Chrodegangus

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Saint Chrodegangus († 766. március 6.) 742 és 748 között Metz püspöke volt. Neve rendkívül sok változatban maradt fönn: Chrodegangus, Grodegandus, Grodegangus, Grodogangus, Chrodogandus, Krodegandus, Chrodegrangus, Chrotgangus, Ruotgangus, Droctegangus, Chrodegand, és Sirigangus.

Saint Chrodegangus, üvegablak a Sainte-Glossinde de Metz apátságából,Sainte-Glossinde kápolnájából

Élete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Tongeren mellett, Hesbaye-ban született, a mai Belgium területén, frank nemesi családban. Anyja, Landrada révén rokonságban volt a Robertida előkelő frank nemzetséggel.

Martell Károly udvarában nevelkedett, Károly titkára lett, majd kancellári rangot kapott, végül 742. március 1-jén Metz püspöke lett, megtartva világi tisztségeit is.

Az Utolsó Ítélet, a gorzei Szent István kápolnáról

748-ban Metz mellett megalapította Gorze kolostorát, majd Szent Péter tiszteletére alapított kolostort a kelet-galliai Moselle tartományban. Sokat tett Lorsch és Gengebach közösségeiért is. Gorze számára megszerezte a névadó Szent Gorgonius, míg Lorsch számára Szent Nazarius ereklyéit. 753-ban Kis Pipin II. István pápához küldte, hogy biztosítsa a Szentszéket a frank uralkodók támogatásáról Aistulf longobard király támadásával szemben. Ennek során ő kísérte a pápát Ponthieu-be, a frank királlyal való találkozóra.

Szent Bonifác halála után István pápa neki juttatta annak palliumát, azaz érseki rangra emelte őt magát, de nem a metzi püspökséget. 762-ben, betegsége alatt papjai között újfajta imádságot terjesztett el. Chrodegangus latin és germán nyelvű verseket is írt.

Tanítása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Egyházmegyéjében a római liturgiát vezette be, a kanonokok életközösségével és latin nyelvű imákkal. Kanonokjai számára szabályzatot állított össze, a Regula Canonicorumot, ami később Chrodegangus Szabályzata néven vált ismertté. Ebben ima-, asztal- és házközösséget írt elő a kanonokoknak. A 34 fejezetből álló, és 755 körül összeállított szabályzat a Nursiai Szent Benedek által összeállított bencés regulát, illetve a lateráni kánonokat követte. Nagy sikerre tett szert, és a világi klerikusok között is elterjedt. Később kiegészítették 86 fejezetre. Ír szerzetesek a saját maguk által alapított kolostorokba is elterjesztették. Jámbor Lajos a 816. évi aacheni zsinaton általánosan kötelezővé tette a Regula Canonicorumot a káptalanok számára.

Fordítás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Chrodegang de Metz című francia Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.

Magyar forrás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Puskely Mária: A keresztény szerzetesség történeti fogalomtára. 2006. ISBN 9639642304  
  • Szántó Konrád: A katolikus egyház története. 1987. ISBN 9633634814