Római Magyar Akadémia

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Collegium Hungaricum (Róma) szócikkből átirányítva)
Római Magyar Akadémia
Balassi roma logo hu.png
Római Magyar Akadémia (Collegium Hungaricum Róma) - Falconieri Palota, Róma

Egyéb nevek Collegium Hungaricum Róma, Accademia D'Ungheria
Alapítva 1927
Típus Collegium Hungaricum
Székhely Via Giulia 1, Róma 00186
Tagság Balassi Intézet
Vezető Molnár Antal[1]

Elhelyezkedése
Római Magyar Akadémia (Róma)
Római Magyar Akadémia
Római Magyar Akadémia
Pozíció Róma térképén
é. sz. 41° 53′ 41″, k. h. 12° 28′ 10″Koordináták: é. sz. 41° 53′ 41″, k. h. 12° 28′ 10″
A Római Magyar Akadémia weboldala
A Római Magyar Akadémia épülete, Róma

A Római Magyar Akadémia (más néven Collegium Hungaricum Róma - latin, tulajdonképpen „Magyar Intézet”) a Balassi Intézet tudományos-kulturális intézete Rómában,Olaszországban. Collegium Hungaricum Európa több fővárosában található. Céljuk segíteni a külföldön tanuló diákokat és megismertetni a magyar kultúrát az adott országban.


Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Előzmények[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Római Magyar Akadémia előzménye az 1895-ben alapított Római Magyar Történeti Intézet, mely 1913-ig működött. Az 1923-as újjáalapítását követően 1948-ig működött ismét (1996 óta Fraknói Vilmos Történeti Intézet néven működik a Római Magyar Akadémia keretei között).[2]

A Collegium Hungaricum[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az olasz–magyar kulturális kapcsolatok a két világháború közötti időszakban igen intenzíven fejlődtek. Magyarországon az 1924. évi XXV. tc. szerint az olasz nyelv is bekerült a reálgimnáziumok tantervébe. Ennek következtében az olasz kormány először évi 2, a magyar állam 4 ösztöndíjat biztosított a leendő olasznyelv-tanárok számára. Képzésüket kezdetben a Római Magyar Történeti Intézet, később a Collegium Hungaricum szervezte. A Collegium Hungaricum megalapítására 1927-ben került sor, székhelye ettől kezdve a Francesco Borromini tervei alapján épült Falconieri-palota (Római Magyar Akadémia néven ma is ott működik).

A teológiai és művészeti hagyományokhoz híven a Collegium Hungaricum a harmincas években már évente 10 festőt, szobrászt, 10 teológust, 20 nyelvszakos tanárjelöltet, történészt, építészt, jogászt stb. fogadott. A teológusok 1936-ig a Collegium Hungaricum keretében önálló egységként működő papi kollégiumhoz tartoztak. A kollégium nemcsak szállást adott az ösztöndíjasoknak, hanem figyelemmel kísérte képzésüket, kutatási programjaik alakulását. Az olaszoknak szánt rendezvényeivel hozzájárult a Magyarország iránti érdeklődés fenntartásához. Az ötvenes években a Collegium Hungaricum gyakorlatilag nem működött.

Napjainkban[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jelenleg a Római Magyar Akadémia – az évtizedek során kialakult hagyományoknak megfelelően – továbbra is tudományos és kulturális ismeretterjesztő feladatokat lát el, emellett helyet ad a Rómába érkező magyarországi tudósoknak is.

Neves ösztöndíjasok 1945-ig[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Római Magyar Történeti Intézet[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Artner Edgár, Bogyay Tamás, Dercsényi Dezső, Ferdinandy Mihály, Galla Ferenc, Genthon István, Huszti József, (Koltay-)Kastner Jenő, Moravcsik Gyula, Oroszlán Zoltán, Pásztor Lajos, Tamás (korábban Treml) Lajos, Tóth László, Váczy Péter, Vanyó Tihamér, Várady Imre, Voit Pál[2]

Római Collegium Hungaricum (Magyar Akadémia)[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Aba-Novák Vilmos, Árkay Bertalan, Bardon Alfréd, Basilides Barna, Breznay József, Buday György, Buza Barnabás, Farkas Ferenc, Hincz Gyula, Iván Szilárd, Jeges Ernő, Kákay-Szabó György, Kardos Tibor, Kerényi Jenő, Kurucz Dezső, Kuzmik Lívia, Medveczky Jenő, Mészáros László, Meszlényi Antal, Nemessányi-Kontuly Béla, Molnár C. Pál, Patkó Károly, Pátzay Pál, Radó János Polikárp, Rónay László, Szabó Vladimir, Szentgyörgyi Kornél, Szőnyi István, Végh Ilona, Vilt Tibor[2]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. http://www.roma.balassiintezet.hu/hu/2011-11-08-22-53-20/
  2. ^ a b c Ujvári Gábor összefoglalója a Magyar Intézetek történetéről (kézirat)

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]