Moszkitókolibri

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Chrysolampis szócikkből átirányítva)
Moszkitókolibri
Pihenő példány
Pihenő példány
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
      
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Altörzság: Állkapcsosok (Gnathostomata)
Főosztály: Négylábúak (Tetrapoda)
Csoport: Magzatburkosok (Amniota)
Osztály: Madarak (Aves)
Csoport: Carinatae
Alosztály: Neornithes
Alosztályág: Újmadárszabásúak (Neognathae)
Öregrend: Neoaves
Csoport: Passerea
Csoport: Otidae
Csoport: Cypselomorphae
Rend: Sarlósfecske-alakúak (Apodiformes)
Család: Kolibrifélék (Trochilidae)
Alcsalád: Polytminae
Nem: Chrysolampis
F.Boie, 1831
Faj: C. mosquitus
Tudományos név
Chrysolampis mosquitus
(Linnaeus, 1758)
Elterjedés
Az elterjedési területe
Az elterjedési területe
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Moszkitókolibri témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Moszkitókolibri témájú médiaállományokat és Moszkitókolibri témájú kategóriát.

A moszkitókolibri vagy rubintorkú topázkolibri (Chrysolampis mosquitus) a madarak (Aves) osztályának a sarlósfecske-alakúak (Apodiformes) rendjébe, ezen belül a kolibrifélék (Trochilidae) családjába tartozó Chrysolampis madárnem egyetlen faja.[1] Az alcsaládi besorolása bizonytalan, egyes szervezetek a valódi kolibriformák (Trochilinae) alcsaládjába sorolják ezt a nemet és a fajt is.[2]

Rendszerezése[szerkesztés]

A faj Carl von Linné svéd természettudós írta le 1758-ban, a Trochilus nembe Trochilus mosquitus néven.[3]

Előfordulása[szerkesztés]

Dél-Amerikában, Brazília, Kolumbia, Venezuela, Északkelet-Bolívia, Guyana, Tobago és Trinidad területén honos.

Természetes élőhelyei a szubtrópusi és trópusi szezonálisan elárasztott gyepek, szavannák és cserjések, szántóföldek, vidéki kertek és városi régiók. Állandó, nem vonuló faj.[4]

Megjelenése[szerkesztés]

Testhossza 10 centiméter,[5] szárnyfesztávolsága körülbelül 12 centiméter és testtömege körülbelül 4 gramm. A csőr hossza pontosan megfelel bizonyos virágok méretének; más kolibri-fajok csőre viszont más virágokhoz illik-a fajok között tehát nincs vetélkedés a táplálék miatt.

Repülő hím példány

Életmódja[szerkesztés]

Nektárral és rovarokkal táplálkozik, melyet a virágoknál repülve szerez meg. A költési időszak kivételével magányos és körzetét elszántan védelmezi. A virágok a kolibrinak nemcsak nektárt, hanem virágport is kínálnak. Virágról virágra járva a madarak rendre elvégzik a beporzást is, így elősegítik tápláléknövényeik szaporodását.

Szaporodása[szerkesztés]

Az ivarérettséget egyéves korban éri el. A párzás a levegőben történik meg. A pókhálóval összefogott fészekben, 1-2 tojás található. A tojó 14-21 napig kotlik a tojásokon. A fiatal topázkolibrik 3 hét után repülnek ki.

Természetvédelmi helyzete[szerkesztés]

Az elterjedési területe rendkívül nagy, egyedszáma pedig ismeretlen. A Természetvédelmi Világszövetség Vörös listáján nem fenyegetett fajként szerepel.[4]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. A Jboyd.net rendszerbesorolása. (Hozzáférés: 2021. december 12.)
  2. A taxon adatlapja az ITIS adatbázisában. Integrated Taxonomic Information System. (Hozzáférés: 2021. december 12.)
  3. Avibase. (Hozzáférés: 2021. december 12.)
  4. a b A faj adatlapja a BirdLife International oldalán. (Hozzáférés: 2021. december 10.)
  5. Oiseaux.net. (Hozzáférés: 2021. december 12.)

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]