Catherine Grace Coleman

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Catherine G. Coleman

Catherine Grace Coleman dr. (Charleston, 1960. december 14.–) amerikai mérnök, tudós, űrhajós, ezredes. Teljes neve Catherine Grace "Cady" Coleman Dr.

Életpálya[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1983-ban Massachusetsben az Egyetemen fejezte be kémiai tanulmányait, 1991-ben doktorált. A hadsereg Wright-Patterson Air Force Base bázisán kutató vegyészként a szintetizált vegyületek optikai alkalmazásaival foglalkozott, a fejlett számítógépek és az adatok tárolásának módszertanával.

1992. március 31-től részesült űrhajóskiképzésben. Kiképzésben részesült a Lyndon B. Johnson Űrközpontban, valamint a Jurij Gagarin Űrhajóskiképző Központban, sikeres vizsgák után megkezdhette szolgálatait. Űrhajósképzésének programja: tudományos és műszaki ismeretek, az űrrepülőgép/Szojuz űrhajó és az ISS rendszerismerete, fiziológiai képzés. Repülőgép vezetés, vízi- és túlélési gyakorlatok. Kutatási, kísérleti feladatok gyakorlás. Az elsajátított ismeretek eredményes vizsgája után kapható repülési engedély. Három űrszolgálata alatt összesen 180 napot, 04 órát és 00 percet töltött a világűrben.

NASA szolgálati idején a repülési szoftver ellenőrzését végezte, majd az űrközpont igazgatójának különleges asszisztens lett. Foglalkozott az űrkörülmények között alkalmazható tehermozgató robotok fejlesztésével, a Nemzetközi Űrállomás (ISS) komfortérzetének kialakításával (akusztika, életszerű laktér), volt bevetés irányító, a NASA képviselője a hasznosítható rakétaelemek újrahasznosításának ellenőrzésénél.

2009-ben leszerelt a hadseregből.

Űrrepülések[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • STS–73 a Columbia űrrepülőgép küldetés specialistája. A 2. mikrogravitációs laboratóriumot szállította. Az út során 12 órás időtartamokban 2-2 űrhajós dolgozott a laboratóriumban. A misszió összpontosított az anyagtudomány, a biotechnológia, az égés tudomány, a fizika a folyadékok, és számos tudományos kísérlet végrehajtására. Első űrszolgálata alatt összesen 15 nap, 21 óra, 52 perc, 21 másodpercet töltött a világűrben. 256 alkalommal kerülte meg a Földet, több mint 6 millió mérföld távolságot repült.
  • STS–93 a Columbia űrrepülőgép küldetés specialistája. Legfőbb program a Chandra űrtávcső elhelyezése a világűrben. A távcső lehetővé tette, hogy a tudósok tanulmányozhassák az egzotikus jelenségeket, mint a robbanó csillagok, kvazárok, fekete lyukak. A második űrrepülés időtartama 118 óra és 50 perc, azaz 4 nap, 22 óra és 50 perc.
  • Szojuz TMA–20 fedélzeti mérnöke. A tudományos kísérletek mellett az űrállomás karbantartási munkálataiban is részt vett. Irányította a robotok működését (elfogta a japán Kounatori űreszközt), segítette az érkező űreszközök (STS–133, STS–134, teherűrhajók) kipakolását, a felesleges anyagok, eszközök átrakodását. Harmadik alkalommal összesen 159 napot, 07 órát és 17 percet töltött az ISS fedélzetén. Szolgálata alatt63 345 600 mérföldet tett meg, 2544 alkalommal kerülte meg a Földet.

Tartalék személyzet[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Szakmai sikerek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Viselheti az űrhajós jelvényt.
  • Több katonai, polgári kitüntetésben, valamint űrhajós szolgálati elismerésben részesült.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]