Abdim-gólya

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Ciconia abdimii szócikkből átirányítva)
Abdim-gólya
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
      
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)'
Osztály: Madarak (Aves)
Rend: Gólyaalakúak (Ciconiiformes)
Család: Gólyafélék (Ciconiidae)
Nemzetség: Valódi gólyák (Ciconiini)
Nem: Ciconia
Faj: C. abdimii
Tudományos név
Ciconia abdimii
Lichtenstein, 1823
Szinonimák
  • Sphenorhynchus abdimii
Elterjedés
Elterjedési területe; zöld: október-március, kék: április-szeptember
Elterjedési területe;
zöld: október-március, kék: április-szeptember
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Abdim-gólya témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Abdim-gólya témájú médiaállományokat és Abdim-gólya témájú kategóriát.

Az Abdim-gólya (Ciconia abdimii) a madarak (Aves) osztályának a gólyaalakúak (Ciconiiformes) rendjébe, ezen belül a gólyafélék (Ciconiidae) családjába tartozó faj.[1][2]

Rendszerezése[szerkesztés]

A fajt Martin Hinrich Carl Lichtenstein írta le 1823-ban. Korábban egyedüli fajként a Sphenorhynchus nembe sorolták Sphenorhynchus abdimii néven.[3] A nevet Abdim Bey (1780–1827) Dongola (ma Szudán) egyiptomi kormányzója tiszteletére kapta.

Előfordulása[szerkesztés]

Közép- és Dél-Afrikában és Szomáliában él. Októbertől márciusig nagy csapatokban, az Egyenlítőn keresztül, déli és keleti irányban vándorol Zambiáig és Dél-Afrika keleti részéig. Egy kis költőpopulációja megtalálható ezenkívül Jemenben is. Költés után többnyire az Egyenlítőtől délre vonul, az év java részét Kelet- és Dél-Afrikában tölti.

Természetes élőhelyei a szubtrópusi vagy trópusi gyepek és szavannák, sziklás környezetben, mocsarak és tavak környékén.[4]

Megjelenése[szerkesztés]

Testhossza 81 centiméter,[5] testtömege 1160–1570 gramm. Feje, háta és szárnya fémesen csillogó fekete. Hasa, hátának alsó része és fartöve fehér, pofája szürkéskék, részben kopasz. Erőteljes, zöld csőrének alapszíne gyakran vörös, lába és lábfeje sötét, az ízületek gyakran vörössel keretezettek. Első pillantásra hasonlít az Afrikában is előforduló fekete gólyára (Ciconia nigra), amely azonban nagyobb méretű és a nyaka is hosszabb.

A talajon
és a levegőben

Életmódja[szerkesztés]

Majdnem mindig társaságban, gyakran nagy csoportokban él, a fehér gólyával (Ciconia ciconia) is közös csoportot alkot. Tápláléka főleg sáskákból és más, nagy méretű rovarokból áll. A sekély vízben kutat élelem után.

Szaporodása[szerkesztés]

Fákon, sziklákon vagy háztetőn fészkel. A költési időszak többnyire március-májusban kezdődik, a fészekaljban 2–3 tojás van, a fiókák kb. 50–60 napig maradnak a fészekben.

Természetvédelmi helyzete[szerkesztés]

Az elterjedési területe rendkívül nagy, egyedszáma ugyan csökken, de még nem éri el a kritikus szintet. A Természetvédelmi Világszövetség Vörös listáján nem fenyegetett fajként szerepel.[4]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. A Jboyd.net rendszerbesorolása. (Hozzáférés: 2022. január 22.)
  2. A taxon adatlapja az ITIS adatbázisában. Integrated Taxonomic Information System. (Hozzáférés: 2022. január 22.)
  3. Avibase. (Hozzáférés: 2022. január 21.)
  4. a b A faj adatlapja a BirdLife International oldalán. (Hozzáférés: 2019. december 10.)
  5. Oiseaux.net. (Hozzáférés: 2022. január 22.)

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]