Széki lile

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Charadrius alexandrinus szócikkből átirányítva)
Széki lile
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
      
Magyarországon fokozottan védett
Természetvédelmi érték: 1 000 000 Ft
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Osztály: Madarak (Aves)
Rend: Lilealakúak (Charadriiformes)
Család: Lilefélék (Charadriidae)
Alcsalád: Lileformák (Charadriinae)
Nem: Charadrius
Faj: C. alexandrinus
Tudományos név
Charadrius alexandrinus
Linnaeus, 1758
Elterjedés
A széki lile elterjedési területe   költőhely (nyáron)   egész éves   telelőhely   szórványos
A széki lile elterjedési területe
  költőhely (nyáron)
  egész éves
  telelőhely
  szórványos
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Széki lile témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Széki lile témájú médiaállományokat és Széki lile témájú kategóriát.

A széki lile (Charadrius alexandrinus) a madarak osztályának, a lilealakúak (Charadriiformes) rendjébe, ezen belül a lilefélék (Charadriidae) családjába tartozó faj.[1]

Rendszerezése[szerkesztés]

A fajt Carl von Linné svéd természettudós írta le 1758-ban.[2] Egyes szervezetek a Leucopolius nembe sorolják Leucopolius alexandrinus néven.[3]

Alfajai[szerkesztés]

  • Charadrius alexandrinus alexandrinus Linnaeus, 1758
  • Charadrius alexandrinus seebohmi (Hartert & A. C. Jackson, 1915) - 2020-ban felmerült önálló fajként való elismerése, Charadrius seebohmi néven. [1]


Korábban a széki lile alfajaiként számontartott, onnan önálló fajként leválasztott fajok :

Előfordulása[szerkesztés]

Európában és Ázsiában költ, ősszel délre vonul, eljut Afrikába és Ausztráliába is.

Természetes élőhelyei a tengerpartok, mocsarak, tavak, folyók és patakok környéke, de füves pusztákon és sivatagokban is előfordul.[4]

Kárpát-medencei előfordulása[szerkesztés]

Rendszeresen fészkel, de csak kis számban. Márciustól októberig tartózkodik itt.[5]

Megjelenése[szerkesztés]

Átlagos testhossza 15–17 centiméter, szárnyfesztávolsága 42–45 centiméter, testtömege 39–56 grammot.[5] Nyakán körbefutó csík van, ami a mellén nyitott. A hím fejbúbja szürke, fehér homloka közepén fekete folt van. A tojó színei egyszerűbbek.

Életmódja[szerkesztés]

A talajon, iszapban vagy sekély sós vízben keresgéli rovarokból álló táplálékát. Hosszútávú vonuló madár.

Szaporodása[szerkesztés]

Amíg a hím násztáncot lejt, a tojó elkezdi építeni a fészküket. Fészekalja 2-4 hosszúkás tojásból áll, melyen a két szülő felváltva kotlik 25-27 napig. A fészkét védi, nem tűri meg fajtársait maga mellett.

Tojásai és kikelt fiókája

Természetvédelmi helyzete[szerkesztés]

Az elterjedési területe rendkívül nagy, egyedszáma még nagy, de csökken. A Természetvédelmi Világszövetség Vörös listáján veszélyeztetett fajként szerepel.[4] Magyarországon fokozottan védett, természetvédelmi értéke 1 000 000 forint. Fészkelő-állománya 0-22 pár közötti és csökken (2000-2012).[5]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. a b A taxon adatlapja az ITIS adatbázisában. Integrated Taxonomic Information System. (Hozzáférés: 2020. június 21.)
  2. Avibase. (Hozzáférés: 2020. június 21.)
  3. A Jboyd.net rendszerbesorolása. (Hozzáférés: 2020. június 21.)
  4. a b A faj adatlapja a BirdLife International oldalán. (Hozzáférés: 2020. június 20.)
  5. a b c Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület. (Hozzáférés: 2020. szeptember 22.)

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]