Command & Conquer: Red Alert 3

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Command & Conquer:
Red Alert 3
Red Alert 3.jpg
A játék töltőképernyője
Fejlesztő EA Los Angeles
Kiadó Electronic Arts
Zeneszerző Frank Klepacki
James Hannigan
Timothy Michael Wynn[1]
Mikael Sandgren[2]
Sorozat Command & Conquer
Red Alert
Motor SAGE
Platformok Windows, Xbox 360, PlayStation 3, Mac OS
Kiadási dátum

Windows
US: 2008. október 28.
EU: 2008. október 31. Xbox 360
US: 2008. november 11.
EU: 2008. november 14.
PlayStation 3
US 2009. március 23.
EU: 2009. március 27.

Mac OS
US: 2009. március
Verzió 1.12 (2009-07-15)
Műfaj Valós idejű stratégiai játék
Játékmódok Egyjátékos, többjátékos, kooperatív
Korhatár PEGI 16+.png PEGI: 16+ [3]
ESRB Teen.svg ESRB: T
Adathordozó DVD, Blu-ray disc, Steam
Rendszerkövetelmény
Rendszer-
követelmény

Windows

  • Processzor: 2,2 GHz
  • Memória: 1 GB RAM
  • Videokártya: 512 MB VRAM
  • Minimum 6 GB hely a merevlemezen

A Command & Conquer: Red Alert 3 az Electronic Arts 2008-as valós idejű stratégiai játéka. A játék készülését 2008. február 14-én jelentették be[4] és az Amerikai Egyesült Államokban 2008. október 28-án[5][6], Európában pedig 2008. október 31-én jelent meg PC-re.[7][8] A játék önmagában is működő, internetes terjesztésű Uprising kiegészítője 2009 márciusában jelent meg.[9]

A játék egy alternatív világban játszódik, ahol a második világháború nem történt meg, ugyanis a Command & Conquer: Red Alert története szerint Albert Einstein visszament 1924-be, és eltörölte Hitler létezését. Így azonban a szovjetek erősödtek meg és indítottak háborút a világuralom megszerzésére. A Command & Conquer: Red Alert 2-ben a szövetségesek végül legyőzték a Szovjetuniót, ám az összeomlás előtt szovjet vezetők saját időgépükkel sikeresen visszatértek 1927-be és meggyilkolták Einsteint, így a szövetségesek nem tudták kifejlesztetni az atombombát és technológiai előnyük nagy része elveszett. Ám a megváltoztatott jövőben egy új nagyhatalom is megjelent, a Felkelő Nap Birodalma, amely szintén a saját uralma alá akarja hajtani a világot.[10][11]

A játékban mindhárom frakció játszható, mind egyjátékos, mind többjátékos módban. Egyjátékos módban a kiválasztott oldaltól függően alakul a történet, amely a küldetések teljesítése esetén a játékos vezette oldal győzelmével ér véget. A küldetések között élőszereplős átvezető animációkból a következő küldetés ismertetése mellett a játék hátteréről is további információk derülnek ki. A Red Alert 3 összes küldetése teljesíthető kooperatív játékmódban egy baráttal az interneten keresztül, egyébként a mesterséges intelligencia tölti be ezt a szerepet.[10] A játékban a korábbiakhoz képest jelentős szerepet kap a tengeri hadviselés.[12] Ezen újításoknak köszönhetően többnyire pozitív kritikákat kapott, ám gyakran idézett gyengesége a játéknak a rossz útvonalkeresés.

Játékmenet[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A vízi hadviselés minden eddiginél nagyobb szerepet kap a játékban.

A Red Alert 3-ban a Command & Conquer sorozat eddigi játékaira jellemző játékmenet található meg. A különböző ellenséges frakciók ércet termelnek, ami automatikusan pénzre váltódik, és ebből kell előbb épületeket majd hadsereget építeni. Változás a korábbi részekhez képest, hogy itt nem érclelőhelyek, hanem már kiépített bányák vannak, amelyek mellé csak ércfinomítót kell építeni. A gyártott hadseregen kívül megjelennek a frakciónkként különböző szupertitkos eljárások is, amelyeket taktikai pontokból lehet megvásárolni. Taktikai pontokat állandó harccal lehet szerezni, ugyanis minél magasabb fokon áll a harc intenzitását jelző veszélyeztetettség-mérő, annál gyorsabban termelődnek. A szupertitkos eljárások legtöbbje tényleges új képességet biztosít, míg mások passzívan hatnak, az egységeket erősítve.

