Christoph Ludwig Agricola

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Folyóparton vízesésésnél (olajfestmény)

Christoph Ludwig Agricola (Regensburg, 1665. november 5. – Regensburg, 1724. augusztus 8.) német barokk tájképfestő és rézkarcoló.

Életútja[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Festészetére Nicolas Poussin és Claude Lorrain festészete volt nagy hatással. „Heroikus” tájképeket festett, amelyek a kortársak körében nagy népszerűségnek örvendtek, számos fiatal festő őt utánozta. Tájképei igen változatosak voltak, hiszen a festő sokat utazott, többek közt járt Angliában, Hollandiában, Franciaországban, Itáliában, s hosszabb ideig Nápolyban tartózkodott. Számos magángyűjtő és múzeum vásárolta műveit Európa városaiban (Bécs, Drezda, Kassel, Firenze, Nápoly, Bologna, Torino, stb.). Olajfestményeinek színei az idők folyamán a Munkácsy Mihály festményein is ismert festéstechnikai[1] okok miatt megsötétedtek.

Tanítványai közül Christian Hilfgott Brand (1694-1756) Bécsben tett szert hírnévre, mint tájképfestő.

Folyóparti tájkép átutazókkal (tempera papíron)

Képeiből[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Önarckép ecsettel és palettával (Brunswick Múzeum)
  • Portré testvéréről (Bernhard Vogel)
  • Diána és Actaeon (rézkarc)
  • Szatír a Nimfák a kanapéján (rézkarc)
  • Tájkép a folyópartról és a házakról (rézkarc)[2]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. E festéstechnikai téma kifejtését lásd a Munkácsy Mihályról szóló szócikkben.
  2. Képlista a német wikipedia megfelelő szócikke nyomán.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Művészeti lexikon. 1. köt. Szerk. Éber László. Budapest : Andor Győző kiadása, 1935. Christoph Ludwig Agricola szócikkét lásd 14. p.
  • Művészeti lexikon I–IV. Főszerk. Zádor Anna, Genthon István. 3. kiad. Budapest: Akadémiai. 1981–1983.