Cecilia Bartoli

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Cecilia Bartoli
Cecilia Bartoli at BOZAR 2007.jpg
Cecilia Bartoli 2008-ban, egy brüsszeli díjátadó ünnepségen
Életrajzi adatok
Születési név Cecilia Bartoli
Született Róma,
1966. június 4. (47 éves)
Pályafutás
Hang mezzoszoprán, szoprán
Tevékenység opera-énekesnő

Cecilia Bartoli (Róma, 1966. június 4.–) olasz opera-énekesnő, mezzoszoprán, szoprán. Napjaink egyik legismertebb énekese, Mozart és Rossini operáiban nyújtja legemlékezetesebb alakításait, de a barokk és más klasszikus zenei hangversenyei is híresek. Kiváló színészi képességekkel rendelkezik, hangja rendkívül virtuóz, mozgékony, a díszítéseket páratlanul szépen énekli, emiatt tulajdonképpen koloratur-mezzoszoprán énekesként tartják számon.[1]

Élete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Cecilia Bartoli szülei mindketten énekesek voltak (Silvana Bazzoni és Pietro Angelo Bartoli), tőlük kapta zenei indíttatását és első leckéit. Első nyilvános fellépése kilencéves korában volt Puccini Toscájában, a pásztorfiú szerepét énekelte. Zenei tanulmányait a római Santa Cecilia Konzervatóriumban végezte.[2]

A legtöbb operaénekessel ellentétben Bartoli korán, már a húszas évei elején kitűnt képességeivel, ami igazán szokatlan egy olyan pályán, ahol a 30. életév után kezdenek beérni az énekesek. Operaénekesi bemutatkozása huszonegy évesen, 1987-ben volt a veronai Arénában. A következő évben Rossini Sevillai borbélyában énekelte Rosina szerepét a kölni Operában, a Schwetzingeni Fesztivál keretén belül, majd a zürichi Operában. A kritikák elragadtatott hangon méltatták teljesítményét.[2] Nemsokára Herbert von Karajan hívta meg a Salzburgi Fesztiválra, Bachh-moll miséjét adták elő. Ekkoriban figyelt fel rá Daniel Barenboim is, aki látta a francia televízióban egy Maria Callas emlékműsorban. Ezt követően dolgozott vele és Nikolaus Harnoncourttal is. Főleg Mozart szerepeket énekelt, mint például Zerlinát a Don Giovanniban és Dorabellát a Così fan tuttéban. Ettől kezdve számíthatjuk nemzetközi karrierjének az elindulását.

1990-ben Cherubinóként mutatkozott be az Opéra Bastille-ban, Mozart Figaro házasságában, majd a hamburgi Operában Idamantes-t énekelte Mozart Idomeneójában. Ezt követte a milánói Scala-beli bemutatkozás, Rossini Ory grófja című operájában Isolier-t énekelte. Ettől kezdve a világ vezető Rossini-énekesei között tartják számon.

Cecilia Bartoli a párizsi Salle Pleyelben 2008-ban

A világ nagy operaházai sorában a Metropolitan Opera (New York) következett: 1996-ban a Così fan tuttéban Despinát énekelte, majd a következő évben Rossini La Cenerentola (Hamupipőke)) című operájában a címszerepre tért vissza (ezt a szerepet 1995-ben már Bolognában is elénekelte, amiről DVD-felvétel is született). A New York-i előadások kapcsán egy pletyka szállt szárnyra, miszerint Bartoli az előadásokon be volt mikrofonozva, hogy hangja jobban betöltse a színház hatalmas terét. Ezt minden érintett végig tagadta. A közönség mindentől függetlenül lelkesen fogata az előadásokat, és Angelina (Hamupipőke) szerepét a nevével társították.[2]

2000-ben a berlini Deutsche Oper színpadán aratott kirobbanó sikert: a Don Giovanniban ezúttal Donna Elvira szoprán szerepét énekelte. 2001-ben következett a régen várt londoni bemutatkozás: a Covent Gardenben Haydn L'anima del filosofo – Orfeo ed Euridice (A filozófus lelke, avagy Orfeusz és Euridiké) című operájában Euridiké és Genio szerepét alakította.

Mozart és Rossini operáin kívül a barokk és a korai klasszicista zene szerzőitől is énekelt koncerteken (Gluck, Vivaldi, Haydn, Salieri), amikből hangfelvételek is készültek. 2005 elején Kleopátrát énekelte Händel Giulio Cesare (Julius Caesar) című operájában. A szerep szoprán hangra íródott ugyan, de mezzoszoprán tartományban. Bartoli hangja ekkorra érett be igazán, telített és nagyvonalú lett, amit néhány kritikus korábban hiányolt. Ma a legjobb mezzoszopránok között is a legjobbnak tartják.