Újdonság még, hogy az egyjátékos pályák mindegyike kooperatív, és amennyiben a játékos egyedül játszik, úgy a mesterséges intelligencia tölti be a helyet. Ez esetben az alparancsnokot egyszerű parancsokkal lehet irányítani. Egyjátékos módban kilenc pálya van minden egyes oldal számára. Újdonság még a tengeri hadviselés megnövekedett szerepe is. A szárazföldi járműveket gyártó épületek kivételével mindegyik építhető a vízre is.[13] Ezt a vonalat erősíti az is, hogy a többjátékos pályák mindegyikén található nagyobb vízfelület.

A kézzel aktiválható különleges képességek minden egységnél megtalálhatóak a játékban. Ezek három részre oszthatóak: van amelyik vált az elsődleges és másodlagos tüzelési funkciók között, van amelyik célpontkijelölést is igényel és van olyan, amely azonnal végrehajtódik a kattintást követően. Így például a szovjet gyalogság válthat az AK–47-es és a Molotov-koktél között, a japán épületeket külön kell adott helyen kibontani, míg a Stingray nevű szovjet jármű elektromos hullámot indíthat el a vízen.

Történet[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A három kampány története azonos szálakon indul el, ám a játékos választásától függően hamar jelentősen eltérnek egymástól. A szovjetek veresége előtt nem sokkal két magas rangú szovjet tiszt, Nikolaj Krukov tábornok és Cserdenko ezredes valamint Dr. Zelinszki visszautaznak az időben 1927-be, a Brüsszelben lévő Nemzetközi Fizikai Konferenciára és itt végeznek Albert Einsteinnel. Visszatérve kiderül, hogy a szovjet csapatok már Nyugat-Európában járnak és Cserdenko lett a Szovjetunió új főtitkára. Ám hamarosan kiderül, hogy egy új ellenség is feltűnt, a Felkelő Nap Birodalma, amely hatalmas offenzívát indít a szovjetek védtelen hátországa ellen. Krukov tábornok atomfegyverek bevetését javasolja, ám kiderül, hogy azok nem léteznek ebben az idősíkban Einstein halála miatt. Így a szövetségesek és a szovjetek arra kényszerülnek, hogy háborúba bocsátkozzanak a japánok ellen.

Szovjetunió[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A hadjáratban Cserdenko főtitkár egy frissen végzett tisztet, a játékost küldi az ostromlott Leningrád felmentésére. Így az első küldetés fő feladata a leningrádi erőd visszaszerzése majd megvédése a birodalmi támadóktól. A csata után azonban kiderül, hogy mindez csak egy japán csel volt, az igazi célpont pedig nem más, mint Moszkva. A használaton Kraszna-45 kilövőállomást sikerül elfoglalni és onnan egy műholdat felbocsátani, amelyet a szovjetek a támadó seregbe vezetnek bele, ezzel megtörve a támadás lendületét. Ezután egy szovjet egység visszaszerzi Vlagyivosztokot, lerombolva a japán trónörökös ott álló palotáját. Mivel a japánokat sikerült kiszorítani a Szovjetunió területéről, a szovjet vezetés immáron a szövetségesekre koncentrálhatott és egy seregük támadást indít Genf ellen, ahol a szövetségesek tartanak konferenciát. Ezután Mükéné szigetének megszállása következik, ahol a szövetségesek egy fontos csodafegyver létrehozásán dolgoznak.

A támadás sikerrel jár és a szövetséges erők Izlandra szorulnak vissza, majd az ottani légibázisuk elvesztése után az Egyesült Államokba. A genfi csata előtt egy merényletkísérlet történik a főtitkár ellen és csak az izlandi támadás során derül ki, hogy Krukov tábornok a tettes, így az izlandi csatában a szovjet erők végeznek a tábornokkal. Csupán később derül ki, hogy Cserdenko önmaga ellen hajtott végre álmerényletet, hogy oka legyen leszámolni a tábornokkal. Továbbá Dr. Zelinszki is értesíti a játékost arról, hogy manipuláció történt az időben, és Cserdenko csak ennek köszönhetően válhatott főtitkárrá.

