Cecelégy

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Wikipédia:TaxoboxInfobox info icon.svg
Cecelégy
Glossina palpalis és Glossina morsitans
Glossina palpalis és Glossina morsitans
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Ízeltlábúak (Arthropoda)
Osztály: Rovarok (Insecta)
Öregrend: Endopterygota
Rend: Kétszárnyúak
(Diptera)
Alrend: Légyalkatúak (Brachycera)
Alrendág: Muscomorpha
Öregcsalád: Hippoboscoidea
Család: Cecelegyek (Glossinidae)
Theobald, 1903
Nem: Glossina
Wiedemann, 1830
Elterjedés
Tsetse distribution.png
Hivatkozások
Wikispecies

A Wikifajok tartalmaz Cecelégy témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Cecelégy témájú kategóriát.

A cecelégy (Glossina) a rovarok (Insecta) osztályának a kétszárnyúak (Diptera) rendjéhez, ezen belül a légyalkatúak (Brachycera) alrendjéhez és a cecelegyek (Glossinidae) családjához tartozó nem.

Elterjedése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A cecelégy a Szaharától délre és a Kalahári-sivatagtól északra Afrika trópusi területein mindenütt elterjedt. A cecelégy kiirtására számtalan kísérletet tettek, de ezek sikertelennek bizonyultak. Újabb módszerek kifejlesztésével a jövőben talán lehetővé válik a populációk korlátok közé szorítása.

Megjelenése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A cecelégy hossza 6-14 milliméter között van. A légynek egy pár repülésre alkalmas szárnya van, amelyet a légy nyugalmi helyzetben a hátára fektet. Szárnya mellett, még van egy pár billérje is, ami segíti az egyensúlyozásban repülés közben. Szájszerve vékony, tűszerű cső, amelynek végén mikroszkopikus méretű, borotvaéles „fogak” találhatók. Ezzel a légy még a vastagabb bőrréteget is képes átszúrni, hogy elérje a véredényeket.

Életmódja[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A cecelégy magányos élősködő. Tápláléka az emlősök, madarak és hüllők friss vére. Táplálkozási módszerével terjeszti a halálos álomkórt. Az álomkórt egy egysejtű kórokozó Trypanosoma idézi elő, amely mielőtt eljutna a nyálmirigyéig, már a légy beleiben szaporodni kezd; a légy pedig szúrással viszi át áldozatára. Ha a fertőzött egyedet megszúrja egy másik cecelégy, az tovább terjeszti a betegséget.

Szaporodása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A párzási időszak egész évben tart. A nőstény egyszerre csak egy, igen fejlett lárvát hoz a világra, amely a puha, homokos talajban pillanatok alatt bebábozódik. A kifejlett légy 30 nappal később kel ki. A nőstény 2-3 hónapos élete során 2-3 lárvát hoz a világra.

Szimbionták[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A cecelegyeknek három különböző szimbiontájuk is van. Az első, egyben elsődleges szimbionta a bakteriocitában tárolt Wigglesworthia, a két másodlagos szimbionta pedig a sejten belül és a sejtek között is előforduló Sodalis, illetve valamely Wolbachia-faj.

A Glossina palpalis cecelégy vektora és gazdája a Hepatozoon petti-nek, ami a nílusi krokodilust fertőző parazita egysejtű.

Rendszerezés[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A nemhez 22 faj tartozik

Forrás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Csodálatos állatvilág, Wild life fact file (magyar nyelven) ford.: Mester K.: (2000). ISBN 963-86092-0-6