Cecelégy

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Wikipédia:TaxoboxInfobox info icon.svg
Cecelégy
Glossina palpalis és Glossina morsitans
Glossina palpalis és Glossina morsitans
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Alország: Valódi szövetes állatok (Eumetazoa)
Csoport: Kétoldali szimmetriájú állatok (Bilateria)
Főtörzs: Vedlő állatok (Ecdysozoa)
Törzs: Ízeltlábúak (Arthropoda)
Osztály: Rovarok (Insecta)
Öregrend: Fejlett szárnyas rovarok (Endopterygota)
Rend: Kétszárnyúak (Diptera)
Alrend: Légyalkatúak (Brachycera)
Alrendág: Valódilégy-alakúak (Muscomorpha)
Öregcsalád: Hippoboscoidea
Család: Cecelegyek (Glossinidae)
Theobald, 1903
Nem: Glossina
Wiedemann, 1830
Elterjedés
Elterjedési területükElterjedési területük
Hivatkozások
Wikispecies

A Wikifajok tartalmaz Cecelégy témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Cecelégy témájú kategóriát.

A cecelégy (Glossina) a rovarok (Insecta) osztályának a kétszárnyúak (Diptera) rendjébe, ezen belül a légyalkatúak (Brachycera) alrendjébe és a cecelegyek (Glossinidae) családjába tartozó nem.

Előfordulásuk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A cecelégy a Szaharától délre és a Kalahári-sivatagtól északra Afrika trópusi területein mindenütt elterjedt. A cecelégy kiirtására számtalan kísérletet tettek, de ezek sikertelennek bizonyultak. Újabb módszerek kifejlesztésével a jövőben talán lehetővé válik a populációk korlátok közé szorítása.

Megjelenésük[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A cecelégy hossza 6-14 milliméter között van. A légynek egy pár repülésre alkalmas szárnya van, amelyet a légy nyugalmi helyzetben a hátára fektet. Szárnya mellett, még van egy pár billérje is, ami segíti az egyensúlyozásban repülés közben. Szájszerve vékony, tűszerű cső, amelynek végén mikroszkopikus méretű, borotvaéles „fogak” találhatók. Ezzel a légy még a vastagabb bőrréteget is képes átszúrni, hogy elérje a véredényeket.

Életmódjuk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A cecelégy magányos élősködő. Tápláléka az emlősök, madarak és hüllők friss vére. Táplálkozási módszerével terjeszti a halálos álomkórt. Az álomkórt egy egysejtű kórokozó Trypanosoma idézi elő, amely mielőtt eljutna a nyálmirigyéig, már a légy beleiben szaporodni kezd; a légy pedig szúrással viszi át áldozatára. Ha a fertőzött egyedet megszúrja egy másik cecelégy, az tovább terjeszti a betegséget.

Szaporodásuk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A párzási időszak egész évben tart. A nőstény egyszerre csak egy, igen fejlett lárvát hoz a világra, amely a puha, homokos talajban pillanatok alatt bebábozódik. A kifejlett légy 30 nappal később kel ki. A nőstény 2-3 hónapos élete során 2-3 lárvát hoz a világra.

Szimbionták[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A cecelegyeknek három különböző szimbiontájuk is van. Az első, egyben elsődleges szimbionta a bakteriocitában tárolt Wigglesworthia, a két másodlagos szimbionta pedig a sejten belül és a sejtek között is előforduló Sodalis, illetve valamely Wolbachia-faj.

A Glossina palpalis cecelégy vektora és gazdája a Hepatozoon petti-nek, ami a nílusi krokodilt fertőző parazita egysejtű.

Rendszerezés[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A nembe körülbelül 23 faj tartozik, melyeket élőhelyüktől függően 3 csoportra osztanak:

  • a szavannai fajok: (Morsitans alnem, melyet néha Glossina névvel illetnek):
    • Glossina austeni (Newstead, 1912)
    • Glossina morsitans Westwood, 1850
    • Glossina pallidipes (Austen, 1903)
    • Glossina swynnertoni (Austen, 1923)
  • az erdei fajok: (Fusca alnem, melynek korábbi neve Austenia volt):
    • Glossina fusca fusca (Walker, 1849)
    • Glossina fuscipleuris (Austen, 1911)
    • Glossina frezili (Gouteux, 1987)[1]
    • Glossina haningtoni (Newstead and Evans, 1922)
    • Glossina longipennis (Corti, 1895)
    • Glossina medicorum (Austen, 1911)
    • Glossina nashi (Potts,1955)
    • Glossina nigrofusca nigrofusca (Newstead, 1911)
    • Glossina severini (Newstead, 1913)
    • Glossina schwetzi (Newstead and Evans, 1921)
    • Glossina tabaniformis Westwood, 1850
    • Glossina vanhoofi (Henrard, 1952)
  • a folyó menti fajok: (Palpalis alnem, melynek korábbi neve Nemorhina volt):
    • Glossina caliginea (Austen, 1911)
    • Glossina fuscipes fuscipes (Newstead, 1911)
    • Glossina fuscipes martinii (Zumpt, 1935)
    • Glossina fuscipes quanzensis (Pires, 1948)
    • Glossina pallicera pallicera (Bigot, 1891)
    • Glossina pallicera newsteadi (Austen, 1929)
    • Glossina palpalis palpalis (Robineau-Desvoidy, 1830)
    • Glossina palpalis gambiensis (Vanderplank, 1911)
    • Glossina tachinoides Westwood, 1850
  • az alábbi két faj nincs a fenti csoportokba sorolva (még):
    • Glossina brevipalpis
    • Glossina longipalpis

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. J. P. Gouteux (1987.). „Une nouvelle glossine du Congo: Glossina (Austenina) frezili sp. nov. (Diptera: Glossinidae)”. Tropical Medicine and Parasitology 38 (2), 97–100. o. PMID 3629143.  

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Csodálatos állatvilág, Wild life fact file (magyar nyelven) ford.: Mester K.: (2000). ISBN 963-86092-0-6 
  • ICZN 2014: Opinion 2343 (Case 3586): Glossina Wiedemann, 1830 (Insecta, Diptera, GLOSSINIDAE): precedence given over Nemorhina Robineau-Desvoidy, 1830). Bulletin of zoological nomenclature, 71(3): 201-202.

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]