Kámforfa

Kámforfa
	Kámforfa (Japán, Kagosima, Kimocuki városban)
	Természetvédelmi státusz
	Nem fenyegetett;
Rendszertani besorolás
Ország:	Növények (Plantae);
Törzs:	Zárvatermők (Magnoliophyta);
Osztály:	Kétszikűek (Magnoliopsida);
Rend:	Babérvirágúak (Laurales);
Család:	Babérfélék (Lauraceae);
Nemzetség:	Cinnamomum;
Faj:	C. camphora;
Tudományos név
	Cinnamomum camphora; (L.) Sieb.
Hivatkozások
	Wikifajok A Wikifajok tartalmaz Kámforfa témájú rendszertani információt. Commons A Wikimédia Commons tartalmaz Kámforfa témájú médiaállományokat és Kámforfa témájú kategóriát.

A kámforfa (közönséges kámforfa, Cinnamomum camphora) a babérfélék családjába tartozó Cinnamomum nemzetség egyik faja, a különböző fahéjfélék közeli rokona.

Származása, elterjedése[szerkesztés]

Eredeti hazája Japán és Tajvan (és Dél-Kína), de már egész Kelet- és Délkelet-Ázsiában ültetik. Európába az arabok közvetítésével jutott el. Betelepítették több, trópusi, illetve szubtrópusi éghajlatú szigetre is, egyebek közt Madeirára.

Megjelenése, felépítése[szerkesztés]

Eredeti élőhelyén akár 30 méter magasra is megnövő fa. Elágazó törzse erőteljesen fölfelé tör; ágrendszere sűrű, lombkoronája terebélyes.

Aromás illatú levelei 10 cm-nél rövidebbek, a hegyük hosszú. A fiatal levelek vörös-barna árnyalatúak, később mélyzöldek lesznek. Felül fényesek, fonákjuk fehéres, erezetük igen jellegzetes.

Kellemes illatú, sárgás virágai aprók, jelentéktelen külsejűek.

Életmódja[szerkesztés]

Örökzöld. Hosszú életű; nem ritkák a több száz éves példányok. Januártól áprilisig virágzik.

Felhasználása[szerkesztés]

A hagyományos ázsiai gyógyászat egyik fontos gyógynövénye volt, mivel e fa kérgéből vonták ki vízgőzös desztillálással a kámfort. Leveleiből is nagy kámfortartalmú illóolaj nyerhető. Ez a jelentőségét a kámfor szintetikus előállítása jelentősen csökkentette: manapság egyre inkább díszfának ültetik.

Kínában kedvelt bútorfa. Leginkább azért kedvelik, mert a rovarok szinte egyáltalán nem károsítják. Főképpen selyem és egyéb ruhaanyagok, a hagyományos patikákban pedig a gyógykészítmények tárolására használják. Sötétvörös árnyalatú belső részei sokkal keményebbek, mint a külső, a kéreghez közel eső világosabb részek. Átható illata szinte korlátlan ideig érezhető. Közepesen kemény és közepesen nehéz bútorfa.

Források[szerkesztés]

Sulinet: Kámforfa
Susanne Lips: Madeira. A Botanical Melting Pot! Oliver Breda Verlag, Duisburg. p. 16. ISBN 3-938282-09-6
Orbán Sándor: Egzotikus Fűszernövények
Kínai bútorfák

Biológiaportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap