Kilikia
Kilikia (latinosan Cilicia, hettita nyelven Kizzuwatna és Armatana, akkádul KÚE, hurri nyelven Hilakku, kelet-örmény nyelven ԿԻԼԻԿԻԱ / Kilikja, nyugat-örmény nyelven ԿԻԼԻԿԻԱ / Giligja) kalózairól hírhedt ókori tartomány volt Kis-Ázsia délkeleti részén.
Tartalomjegyzék |
Földrajza[szerkesztés]
Határai voltak északon Lükia és Kappadókia, nyugaton a Taurusz és Pamphülia, keleten Szíria, délen a Keleti-tenger és az Isszoszi-öböl.
Az országot földrajzilag a Kilikiai-alföldre (Kilikia pediasz) és a „zordon Kilikiára” (Kilikia tracheia) osztották. Az előbbi a keleti részt foglalta magában egészen a Lamosz folyóig, a másik a nyugatit. Szíria felé az Amani-szoros vezetett, Kappadókia felé a keleti kapu közvetítette a közlekedést Tarszosztól északra. Hegyei számos fokkal nyúlnak a tengerbe. Legfontosabb folyói: Kalikadnosz, Lamosz (ma Lamost), Kidnosz (Karasu), Piramosz (ma Geihun).
Lakói[szerkesztés]
Az országot a görög mitológia szerint Agénór és Télephassza fia, Kiliksz alapította, majd Szarpédón követte, aki talán a trójai háborúban esett el. Ez a mítosz a Nyugat-Anatólia és a görög szárazföld felől érkező telepesekre, majd krétai bevándorlókra utal.
Lakói, a kilíkek, eredetileg szíriai törzsből származtak, de a görög telepesek elől visszavonultak hegyeik közé, ahol mint szabad és semmi által nem korlátozott hegylakók jóformán az egész ókorban függetlenül éltek. Kilikiában laktak a piszidek és izaurok törzsei, akik félelmetes kalózok hírében állottak, és akiket csak Pompeius római hadvezér tudott megtörni. Cilicia Kr. e. 102-től kezdve volt római tartomány, Kr. e. 58-ban pedig Ciprust is hozzácsapták (Cilicia et Cyprus).
Városai[szerkesztés]
- Korakenion (m. Alaja), a kalózok fő fészke, a pamphüliai határon hatalmas erőddel, amelyben megtörött Nagy Antiokhosz hadereje;
- Hamaria, pompás cédrusokkal, amelyek a hajóépítésnél nagyszerűen beváltak,
- Szelinusz (ma: Selindi),
- Szeleukeia (Salefke),
- Lamosz,
- Korükosz (ma: Kurku) virágzó kereskedőváros, amelynek közelében a Tüphón mondjáról ismeretes korükiai barlang volt, azonkívül közelében állítólag a legjobb sáfrány termett
- Szoloi,
- Tarszosz (Kazanli),
- Mallosz,
- Anazarbosz,
- Aleppó,
- Adana,
- Mopsza-Hesztia
Kilikia területén született Khrüszipposz sztoikus filozófus, Arisztotelész mellett az ókor egyik legnagyobb logikusa, „a sztoicizmus második megalapítója” is.
Történelme[szerkesztés]
A kora ókorban a hettiták, akkádok, majd Nagy Sándor és örökösei, a Szeleukidák fennhatósága alá került. A keresztes háborúk idején a Bagratuni-ház egyik hercege, Ruben alapított itt hercegséget, amely később Kilikiai Örmény Királyság néven vonult be a történelembe.[forrás?] Sokan ezt tekintették Örményországnak, holott csak az egyik, az örmény császártól függő tagkirálysága – tartománya. Noha az Oszmán Birodalom bekebelezte, örökösödés révén elméletileg a Savoya-ház fennhatósága alá került, ami nem szüntette meg függőségét az örmény császártól.[forrás?]
Kizzuvatna ismert uralkodói[szerkesztés]
Források[szerkesztés]
- A Pallas nagy lexikona. Pallas Irodai és Nyomdai Rt., 1893-1897. MEK-szöveg.
|
|||||||
