Cellino San Marco
| Cellino San Marco | |||
 | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Olaszország | ||
| Régió | Puglia | ||
| Megye | Brindisi (BR) | ||
| Védőszent | Márk evangelista | ||
| Irányítószám | 72020 | ||
| Körzethívószám | 0831 | ||
| Forgalmi rendszám | BR | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 6088 fő (2023. jan. 1.)[1] | ||
| Népsűrűség | 182 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 56 m | ||
| Terület | 37 km² | ||
| Időzóna | CET (UTC+01:00) | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 40° 28′, k. h. 17° 58′Koordináták: é. sz. 40° 28′, k. h. 17° 58′ | |||
.svg) | |||
| Elhelyezkedése Brindisi térképén | |||
| Cellino San Marco weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Cellino San Marco témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
Cellino San Marco község (comune) Olaszország Puglia régiójában, Brindisi megyében.
Fekvése[szerkesztés]
Brindisitől délre, a Salento területén fekszik.
Története[szerkesztés]
A középkorban a település központja La Mea volt (ma egy kis tanya). Legrégebbi temploma a 15. századból származik. A San Marco-templomot egy korábbi, 9. századi görög bazilika alapjaira építették. A település hűbérutainak palotája a 16. században épült, majd a 17. században bővítették ki. 1806-ban vált önálló községgé, amikor a Nápolyi Királyságban felszámolták a feudalizmust.
Népessége[szerkesztés]
A népesség számának alakulása:
Főbb látnivalói[szerkesztés]
- Palazzo Baronale - a 16. században épült a település hűbérurai számára.
- San Marco Evangelista-templom - a 18. században épült.
Jegyzetek[szerkesztés]
Források[szerkesztés]
- Nyerges László: Puglia tartomány. Budapest: Dekameron Könyvkiadó. 2004. = Dekameron Útikönyvek, ISBN 963933156-2
- Blanchard, Paul. Southern Italy (angol nyelven). London: Somerset Books Company (2007). ISBN 9781905131181
- Comuni-Italiani
- Italy World Club