2007-ben és 2008-ban Bartoli rögzített néhány lemezt a korai 19. század olasz romantika és a bel canto alkotásaiból. Különös figyelmet fordított Maria Malibran, korabeli híres mezzoszoprán énekesnő emlékének, akinek a 200. születésnapja alkalmából adott ki CD-t, Maria címmel. A lemez a Billboard Klasszikus zenei listáján az első helyre jutott, Belgiumban és Hollandiában pedig aranylemez lett.

Cecilia Bartoli összegyűjtötte a Maria Malibrannal kapcsolatos tárgyi emlékeket, relikviákat és dokumentumokat, amelyeket zenei alapítványa[3] keretében egy mozgó múzeumban mutatott be, csaknem minden koncerthelyszínen.[4] Ugyancsak Maria Malibran emlékére énekelte a címszerepet Halévy Clari című operájában a zürichi operaházban 2008-ban.[5] Ugyanebben az évben Amina szerepében aratott nagy sikert a Festspielhaus Baden-Baden előadásában Bellini Az alvajáró, majd 2010-ben a Konzerthaus Dortmund rendezésében a Norma című opera címszerepében. Partnere mindkét előadásban Thomas Hengelbrock(en) vezetésével a historikus hangszereken játszó Balthasar Neumann Ensmble volt.

További nagysikerű fellépések következtek a zürichi operaházban, két felújított Rossini-opera főszerepében, az Ory grófjában és az Otellóban.

2010-ben Philippe Jaroussky(fr) és Andreas Scholl(en) társaságában, William Christie(en) vezénylete mellett aratott nagy sikert Párizsban Händel Giulio Cesare in Egitto című operájában, Cleopatra szerepében.

Cecilia Bartoli opera- és koncertfellépéseit, zenei kiadványait, életével és művészetével kapcsolatos információkat, és a vele készült fontosabb interjúkat az opernwelt(de) című magazinban is megtalálhatjuk.[6]

2009-ben témaválasztásával Bartoli visszatért a barokk korba, és a „Sacrificium” című CD kiadásával és az ezt követő hangversenykörúttal a kasztrált énekesek művészetét elevenítette fel. A kiadvány tematikájával pedig megemlékezett a kivételes hírességek (Farinelli) mellett a rengeteg névtelen áldozatról is.

2012-ben Cecilia Bartoli a Salzburger Festspiele művészeti vezetőjeként működött, és „Kleopátra ezer arcá”-nak[7] művészeti megjelenítésével is foglalkozott. Nagy sikerrel énekelte itt is Kleopátra szerepét, de itt az Il Giardino Armonico(en) volt a partner, Giovanni Antonini(en) vezetésével.

2012-ben jelent meg a „Mission” című CD-kiadványa, amelyben ismét egy rejtélyekkel teli életű és csaknem elfelejtett szerző, Agostino Steffani(en) (1654–1728) nagyszerű zenéjét adja elő – megmentve a feledéstől. A „Mission” hangversenykörút nagy sikerű állomása volt 2012. november 1-jén a bécsi Musikvereinssaalban(de), ahol az énekesnő partnere az I Barocchisti együttes volt, Diego Fasolis vezetésével.

Cecilia Bartoli számos nagysikerű recitalt adott, ahol a zongorakíséretet többek között Jean-Yves Thibaudet(en), Schiff András, Sergio Ciomei, Fischer György és Lang Lang(en) adták.

Díjai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Cecila Bartoli Best Classical Vocal Performance kategóriában elnyert Grammy-díjai:

  • 2010 – Sacrificium,
  • 2001 – Gluck Italian Arias,
  • 2000 – The Vivaldi Album,
  • 1997 – An Italian Songbook,
  • 1994 – The Impatient Lover – Italian Songs by Beethoven, Schubert, Mozart.

Tíz német Echo(de) és egy Bambi-díj, két Classic Brit Award(en) és a francia Victoire de la Music birtokosa.