A szövetségesek izlandi veresége után a szovjetek légideszant támadás indítanak a Fudzsi hegy ellen, hogy a japán császárt megöljék. Csupán egy katona és egy harci medve éli túl a támadást és éri el a császári palotát, végrehajtva a küldetést, ám kiderül, hogy csupán a császár hasonmását ölték meg. A további szovjet csapatok érkezése és három birodalmi sereg megsemmisítése után végül sikerül magával a császárral is végezni, így a Felkelő Nap Birodalma teljesen összeomlik. Ezután Cserdenko főtitkár arra készül, végleg csapdába csalja a szövetséges vezetést, és a Húsvét-szigetre hívja őket tárgyalni. Tárgyalás helyett azonban csapdát állít nekik és végez velük. A szövetséges delegáció pusztulása után Cserdenko a játékos ellen fordul, aki immáron veszélyt jelent a hatalmára, azonban az ezután következő csatában életét veszti. Az utolsó ellenálló város, New York elfoglalása és a Szabadság-szobor ledöntése után létrejön a Szocialista Világköztársaság és a játékos válik az új pártfőtitkárrá.

Szövetségesek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A szövetséges kampány Nyugat-Európa szovjet megszállása után kezdődik. Bingham tábornagy az angol partok őrzésére utasítja a játékost, akinek sikerül megakadályoznia a szovjet partraszállást. Ezután a szövetséges erők ellentámadásba mennek át és visszafoglalják Cannes városát, ahova a szovjetek visszavonultak, majd egy gyors csapással elpusztítják a heidelbergi szovjet főparancsnokságot. Ekkor lép színre a Felkelő Nap Birodalma, amely tengeri erődöt küld az Északi-tengerre, az egész hajózást megbénítva és megszállja Gibraltár kikötőjét. A szövetséges és szovjet erők is rövid szövetséget kötnek, hogy erőiket egyesítsék az új fenyegetés ellen. Közös akcióban felszabadítják Gibraltárt, majd a tengeri erődöt is megszállják, és túlterhelik a generátorait, amely a megsemmisüléséhez vezet.

Ackerman amerikai elnök, aki kezdettől fogva ellenezte a szovjetekkel való bármilyen egyezkedést, ekkor úgy határoz, megsemmisíti Moszkvát a Rushmore-hegybe épített lézerfegyverrel. A szövetséges erők azonban legyőzik őt még a terve sikere előtt, és maga az elnök is meghal az összecsapásban. Ezután egy támadást készítenek elő Tokió ellen, ahol a Birodalom teljes katonai vezetése összegyűlik tárgyalni, hogy egy csapással lefejezzék egész Japánt. A szovjetek segítségüket ígérik, ám többszöri halasztás után Krukov tábornok bejelenti, hogy a flottájuk túl távol van, és gondokkal küzd, így nem tud segíteni. Mindezek ellenére a szövetséges támadás sikerrel jár.

A tokiói csata után a szovjetek fő tudósa, Dr. Zelinszki átáll a szövetségesek oldalára, és elmondja, hogy Cserdenko megváltoztatta a múltat, valamint a szovjetek az Egyesült Államok megtámadására készülnek Kuba területéről indulva. A szövetségesek az inváziós erők megsemmisítése után egy új technológiával Leningrádba, Cserdenko erődjébe teleportálják erőiket a kronoszférán keresztül, hogy megakadályozzák annak menekülését az űrbe. A csata végén Cserdenko főtitkárt és Krukov tábornokot kriobörtönbe zárják életfogytiglan az elkövetett bűneikért. Eva hadnagy, a kommunikációs tiszt, valamint Tánya, a kommandós ezután mindketten randevúra hívják a játékost. Ezután a David Hasselhoff által alakított alelnök nyilvános beszédben fogadja el az elnöki pozíciót.

Felkelő Nap Birodalma[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A birodalmi kampány egy Szovjetunió elleni offenzívával kezdődik. A támadás az újévet ünneplő Vorkuta szovjet városába bejuttatott álcázott gyalogosszállítóval kezdődik, amelynek feladata különféle emlékművek megsemmisítése. A Birodalom tradicionális gondolkodású császára, Josiró úgy gondolja a háború nem a csatatereken dől el igazán, hanem a lelkekben. Ennek megfelelő szimbolikus jelentőségű célpontokra mér főleg csapást, mint a sztálingrádi szoborpark vagy később a Los Angeles-i hírközlési hálózat, amelynek elfoglalása után japán propagandát sugároztat. Fia, Tacu herceg azonban sokkal gyakorlatiasabb gondolkodású technokrata, aki ellátta a császári sereget modern fegyverzettel.

