Citromlazac

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Wikipédia:TaxoboxInfobox info icon.svg
Citromlazac
Hyphessobrycon pulchripinnis.jpg
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
Status iucn EX icon blank.svg Status iucn EW icon blank.svg Status iucn CR icon blank.svg Status iucn EN icon blank.svg Status iucn VU icon blank.svg Status iucn NT icon blank.svg Status iucn LC icon.svg
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Főosztály: Csontos halak (Osteichthyes)
Osztály: Sugarasúszójú halak
(Actinopterygii)
Rend: Pontylazacalakúak
(Characiformes)
Család: Pontylazacfélék (Characidae)
Nem: Hyphessobrycon
Faj: H. pulchripinnis
Tudományos név
Hyphessobrycon pulchripinnis
(Ahl, 1937)
Hivatkozások
Wikispecies

A Wikifajok tartalmaz Citromlazac témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Citromlazac témájú kategóriát.

A citromlazac (Hyphessobrycon pulchripinnis) a sugarasúszójú halak (Actinopterygii) osztályába, a pontylazacalakúak (Characiformes) rendjébe és a pontylazacfélék (Characidae) családjába tartozó faj

Előfordulása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Brazília középső vízgyűjtő területén honos. Kedveli az Amazonas-medence lágy folyóit.

Megjelenése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Testhossza 4–4,5 centiméter. Nevét szürkéssárga árnyalatának, illetve citromsárga úszóinak köszönheti. A test színe zöldessárga, a hasoldal ezüstös. Feketés színű hátúszója elülső szegélyén sárga csík húzódik végig. A hím karcsúbb, testszíne csillogóbb, a hátúszójának széle feketébb, mint a nőstényé. A hátúszó és a farokúszó közötti területen megtalálható a ponytlazacokra jellemző apró zsírúszó, melynek színe sárga fekete szegéllyel. A gerincoszlop látható.

Életmódja[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Planktonokkal, valamint szúnyoglárvákkal táplálkozik. Rajhal, ne tartsunk belőle 6 egyednél kevesebbet. Sötét hátterű, növényekben gazdag akváriumban igazán jól mutat az együtt úszó citromlazacok csapata. Békés természete miatt népszerű. Alkalmas dél-amerikai halak mellé (elevenszülők, harcsák, egyéb lazac és ponytlazac-félék).

Szaporodása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az ikrázás a reggeli órákban történik. A hím kergeti a nőstényt és közben próbálja a növények közé terelni. Itt a nőstény kb. 200 ikrát rak, melyek 18–24 óra elteltével kikelnek, majd 4 nap múlva elúsznak. Mivel az ivadékok nagyon aprók, szaprításuk nehéz. Az első napokban, hetekben sok utód elpusztulhat, mivel szinte kizárólag mikroeleséget igényelnek.

Forrás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]