Kitüntetései, érdemrendjei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Magyar vonatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1992-ben a mezzoszoprán szólót énekelte Mozart Requiem című művében. A Bécsi Filharmonikusokat és a Bécsi Operaház énekkarát Solti György vezényelte. A felvétel napjainkban DVD-n is hozzáférhető.
  • Fischer György
Számos hangversenyen és lemezfelvételen (például Mozart Portraits) a kísérő zenekar vezetője volt.
Cecilia Bartolival húsz éve dolgoztunk együtt először, s azóta is szoros munkakapcsolatban állunk. Bartoli különleges énektechnikát és zenei világot birtokol. Forradalmárnak tartom, és titkos vágyam, hogy budapesti fellépésével az itteni zenei ízlést is felforgatja. Cecilia olyan, akár A nürnbergi mesterdalnokok Stolzingi Walterja: újat hoz, amelyen mindenki meglepődik, de végül mindenki leborul előtte.
A kiváló zongoraművésszel, karmesterrel készítettek közös – többek között – Mozart, Beethoven, Schubert albumokat.
„Mit tanult Schiff Andrástól?” – kérdezte Fáy Miklós a MÜPA Magazinjában.
…ezt az egész repertoárt, magukat a műveket, azok megformálását, a frazeálást, a folyamatosságot, a színezést, mindent
Koncertek Budapesten

[11]

Dedikálás galéria[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Diszkográfia[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Operák[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Áriák, dalok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • MISSION (2012)
  • SOSPIRI (2011)
  • Maria (2007)
  • Opera Proibita (2005)
  • The Salieri Album (2003)
  • Gluck Italian Arias (2001)
  • Cecilia and Bryn (1999)
  • The Vivaldi Album (1999)
  • Mozart Portraits (1994)
  • Rossini Heroines (1992)
  • Mozart Arias (1991)
  • Rossini Arias (1989)
  • Live in Italy (1998)
  • An Italian Songbook (1997)
  • Chant D'Amour (1996)
  • Italian Songs (1993)
  • Arie Antiche (1992)
  • Rossini Recital (1990)

Vallásos művek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Pergolesi: Stabat Mater, Salve Regina
  • Scarlatti: Salve Regina
  • Mozart: Requiem (1992)
  • Stephanie(1993)

Kantáták[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Rossini Cantatas Volume 2

Összeállítások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Sacrificium (2009)
  • The Art of Cecilia Bartoli (2002)
  • A Portrait (1995)

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Nicholas Wroe, "Classic case of success". The Guardian, 13 October 2001.
  2. ^ a b c Blyth, Grove Music Online
  3. Maria Malibran Cecilia Bartoli Music-Foundation
  4. Voice From the Past Becomes an Obsession By MATTHEW GUREWITSCH January 6, 2008.- New York Times
  5. DVD kritika -Csepelyi Adrienn - 2010-11-11.
  6. http://www.kultiversum.de/Opernwelt/Archiv-der-Opernwelt.html alatt megtalálható fontosabb információk: BELLINI: Norma Dortmund Mösch 8/6 - 2010,⇒ BARTOLI, Cecilia: Bellinis «Sonnambula» in Baden-Baden Rudiger 5/2008-30 Festspielhaus 7/2009, 61+8/2009, 60,⇒ HALEVY: Clari Zürich H. W. Koch 7/2008-49,⇒ HÄNDEL: Semele Zürich H. W. Koch 3/2007-51,⇒ HÄNDEL: Giulio Cesare in Egitto Zürich Kalchschmid 5/2005-55,⇒ BARTOLI, Cecilia 11/66/2010,⇒ BARTOLI, Cecilia Seedorf 9-10/2007-68,⇒ BARTOLI, Cecilia 2/2006-61,⇒ BARTOLI, Cecilia Kesting 11/2005-6,⇒ BARTOLI, Cecilia 7/2004, 61,⇒ BARTOLI, Cecilia Mösch 12/2000, 30,⇒ BARTOLI, C.: Sacrificium (Antonini) (CD) Kesting 11/2009, 26,⇒ HÄNDEL: Semele (Christie) (DVD) Königsdorf 4/2009, 10,⇒ BARTOLI, C.: Maria (A. Fischer) Seedorf 9-10/2007-68,⇒ HAYDN: Armida (Harnoncourt)Teldec 8573-81108-2 Kesting 12/2000, 60.
  7. "Kleopátra ezer arca"
  8. Operaportál
  9. Ez volt az első fellépése Magyarországon. Magánemberként már megfordult a MÜPA-ban is, 2007 húsvétján megtekintette a Máté passiót, amelyet Schiff András dirigált.
  10. KULTURA.HU
  11. Csoda -Operaportal.hu

Fordítás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Ez a szócikk részben vagy egészben a Cecilia Bartoli című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Alan Blyth: Cecilia Bartoli. Grove Music Online, Ed. L. Macy, [1]

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]