Concino Concini

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Concino Concini
Concino-Concini.jpg
Született
1575
Firenze
Elhunyt
1617. április 24. (41-42 évesen)
Párizs
Foglalkozása politikus
Halál oka gyilkosság
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Concino Concini témájú médiaállományokat.

Concino Concini, Ancre márkija (más néven d' Ancre marsall) (Firenze, 1575Párizs, 1617. április 24.), olasz kalandor, aki XIII. Lajos uralkodásának kezdetén döntő befolyással bírt a francia kormányzatra.

A kegyenc[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Egy firenzei jegyző fia volt, aki nem sokkal az előtt csatlakozott a Franciaországba induló Medici Mária († 1642) kíséretéhez, hogy az elhagyta Itáliát, és feleségül ment IV. Henrik († 1610) francia uralkodóhoz (1600). 1601. június 12-én feleségül vette Leonora Dori Galigait († 1617), a királyné fogadott nővérét. Concini olyan erős befolyást gyakorolt a királynéra, hogy IV. Henrik több alkalommal is kilátásba helyezte kitiltását (hitvesével egyetemben) a királyi udvarból.

A politikus[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Amikor az uralkodót meggyilkolták, Concini (mint d' Ancre márkija) és felesége lettek a legfőbb tanácsadói az özvegy Mária királynénak, aki régensként irányította Franciaországot a gyermek XIII. Lajos mellett. A Concinik megvetéssel kezelték Lajost, és Franciaország rovására igyekeztek meggazdagodni. Bár sohasem járt harcmezőn, s csatát sem vezényelt le, 1613-ban mégis őt nevezték ki Franciaország marsalljává. Népszerűtlenségét kihasználva a hercegek ligája – melynek tagja volt Condé († 1646), Soissons, Mayenne, Bouillon, Nevers és Vendôme hercegek – kétszer is fellázadt ellene. 1616-ban sikerült elérnie, hogy Condét letartóztassák és a Bastille-ba zárják. Néhány tehetséges politikus segítségével megszilárdította helyzetét, de egy évre rá a nemesek ismét lázadással fenyegetőztek.

Merénylet[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

XIII. Lajos francia király kegyeltje, Charles d' Albert de Luynes márki, Luynes hercege († 1621) összeesküvést kezdeményezett Concini ellen, akit végül Nicolas de L'Hospital, Vitry marsallja († 1644) – a királyi testőrség több tagjával együtt – a Louvre felvonóhídján háromszor fejbelőtt majd leszúrt. Özvegyét boszorkányság vádjával halálra ítélték, majd 1617. június 8-án lefejezték és elégették.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Merle, Robert: Francia História
  • Britannica Hungarica világenciklopédia [főszerkesztő: Halász György], Budapest: Mozgó Világ, [1994-2001].
  • Csató Tamás et al.: Egyetemes történelmi kronológia az őstörténettől 1977-ig. Budapest: Tankönyvkiadó. 1981. 214. o. ISBN 963-17-5523-1