A szovjetek elleni támadás előrehaladtával szinte az egész Szovjetunió a Birodalom fennhatósága alá kerül, csupán Odessza városa áll ellen Krukov tábornok vezetésével. Ezért Tacu herceg egy speciális különítményt küldd oda, amelynek fő ereje egy szinte elpusztíthatatlan harci gépezet, a Sógun Kivégzője. Ennek segítségével az egész város elpusztul a szovjet erőkkel együtt. Azonban a Szövetségesek egyre nagyobb félelemmel tekintenek a feltörekvő birodalomra, így támadást indítanak Pearl Harbor ellen, amely nemcsak a Birodalom területe, de számtalan fontos szakrális hely is található ott. A japán flotta segítségével sikerül a támadást megállítani, ám eközben egy kisebb egység átjut a védelmi vonalakon és Tokió ellen indul. Ezt az erőt végül sikerül szétzúzni egy birodalmi tengeri erődítmény segítségével. Ennek ellenére a közös szovjet-szövetséges erők megvetik lábukat Tokió közelében.

Josiró császár sikeresen kicseréli az amerikai elnököt, Ackermant egy androidra és így értesül a szovjet tudós, Dr. Zelinszki átállásáról, valamint arról, hogy Cserdenko miként változtatta meg a jövőt. Ez feldúlja a császárt, aki először dühében elpusztítja az androidot, majd átadja a katonai irányítást fiának, Tacunak. A tokiói inváziós erők megsemmisítése után a Sógun Kivégzőjével megtámogatott japán csapatok lerohanják Moszkvát és megsemmisítik a Kremlt, megölve Cserdenko főtitkárt és Krukov tábornokot. Utóbbiak megpróbálnak az időgéppel együtt az űrben menekülni, ám kísérletük nem jár sikerrel.

Ezek után már csupán Amszterdam városa áll ellen. Itt található a szövetséges főhadiszállás és a technológiai előnyüket biztosító FutureTech cég központja is. A várost birodalmi csapatok támadják meg, mintegy négyszázszoros túlerővel, kemény házról házra vívott harcot folytatva. A szövetségesek azonban nem képesek elkerülni a vereséget, minden bevetett fegyverzetük (köztük a város nagy részét elpusztító új csodafegyver) és Dr. Zelinszki szovjet csapatainak támogatása ellenére sem. A játékos a kampány végén megkapja a „legfelsőbb sógun” címet, és a hírszerzési tisztje, Szuki Tojama meghívja őt Oahu északi partjára egy kis kikapcsolódásra, erősen sugallva ezzel, hogy romantikus érzelmeket táplál iránta.

Szereposztás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A pályák közti átvezetést rövid élőszereplős filmjelenetek szolgálják. A kiegészítőben is megjelenő szereplők [UR] jelöléssel szerepelnek a listán.

Szovjetunió[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Szövetségesek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Felkelő Nap Birodalma[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Fejlesztés[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Red Alert sorozat harmadik játékát nemhivatalosan Mark Skaggs, az Electronic Arts vezető producere jelentette be 2004 decemberében, nem sokkal a A Gyűrűk Ura: Harc Középföldéért megjelenése után.[14] Ezt követően azonban Skaggs ismeretlen okokból elhagyta az Electronic Artsot és 2008. február 12-ig nem említették újra a sorozat harmadik részét. Az amerikai PC Gamer áprilisi számában és a magyar PC Guru weboldalán ekkor jelentek meg új információk a játékról.[15] Két nappal később az Electronic Arts hivatalosan is bejelentette a Red Alert 3-at.[4] Az első trailer május 17-én jelent meg.

Nyílt béta teszt[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A játék nyílt béta tesztjét 2008 februárjában hirdették meg, azoknak a PC játékosoknak, akik regisztráltak egy, a Command & Conquer 3: Kane’s Wrath és Command & Conquer 3 Limited Collection játékokban található kódot, 2008. szeptember 29-ig vehettek részt a többjátékos mód tesztelésben.[4][16] 2008. július 24-től kezdve a kódot regisztrálók e-mailt kaptak, amelyben leírták, hogy a béta kulcsot és a letöltő klienst augusztusban kezdik majd megkapni.[17] A FilePlanet tagjai szintén részt vehettek a tesztelésben, augusztus 22-től kezdődően, a kulcsokat jelentkezési sorrendben kiosztva.[18] A bétaszervereket 2008. szeptember 29-én zárták le.

