Kikerics

Kikerics
	Kikerics hat porzós virága (Párizs,; Jardin des Plantes de Paris botanikus kert)
Rendszertani besorolás
Ország:	Növények (Plantae);
Törzs:	Zárvatermők (Magnoliophyta);
Osztály:	Egyszikűek (Liliopsida);
Rend:	Liliomvirágúak (Liliales);
Család:	Kikericsfélék (Colchicaceae);
Nemzetség:	Kikerics (Colchicum); L.
Fajok
	Colchicum actupii; Colchicum agrippinum; homoki kikerics (Colchicum arenarium); őszi kikerics (Colchicum autumnale); magyar kikerics (Colchicum hungaricum); csíkos kikerics (Colchicum kesselringii); sárga kikerics (Colchicum luteum); Colchicum speciosum;
Hivatkozások
	Wikifajok A Wikifajok tartalmaz Kikerics témájú rendszertani információt. Commons A Wikimédia Commons tartalmaz Kikerics témájú médiaállományokat és Kikerics témájú kategóriát.

A kikerics (Colchicum) a liliomvirágúak (Liliales) rendjében a kikericsfélék (Colchicaceae) családjának névadó nemzetsége. Tudományos neve a Fekete-tenger keleti-délkeleti partjainál kialakult Kolkhisz ókori királyság nevéből származik. A monda szerint Médeia kolkhiszi királylány (és legendás boszorkány) kikericset használt varázsszereinek előállításához. Méregtartalma miatt a népnyelvben a kikirics, kükörics, kükirc vagy kükerc név mellett gyakran kutyadöglesztőnek is nevezték.

Származása, elterjedése[szerkesztés]

A nemzetség legtöbb faja a Mediterráneum keleti részén él; Európától Iránig és Turkesztánig. Magyarországon honos fajai:

őszi kikerics (Colchicum autumnale),
homoki kikerics (Colchicum arenarium),*
magyar kikerics (Colchicum hungaricum)* (szubendemikus)
egyhajúvirág (Bulbocodium vernum, Colchicum vernum)*

(* Magyarországon fokozottan védett.)

Megjelenése, felépítése[szerkesztés]

A növény hagymagumója télálló, meglehetősen nagy; belőle akár 6-8 termetes virágot is kihajthat.

Virágai rózsaszínek, lilák vagy fehérek – az egyetlen, sárga virágú faj a sárga kikerics (Colchicum luteum). Virágai nagyon hasonlítanak a krókuszéhoz. A legkönnyebben úgy különböztethetjük meg őket, hogy a krókusznak 3 porzószála van, a kikericsnek pedig 6.

Életmódja[szerkesztés]

Évelő. A nemzetség legtöbb tagja a leveleit tavasszal, virágját pedig ősszel hozza. Néhány faj (így például a magyar kikerics és a sárga kikerics) tavasszal virágzik. A tavasszal virágzó kikericsek virágai levelek között nyílnak; az ősszel virágzók levelei tavasszal bukkannak elő. A tavasszal virágzók fajok virágai kisebbek.

Termése tok. A magvak kora nyáron érnek be. A hangyák terjesztik őket, mivel a szemeket borító kéreg sok keményítőt tartalmaz, ezért kedvelt eleségük.

Fiókhagymákkal kiválóan szaporítható.

Felhasználása[szerkesztés]

A növény egyes részeit (főleg hagymáját) régebben az orvostudomány használta fel, mert egy kolchicinnek nevezett, igen mérgező tropolon-alkaloidot tartalmaznak. Ez a vegyület légzés- és szívbénulást okozhat, de egyben sikeresen gátolja a daganatos sejtek osztódását,^[1] valamint az akut köszvényes roham kezelésében fontos gyógyszer. Ma főleg a genetikusok használják egyes növényfajok keresztezésénél, hogy megváltoztassák a növekedést és a kromoszóma-képleteket, robusztus, poliploid fajtákat állítsanak elő.

A legelő állatok elkerülik.