Chorenei Mózes

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Chorenei Mózes (balra) egy 14. századi kódexben

Chorenei Mózes (örményül: Մովսէս Խորենացի, Movses Chorenazi, tudományos transzliterációkban Movsēs Xorenac‘i; Kr.u. V. század) késő ókori örmény történetíró volt. Örményországban a legfontosabb történetírók között tartják számon, és az örmény történetírás megalapítójának.

Élete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Saját elmondása szerint Mózes Szent Meszrop tanítványa volt, és mestere művének lejegyzésével foglalkozott a Bagratida herceg Izsák (Sahak) kérésére, aki 482-ben csatában elesett.

Néhány kutató úgy tartja, hogy a hagyománnyal ellentétben nem Mózes a híres és jelentős mű "Örményország története" szerzője. Ennek ellenére senki sem kételkedik abban, hogy Choreni Mózes valóban létező személy és az örmény egyház fontos alakja volt. Pharp Lazarus alapján igazolt, hogy az V. században tevékenykedett egy örmény püspök, aki különleges tehetségű író is volt.

Choreni Mózes költőként, nyelvészként is ismert volt. Szó esik egy Khorenből származó (örmény) hazafiról, akit Mesrop, az örmény irodalom alapítója Edesszába, Bizáncba, Alexandriába, Athénba és Rómába küldött tanulni és művelődni. Hazatérése után ő pedig segített Mesropnak a biblia örményre fordításában. Születésnapja ismeretlen, de a fentebb leírtak alapján arra lehet következtetni, hogy a IV. század vége felé látta meg a napvilágot, halálát ennek megfelelően az V. század utolsó negyedére szokás tenni.

Irodalom[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Auguste Carriére: Neue Quellen des Moses von Choren („Nouvelles sources de Moïse de Choren“). Mecharisten-Druckerei, Wien 1893.
  • Aram Topchyan: The problem of the Greek sources of Moises Xorenacis „History of Armenia“. Peeters, Leeuven 2006, ISBN 90-429-1662-1.
  • Manouk Abeghian|Abeghyan, Manuk. Истории древнеармянской литературы. Yerevan, Armenian SSR: Armenian Academy of Sciences, 1975.
  • Nicholas Adontz|Adontz, Nicholas. Armenia in the Period of Justinian: the Political Conditions Based on the Naxarar System. Translated with partial revisions, a bibliographical note, and appendices by Nina G. Garsoïan. Lisbon, 1970.
  • Frederick Cornwallis Conybeare|Conybeare, F. C. "The Date of Moses of Khoren." Byzantinische Zeitschrift. № 10 (1901).
  • Stepan Malkhasyants|Malkhasyants, Stepan. Խորենացու առեղծված շուրջը (About the Enigma of Khorenatsi). Yerevan, Armenian SSR: Armfan Publishing, 1940.
  • Musheghyan, Albert. “Որտե՞ղ է գտնվել Մովսես Խորենացու հիշատակած Բյութանյան. ” (“Where was the Bithynia Mentioned by Movses Khorenatsi?”). № 1, 1990.
  • “Վասպուրական տերմինի նշանակությունը Հայ դասական մատենագրության մեջ” (“The Meaning of the Term ‘Vaspurakan’ in Classical Armenian Literature.”) Iran Nameh. № 2-3, 1996.
  • Gagik Sargsyan|Sargsyan, Gagik Kh. Հելլենիստական դարաշրջանի Հայաստանը և Մովսես Խորենացին (Armenia in the Hellenistic Age and Movses Khorenatsi). Yerevan, Armenian SSR: Armenian Academy of Sciences, 1966.
  • Մովսես Խորենացու «Հայոց Պատմության» ժամանակագրական համակարգը. (The Chronological Structure of Movses Khorenatsi's History of Armenia).Yerevan, Armenian SSR: Armenian Academy of Sciences, 1965.
  • Sarkissian, Gaguik [Gagik Sargsyan]. The "History of Armenia" by Movses Khorenatzi. Trans. by Gourgen A. Gevorkian. Yerevan: Yerevan University Press, 1991
  • Topchyan, Aram. The Problem of the Greek Sources of Movsēs Xorenacʻi's History of Armenia. Leuven: Peeters Publishers, 2006.
  • Cyril Toumanoff|Toumanoff, Cyril. "On the Date of Pseudo-Moses of Chorene." Handes Amsorya. № 10 (75), 1961, pp. 467-475.

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]