Chabazit

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

A chabazit (névváltozata: kabazit, fehér kettős ikerkristályait fakolitnek nevezik) kalciumalapú magasabb víztartalmú alumoszilikát, trigonális vagy hexagonális kristályrendszerű, a zeolitcsoport ásványegyüttesének tagja. Leggyakrabban romboéderes kristályokban, szabályos kockaformákban található. Ikerkristályai is megtalálhatóak, szemcsés halmazokban is előfordul. Gyakori zeolitásvány.

Kémiai és fizikai tulajdonságai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Ásványosztály: IV. Szilikátok
  • Alosztály: Tektoszilikátok (térhálós szilikátok)
  • Képlete: CaAl2Si4O12x6H2O.
  • Szimmetriája: a trigonális/hexagonális kristályrendszerben rombos és kocka alakú kristályai több szimmetriaelemet tartalmaznak.
  • Sűrűsége: 2,0-2,1 g/cm³.
  • Keménysége: 4,5-5,5 (a Mohs-féle keménységi skála szerint).
  • Hasadása: rosszul hasad.
  • Törése: egyenetlen, rideg ásvány.
  • Színe: fehér, sárgás, rózsaszínű, vöröses, halványan zöldes árnyalatai ismertek.
  • Fénye: üvegfényű.
  • Átlátszósága: átlátszó vagy áttetsző.
  • Pora: színtelen vagy fehér.
  • Különleges tulajdonsága: a levegőn víztartalmának egy részét könnyen leadja. Savakban nem oldódik.
  • Kémiai összetétele: (Chabazit-Sr)
  • Kálium (K) =2,2%
  • Nátrium (Na) =0,9%
  • Stroncium (Sr) =8,2%
  • Kalcium (Ca) =3,7%
  • Alumínium (Al) =11,6%
  • Szilícium (Si) =18,9%
  • Hidrogén (H) =2,1%
  • Oxigén (O) =52,4%

Változatai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Chabazit-Ca. Képlete: (Ca0,5,K)(Al2Si4O12)x6H2O. Triklin rendszerű.
  • Chabazit-Na. Képlete: (Na,Ca0,5,K)2(Al2Si4O12)x6H2.
  • Chabazit-K. Képlete: (K,Na,Ca0,5)(Al2Si4O12)x6H2O.
  • Chabazit-Sr. Képlete: (Sr,Ca,K2,Na2)(Al2Si4O12)x6H2O.

Keletkezése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Chabazit kristálycsoport

Hidrotermás képződése során a bazalt hólyagüregekben válik ki, gyakran a repedéseket tölti ki. Andezitekben is gyakran képződik. Esetenként hévvizes környezetben palákban, mészkövekben és agyagokban is keletkezik.

Hasonló ásványok: A kalcit, dolomit és a zeolitcsoport egyes tagjai.

Előfordulásai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Németországban a Rajna-Pfalz és Saxon tartományok területén, Vogelsberg környékén fordul elő. Ausztriában Dél-Tirolban. Olaszországban az Elba (sziget) és Szardínia területén. Izlandon és Dánia szigetein. Az Egyesült Államokban Oregon és New Jersey szövetségi államokban fordul elő. Megtalálható Kanada és Új-Zéland területén is.

Előfordulásai Magyarországon[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Dunabogdány mellett a Csódi-hegy kőfejtőjében több centiméter élhosszúságú sárgás, rózsaszín és fehér kristályai találhatók a biotitos amfiboldácit alapkőzeten.

Nógrád megyében Tolmács község határában andezit üregekben és repedésekben szépen fejlett fenn-nőtt kristályok fordulnak elő. Szob határában a világosabb andezit repedései tartalmaznak fejlett romboéderes kristályokat. A Gyöngyösoroszi altáróban és egyéb bányatérségekben nagyszemcsés víztiszta és rózsaszín árnyalatú romboéderes és ikerkristályokat találtak. Parádsasvár közelében a Vadak-orma elnevezésű helyen agglomerátumos andezit-tufa üregeiben nátrolit mellett található chabazit. A Zempléni-hegység északi részén Füzérkomlós határában a működő bányában találnak aprószemcsés chabazit kristályokat. Nemesgulács közelében megnyitott kőbányák gazdagok a szépen fejlett zeolitcsoport ásványaiban, így chabazit is előfordul. Zalahaláp közelében a Halápi-kőbányában ritkábban a Szentgyörgy-hegy keleti oldalán gyakrabban fordulnak elő a chabazit apró víztiszta kristályai.

Kísérő ásványok: a zeolitcsoport más ásványai, kalcit és kvarc.

Külső források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Bognár László: Ásványhatározó. Gondolat Kiadó. 1987.
  • Koch Sándor: Magyarország ásványai. Akadémiai Kiadó. 1985.
  • J.Arem: Rock and Minerals. Toronto. 1974
  • Walter Schumann: Minerals of the World. Sterling Publishing Co. Inc: New York. 1998.
  • http://webmineral.com
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Chabazit témájú médiaállományokat.