CD kulcs[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A játék boltokban árult néhány darabjánál problémaként jelentkezett, hogy a telepítéshez szükséges CD kulcs utolsó karaktere hiányzott a játék kézikönyvéről.[19] Az Electronic Arts először azt javasolta megoldásként, hogy próbálják meg kitalálni az utolsó karaktert,[20] ám nem sokkal később már más megoldást is kínáltak: telefonos vagy interneten keresztül kapcsolatfelvétel után új, immáron megfelelő CD kulcsot küldtek.[19] Később egy oldalt is nyitottak, ahol a kódot kapcsolatfelvétel nélkül is meg lehet szerezni, ám ehhez szükség van egy ingyenes felhasználói fiókra az EA weboldalán.[21]

Fogadtatás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Fogadtatás
Összesített pontszámok
Gyűjtőoldal Pontszám
GameRankings PC: 81% (40 értékelés)[22]
Metacritic PC: 81% (38 értékelés)[23]
X360: 77% (15 értékelés)[24]
Tesztpontszámok
Szerző Értékelés
1UP.com PC: A-[25]
Game Informer 8.75/10
GamePro PC:4/5[26]
GameSpot PC: 8.0/10[27]
GameSpy PC: 4/5[28]
IGN PC: 8.2/10[29]
Official Xbox Magazine 9.0/10
PC Gamer (brit) 88%[30]
PC Gamer (amerikai) 92%[31]
PC Guru 86 / 100 [32]
GameStar (hu) 86 / 100 [33]

A Command & Conquer: Red Alert 3 alapvetően pozitív értékeléseket kapott, amelyek dicsérték az erős kooperatív és többjátékos részét. Habár a játék sok szempontból nem fejlődött az előző két részhez képest, és a Red Alert 2 útját követi, ezt mégsem tartották problémásnak. Dicsérték a vízi hadviselés zökkenőmentes beépítéséért a játékmenetbe, néhol azonban kritizálták a játékban erre helyezett túlzott hangsúlyt. Úgyszintén dicséretet kapott a kevésbé komoly történetért és a színes környezetért.

A PC Guru tesztje a remek zenei részt és a színekben gazdag, részletes grafikát, a kétszemélyes kooperatív játékra felépített hadjáratokat méltatta. Negatívumokhoz sorolta az élőszereplős átvezető jelenetek bizonyos színészeinek gyenge alakítását (George Takei, Andrew Divoff), a történet egyszerűségét, a mesterséges intelligencia néha hibás útkeresési metódusát, valamint az esetenként nehezen követhető, gyors játékmenetet és egyes egységek, fegyverek kiegyensúlyozatlanságát.[32]

A GameStar értékelésében a barátokkal való kooperatív játék lehetősége és a vízi hadviselés hangsúlyosabb szerepe, valamint a polírozott játékmenet szerepelt a fő pozitívumok között. A PC Guru tesztjéhez hasonlóan itt is a változó színészi teljesítményeket (Tim Curryt, illetve a japán karakterek megformálóit érte kritika) és egy emblematikus figura hiányát (például Yuri az előző részből) értékelték negatívan a mesterséges intelligencia hibái mellett. A hadjáratok pályák kidolgozása nem túl fantáziadús, a teljesítendő feladatok pedig néha túlságosan is egyhangúak, ami részben a szkriptelt játékmenetből ered. A zenék közül pedig a régebbi számok feldolgozásait dicsérték, míg az újabbakat semmitmondónak tartották. A negatívumokhoz sorolták továbbá az online partner hiányában csatlakozó mesterséges intelligenciát, akivel a játékos kénytelen megosztani a pénzügyi terheket és nem kellően agresszív harcmodort alkalmaz. A cikkíró véleménye szerint a Red Alert 3 kevésbé komoly univerzuma és színes grafikája megosztja majd a játékosokat.[33]

A GameStar szavazásán a játék megnyerte a „Legjobb stratégia” (2008) kategóriát, míg a PC Guru szerkesztői a King’s Bounty: The Legend és a Sins of a Solar Empire mögé rangsorolták és tisztes iparosmunkának nevezték a játékot.[34][35]

