Cigánycsuk

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Wikipédia:TaxoboxInfobox info icon.svg
Cigánycsuk
Lengyelországi példány
Lengyelországi példány
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
Status iucn EX icon blank.svg Status iucn EW icon blank.svg Status iucn CR icon blank.svg Status iucn EN icon blank.svg Status iucn VU icon blank.svg Status iucn NT icon blank.svg Status iucn LC icon.svg
Magyarországon védett
Eszmei érték: 25 000 Ft
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Osztály: Madarak (Aves)
Rend: Verébalakúak (Passeriformes)
Család: Légykapófélék (Muscicapidae)
Alcsalád: Saxicolinae
Nem: Saxicola
Faj: S. torquata
Tudományos név
Saxicola torquata
(Linnaeus, 1766)
Hivatkozások
Wikispecies

A Wikifajok tartalmaz Cigánycsuk témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Cigánycsuk témájú kategóriát.

A tojó tompább színezetű
Egy afrikai alfaj, a Saxicola torquatus axillaris – ezt ma már inkább elkülönült fajnak tekintik.

A cigánycsuk (Saxicola torquata), vagy cigány csaláncsúcs a madarak (Aves) osztályának a verébalakúak (Passeriformes) rendjébe, ezen belül a légykapófélék (Muscicapidae) családjába tartozó faj.

A fajt hagyományosan Saxicola torquata néven ismerik, de újabban sokan külön fajként különítik el az európai és az afrikai alfajokat. Ebben az értelemben az európai faj helyes neve Saxicola rubicola, míg a Saxicola torquata név ebben az esetben csak az Afrikában költő alfajokra vonatkozik.

Előfordulása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Költőterülete Ázsia és Európa nagy részére, Észak-Afrikára, valamint Afrikának a Szaharától délre eső területeire és Madagaszkárra terjed ki. Észak- és Kelet-Európában nem fordul elő. Vonuló és állandó madár is. Bokrokkal tarkított domboldalak, füves árokpartok, nedves rétek és legelők lakója.

Alfajai (az afrikai alfajokkal együtt)[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Saxicola torquata torquatus
  • Saxicola torquata adamauae
  • Saxicola torquata axillaris
  • Saxicola torquata altivagus
  • Saxicola torquata amkaratae
  • Saxicola torquata clanceyi
  • Saxicola torquata felix
  • Saxicola torquata jebelmarrae
  • Saxicola torquata moptanus
  • Saxicola torquata nebularum
  • Saxicola torquata oreobates
  • Saxicola torquata pallidigula
  • Saxicola torquata promiscuus
  • Saxicola torquata salax
  • Saxicola torquata sibilla
  • Saxicola torquata stonei
  • Saxicola torquata tsaratanae
  • Saxicola torquata voeltzkowi

Megjelenése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Testhossza 12 centiméter, szárnyfesztávolsága 18-21 centiméter és testtömege 14-17 gramm. A hím feje és farka fekete, nyakán kétoldalt a foltok, fartöve és a szárnyán lévő hosszanti csíkok fehérek, melle rozsdavörös. A költési időszakon kívül kevésbé élénk színezetű. A tojó hátoldala szürkésbarna és csíkos, melle matt rozsdabarna, nyakának oldalsó része halvány fehér. A kevéssé feltűnő színezet álcázza a költő madarat.

Életmódja[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A madár felegyenesedve ül az ágon. Tápláléka rovarok pókok, százlábúak, ászkák és apró csigák. A cigány csaláncsuk 6 évig élhet.

Szaporodása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A cigánycsuk tojásai

A költési időszak áprilistól augusztusig tart. Évente 2-3, (Közép-Európában csak 2) fészekaljat rak. A hím több tojóval is párosodhat. Egy fészekalj 5-6 tojásból áll, ezeken csakis a tojó kotlik. A tojások halványkékek, rozsdabarna foltokkal. A fiókákat mindkét szülő eteti. A fiatal madarak 14-16 nap múlva repülnek ki.

Kárpát-medencei előfordulása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Magyarországon rendszeres fészkelő, márciusban októberig tartozkodik a térségben. Alkalmanként áttelel.

Rokon fajok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Saxicola maura – Szibéria
  • Saxicola tectes – Réunion
  • Saxicola dacotiae – Kanári-szigetek
  • Saxicola torquata – Afrika (ha külön fajnak tekintjük)

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]