolgozzanak ki a nacionalisták támogatására.

Szankciók a spanyol kereskedelem korlátozására[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A német gazdasági minisztérium betiltotta a kereskedelmi ügyleteket Spanyolország felé 1936. novemberétől. Az összes gazdasági folyamat a ROWAK és a HISMA csatornákon keresztül folyt. Adót vetettek ki Spanyolország és Németország közötti kereskedelemre.

Olasz reakció[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Olaszország vezére Benito Mussolini beleegyezett, hogy olasz fegyveres segítséget nyújtsanak a nacionalistáknak. Hitler örömmel fogadta a konfliktust. Egyre világosabbá vált, hogy Olaszország konfrontációba kerül – Németországgal vállvetve - a nyugati hatalmakkal. Erről Ulrich von Hassel Rómában nagyon szemléletesen ír 1936 decemberében.

A Condor légió összetétele[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Condor légió a következő német erőkből tevődött össze: három bombázó repülőszázad, mely Ju 52-es gépekből állt, három bombázó repülőszázad He 51 harci repülők, két repülőszázad a He 45 és He 70-es gépekből és egy repülőszázad He 59 és He 60 repülőkből. A 100 repülőgép harci ereje és az 5136 fős katonai egységet Hugo Sperrle irányította.

1937. április 26-án a Guernica elleni légitámadást a „terrorbombázások” elsőjeként említik általában. Holott a Condor-légió nem a várost, hanem a település szélén álló hidat és a megközelítést biztosító utakat bombázta. Emellett célponttá váltak a településre behúzódó köztársaságiak is. Az akcióval a köztársaságiak visszavonulását akarták megakadályozni, de az első hullámban keletkező nagy füst miatt a város több épülete is találatot kapott. A Guernica elleni légitámadás eredményén maga Wolfram von Richthofen is meglepődött. Ez volt ugyan ez első eset, hogy egy európai várost a levegőből romboltak le, de nem „terrorbombázás” miatt és nem szándékosan, hanem szabályos katonai akció keretében meghatározott katonai taktikai célból.[1]

A később a második világháború első felében is kitűnő Werner Mölders parancsnok 14 győzelmet aratott a spanyol köztársaságiak felett, a Condor légió JG 53, JG 51-es szárnyában repült. Adolf Galland szintén a Condor légióban a köztársaságiak felett aratott győzelmével szerzett kitüntetést, hírnevet és rangot magának. 136 darab Messerschmitt Bf 109-es harci repülőt küldtek a köztársaságiak legyőzésére.

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. szerk.: Peoppel, Hans – Preuß, Prinz von – Hase, K-G.: A Wehrmaht katonái. Canissa Könyvkiadó. ISBN 963-9379-03-4 (évszám nélkül) , Horst Boog: Bombaháború, nemzetközi jog és emberiesség a légiháborúban

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]