Catherine Grace Coleman

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Catherine Grace Coleman
Catherine Coleman.jpg
Született
1960. december 14. (54 éves)[1]
Charleston[1]
Foglalkozása vegyész
katonatiszt, közhivatalnok
űrhajós
mérnök
Iskolái Massachusetts Institute of Technology
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Catherine Grace Coleman témájú médiaállományokat.
Catherine G. Coleman

Catherine Grace Coleman dr. (Charleston, 1960. december 14.–) amerikai mérnök, tudós, űrhajós, ezredes. Teljes neve Catherine Grace "Cady" Coleman Dr.

Életpálya[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1983-ban Massachusetsben az Egyetemen fejezte be kémiai tanulmányait, 1991-ben doktorált. A hadsereg Wright-Patterson Air Force Base bázisán kutató vegyészként a szintetizált vegyületek optikai alkalmazásaival foglalkozott, a fejlett számítógépek és az adatok tárolásának módszertanával.

1992. március 31-től részesült űrhajóskiképzésben. Kiképzésben részesült a Lyndon B. Johnson Űrközpontban, valamint a Jurij Gagarin Űrhajóskiképző Központban, sikeres vizsgák után megkezdhette szolgálatait. Űrhajósképzésének programja: tudományos és műszaki ismeretek, az űrrepülőgép/Szojuz űrhajó és az ISS rendszerismerete, fiziológiai képzés. Repülőgép vezetés, vízi- és túlélési gyakorlatok. Kutatási, kísérleti feladatok gyakorlás. Az elsajátított ismeretek eredményes vizsgája után kapható repülési engedély. Három űrszolgálata alatt összesen 180 napot, 04 órát és 00 percet töltött a világűrben.

NASA szolgálati idején a repülési szoftver ellenőrzését végezte, majd az űrközpont igazgatójának különleges asszisztens lett. Foglalkozott az űrkörülmények között alkalmazható tehermozgató robotok fejlesztésével, a Nemzetközi Űrállomás (ISS) komfortérzetének kialakításával (akusztika, életszerű laktér), volt bevetés irányító, a NASA képviselője a hasznosítható rakétaelemek újrahasznosításának ellenőrzésénél.

2009-ben leszerelt a hadseregből.

Űrrepülések[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • STS–73 a Columbia űrrepülőgép küldetés specialistája. A 2. mikrogravitációs laboratóriumot szállította. Az út során 12 órás időtartamokban 2-2 űrhajós dolgozott a laboratóriumban. A misszió összpontosított az anyagtudomány, a biotechnológia, az égés tudomány, a fizika a folyadékok, és számos tudományos kísérlet végrehajtására. Első űrszolgálata alatt összesen 15 nap, 21 óra, 52 perc, 21 másodpercet töltött a világűrben. 256 alkalommal kerülte meg a Földet, több mint 6 millió mérföld távolságot repült.
  • STS–93 a Columbia űrrepülőgép küldetés specialistája. Legfőbb program a Chandra űrtávcső elhelyezése a világűrben. A távcső lehetővé tette, hogy a tudósok tanulmányozhassák az egzotikus jelenségeket, mint a robbanó csillagok, kvazárok, fekete lyukak. A második űrrepülés időtartama 118 óra és 50 perc, azaz 4 nap, 22 óra és 50 perc.
  • Szojuz TMA–20 fedélzeti mérnöke. A tudományos kísérletek mellett az űrállomás karbantartási munkálataiban is részt vett. Irányította a robotok működését (elfogta a japán Kounatori űreszközt), segítette az érkező űreszközök (STS–133, STS–134, teherűrhajók) kipakolását, a felesleges anyagok, eszközök átrakodását. Harmadik alkalommal összesen 159 napot, 07 órát és 17 percet töltött az ISS fedélzetén. Szolgálata alatt63 345 600 mérföldet tett meg, 2544 alkalommal kerülte meg a Földet.

Tartalék személyzet[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Szakmai sikerek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Viselheti az űrhajós jelvényt.
  • Több katonai, polgári kitüntetésben, valamint űrhajós szolgálati elismerésben részesült.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]