Kecskerágó-virágúak
 |
||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Evolúciós időszak: Késő kréta - jelen | ||||||||||||
 Csíkos kecskerágó |
||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||
|
||||||||||||
| Családok | ||||||||||||
|
||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||
 A Wikifajok tartalmaz Celastrales témájú rendszertani információt.  A Wikimédia Commons tartalmaz Celastrales témájú médiaállományokat. |
A kecskerágó-virágúak (Celastrales) a zárvatermő növények egy rendje. A hagyományosan a kétszikűek Rosidae alosztályába sorolt rendet az APG a valódi kétszikűek rosids csoportjába, az eurosids I kládba helyezi el. Az APG III-rendszer (2009) a korábban külön családként kezelt fehérmájvirág-féléket (Parnassiaceae) az APG II-ben opcionális Lepuropetalaceae családdal és a korábban bizonytalan helyzetű Pottingeriaceae-vel a Celastraceae-be sorolta[1].
Mintegy 100 nemzetség 1200[2]-1350[3] faja tartozik ide. Hét nemzetség kivételével az összes nemzetség egyetlen családban, a kecskerágófélékben (Celastraceae) összpontosul. Egészen a közelmúltig a rend felbontása szerzőről szerzőre nagymértékben különbözött. Elterjedésük főként trópusi és szubtrópusi, de a mérsékelt égövben is vannak képviselőik. Általában keresztben átellenes levélállású, egyszerű, ép levelű fák vagy cserjék, bár az APG III-rendszer által már a kecskerágófélékhez sorolt Parnassiaceae családba lágy szárú növények tartoznak.
Leírása [szerkesztés]
Az igen formagazdag, többnyire fás szárú taxonokat összefoglaló rokonsági körből igen nehéz csak a Celastrales-re jellemző egyedi, nyilvánvaló karaktereket kiemelni, ezért nem könnyű a rend növényeit azonosítani.[4]
Az aktinomorf virágok négykörösek, körönként 3-5 tagúak, egy porzókörrel, jól felismerhető mézfejtő gyűrűvel (diszkusz) – a rovarmegporzás általános. A porzók és a szirmok száma megegyezik. Gyakran a jól kifejlett porzós és termős részekkel rendelkező hímnős virágok funkcionálisan egyivarúak. A virágok különböző fajta virágzatokba tömörülnek. A pálhalevelek aprók, néha teljesen hiányoznak. Az integumentumon nyíló mikropile két nyílású. A magház felső állású, a termés általában tok- vagy bogyótermés. A magon gyakran köpenyt (arillus) vagy szárnyat találhatunk.
A másodlagos anyagcseretermékek közül gyakori a tejnedvtartó járatokban tárolt gutta, a triterpénpigmentek és a különféle alkaloidok.
A legnagyobb család, a kecskerágófélék virágai általában aprók, nemzetségei közül a kecskerágó (Euonymus) az óvilágban elterjedt (Magyarországon két fajjal), a Celastrus minden földrészen előfordul. Az északi félgömb hűvösebb területein élő, apró Parnassiaceae család lágy szárú növényeinek virágaiban mirigyes sztaminódiumok jelennek meg.
Források [szerkesztés]
- ↑ Angiosperm Phylogeny Group (2009). An update of the Angiosperm Phylogeny Group classification for the orders and families of flowering plants: APG III. Botanical Journal of the Linnean Society 161(2): 105-121.
- ↑ "Lepidobotryaceae", "Parnassiaceae", and "Celastraceae" In: Klaus Kubitzki (ed.). The Families and Genera of Vascular Plants vol. VI. Springer-Verlag: Berlin,Heidelberg (2004).
- ↑ Peter F. Stevens (2001 onwards). Angiosperm Phylogeny Website. In: Missouri Botanical Garden Website
- ↑ Merran L. Matthews and Peter K. Endress (2005). "Comparative floral structure and systematics in Celastrales". Botanical Journal of the Linnean Society 149 (2):129-194
- Turcsányi Gábor és Turcsányiné dr. Siller Irén: Növénytan (1999, 2005), Kempelen Farkas Digitális Tankönytár 33. A kecskerágó-virágúak rendje - Celastrales
- Podani János. A szárazföldi növények evolúciója és rendszertana. ISBN 963 463 632 2 (2003)
- http://www.mobot.org/MOBOT/research/APweb/
- Ez a szócikk részben vagy egészben a Celastrales című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.