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. A Command & Conquer: Red Alert 3 zenei összeállítása. Music 4 Games, 2008. október 1. [2008. december 16-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. augusztus 27.)
  2. Mikael Sandgren. IMDb, 2008. (Hozzáférés: 2011. augusztus 27.)
  3. PEGI besorolás
  4. ^ a b c EA rewrites history in Command & Conquer: Red Alert 3. Electronic Arts, 2008. február 14. (Hozzáférés: 2008. február 14.)
  5. Command & Conquer: Red Alert 3 Goes Gold. Command & Conquer: Red Alert 3 official site, 2008. október 14. (Hozzáférés: 2010. december 31.)
  6. Thang, Jimmy: Red Alert 3 Goes Gold. IGN, 2008. október 14. (Hozzáférés: 2010. december 31.)
  7. Purchese, Rob: EA cements Red Alert 3 dates. Eurogamer, 2008. október 9. (Hozzáférés: 2010. december 31.)
  8. Capone, Anthony: Updated Australian Release List. PALGN, 2008. október 24. (Hozzáférés: 2010. december 31.)
  9. Command & Conquer Red Alert 3: Uprising. Command & Conquer.com, 2009. január 8. (Hozzáférés: 2009. január 10.)
  10. ^ a b Bad Sector: Red Alert 3 - A videóteszt. GameStar, 2008. október 30. (Hozzáférés: 2010. december 31.)
  11. Command & Conquer: Red Alert 3. PC Dome, 2008. augusztus 9. (Hozzáférés: 2010. december 31.)
  12. Székelyhidi Ádám (Darths): Vörös Riadó, harmadszorra is!. pcguru.hu, 2008. február 14. (Hozzáférés: 2013. április 18.)
  13. Hivatalos 15 perces videó. Electronic Arts, 2008. július 18. (Hozzáférés: 2010. január 12.)
  14. The Next C&C Game: A Red Alert Title!. Planet CNC, 2004. december 6. (Hozzáférés: 2007. június 23.)
  15. HeXetic: Red Alert 3 Announced (again). Planet CNC, 2008. február 12. (Hozzáférés: 2008. február 14.)
  16. Red Alert 3 beta. Electronic Arts, 2008. február 14. (Hozzáférés: 2008. február 15.)
  17. Red Alert 3 Public Beta Underway Soon. IGN, 2008. július 24. (Hozzáférés: 2008. július 24.)
  18. Red Alert 3 Beta on FilePlanet. FilePlanet. (Hozzáférés: 2008. november 1.)
  19. ^ a b What can I do if my Command and Conquer Red Alert 3 install code is 19 characters instead of 20?. help.commandandconquer.com. Electronic Arts, 2008. (Hozzáférés: 2008. november 10.)
  20. Rob Purchese: EA makes Red Alert 3 CD key blooper. Eurogamer. (Hozzáférés: 2008. november 10.)
  21. What can I do if my Command and Conquer Red Alert 3 install code is 19 characters instead of 20?. help.commandandconquer.com. Electronic Arts, 2009. (Hozzáférés: 2009. január 10.)
  22. Command & Conquer: Red Alert 3 (PC) Review. GameRankings. (Hozzáférés: 2008. október 28.)
  23. Command & Conquer: Red Alert 3 (PC) Review. Metacritic. (Hozzáférés: 2008. november 12.)
  24. Command & Conquer: Red Alert 3 (X360) Review. Metacritic. (Hozzáférés: 2008. november 12.)
  25. Neigher, Eric: Command & Conquer: Red Alert 3 (PC) Review. 1UP.com, 2008. október 27. (Hozzáférés: 2008. október 28.)
  26. Dagley, Andrew: Command & Conquer: Red Alert 3 (PC) Review. GamePro, 2008. október 27. (Hozzáférés: 2008. október 28.)
  27. VanOrd, Kevin: Command & Conquer: Red Alert 3 (PC) Review. GameSpot, 2008. október 27. (Hozzáférés: 2008. október 28.)
  28. Rausch, Allen: Command & Conquer: Red Alert 3 (PC) Review. GameSpy, 2008. október 27. (Hozzáférés: 2008. október 28.)
  29. Jason Ocampo: IGN: Command & Conquer: Red Alert 3 Review. IGN. (Hozzáférés: 2008. november 1.)
  30. Francis, Tom. „Command & Conquer: Red Alert 3”, 2008. december 24. 
  31. Stapleton, Dan (2008.). „Command & Conquer: Red Alert 3”. PC Gamer (182), 62–63. o. ISSN 1080-4471.  
  32. ^ a b Toldi Gyula (Tika) (2008. 11). „Command & Conquer: Red Alert 3”. PC Guru 2008 (13), 66–69. o.  
  33. ^ a b Herpai Gergely (Bad Sector) (2008. 10). „Command & Conquer: Red Alert 3”. PC Guru 2008 (10), 50–56. o.  
  34. Csoma Péter (Zarathos) (2009. 01). „Best of 2008”. GameStar 2009 (01), 54–57. o.  
  35. (2008. 11) „Best of 2008”. PC Guru 2009 (01), 16–23. o.  

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]