Carolina Panthers
| Carolina Panthers | |||
|
|||
| Csapatadatok | |||
| Székhely | Charlotte, Észak-Karolina | ||
| Alapítva | 1993. október 26. | ||
| Csapatszínek | fekete, ciánkék, ezüst | ||
| Kabalafigura | Sir Purr | ||
|
|
|||
| Vezetőedző | John Fox | ||
| Tulajdonos | Jerry Richardson | ||
| Elnök | Marty Hurney | ||
|
|
|||
| Stadionok |
Memorial Stadium, Clemson (1995) |
||
| Szereplés | |||
| NFL (1995) |
National Football Conference (1970–) |
||
| Bajnoki címek | |||
| Konferencia (1) | NFC: 2003 | ||
| Csoport (3) |
NFC West: 1996 |
||
A Carolina Panthers amerikaifutball-csapat az Amerikai Egyesült Államokban, az Észak-Karolina állambeli Charlotte-ban, amely az NFL NFC konferenciájának déli csoportjában játszik.
Története [szerkesztés]
A Carolina Panthers alapítója a korábbi neves futballjátékos, Jerry Richardson. Gondos előkészítő munkálatok után 1993. október 23-án született meg a csapattulajdonosi kör engedélye, ami szerint Charlotte 1995-től, az NFL 29. klubjaként indíthat csapatot. Richardson fia javaslatára a csapat neve „Panthers” (párducok) lett.
A csapat nagyon jól kezdett, hiszen a Jacksonville Jaguarsszal (ez a csapat volt a másik újonc) játszott Hall od Fame bemutató mérkőzést 20–14-re megnyerték. Ezzel – az NFL és az AFL egyesülése óta – a Carolina lett az első olyan csapat, amely újonc létére megnyerte első hivatalos meccsét.
A nyitó, 1995-ös szezonnak Dom Capers vezetőedzővel vágtak neki (érdekesség: a támadósorban szerepelt egy Kevin Farkas nevű játékos is). Az alapszakaszt 7–9-es mutatóval zárták, ami jó szereplésnek számított egy bemutatkozó szezonját játszó csapattól. A legyőzöttek: New York Jets, New Orleans Saints, New England Patriots, San Francisco 49ers, Arizona Cardinals, Indianapolis Colts, Atlanta Falcons. E győzelmek közül kiemelkedik a 49ers elleni 13–7-es diadal, mert az uralkodó bajnokot sikerült legyőzniök. Ezzel az első olyan debütáló klub lett, amely bajnokot tudott verni. Második szezonjuk még jobban sikerült: 1996-ban mindössze négy vereseéget szenvedtek el, alapszakabeli mutatójuk 12–4 volt. A rájátszásban 26–17-re megverték a Dallas Cowboyst, ám a főcsoport döntőjében a Green Bay Packers megállította őket (13–30).
A gyors és némiképp váratlan sikerek után visszaesés következett. A csapat irányítója, Kerry Collins alkoholista lett, rasszista megjegyzéseket tett csapattársára, és emiatt az 1998-as szezon közben eltávolították a csapatból. A csapat egyik másik játékosa, Rae Carruth gyilkossági ügybe keveredett (terhes barátnőjét ölette meg), és 24 év börtönre ítélték. A Pantherst ért csapások miatt morális válságba került, ami miatt 2001-ben tragikus, 1–15-ös mutatót produkáltak.
George Seifert vezetőedzőt John Fox váltotta, aki addig csak védőegységeket irányított, tevékenysége középpontjában éppen ezért a védelem játékának feljavítása állt. A 2002-es idényt 7–9-es mutatóval zárták, amivel még mindig a csoport utolsó helyén végeztek, de a játék mindenképpen előrelépést mutatott. Kiemelkedően teljesített a csapat megújult védő egysége, amely a liga legjobbja volt a futások elleni küzdelemben: ellenfeleik meccsenkénti átlagban mindössze 3,69 yardot tudtak futni.
2003 kiválóan sikerült a csapatnak, mert ekkor már a támadók is megerősödtek Jake Delhomme irányító érkezését követően. Az idényt 11–5-ös mutatóval zárták, amivel megnyerték a csoportjukat. A rájátszás wild card körében a Dallas Cowboyst verték 29–10-re, a második körben a St. Louis Ramst (kétszeres hosszabbítás után) 29–23-ra, majd a főcsoport döntőjében a Philadelphia Eagles (14–3) következett. A csapat bejutott a 2004. február 1-jén, Houstonban megrendezett nagydöntőbe, ám ott – Adam Vinatieri utolsó percben szerzett 41 yardos mezőnygóljával – vereséget szenvedtek a Tom Bradyvel felálló New England Patriotstól (29–32).
A következő, 2004-es idény szerencsétlenül alakult a Panthers számára, komoly sérüléshullám sujtotta a csapatot, volt olyan szakasz, amikor tizennégy sérültjük volt egyszerre. Így végül csupán 7–9-cel fejezték be az alapszakaszt, de vereségeik szinte kivétel nélkül szoros mérkőzéseken alakultak ki. Jól sikerült a 2005-ös idény, 11–5-ös mutatót értek el, csoportjukban másodikok lettek és bejutottak a rájátszásba. Az első meccsen – idegenben – megalázó, 23–0-s vereséget mértek a New York Giantsre, a másodikon a Chicago Bearst verték 14–34-re, a konferencia döntőben azonban kikaptak a Seattle Seahawkstól (14–34). A következő két év megint a sérülésekről volt emlékezetes: Jake Delhomme irányítónak kificamodott a hüvelykujja, egy év múlva könyöksérülést szenvedett, emiatt többször tartalék irányítókkal játszottak (2006: 8–8, 2007: 7–9). Az egyik ilyen mérkőzésen Vinny Testaverde volt az irányító, aki a San Francico ellen – 44 évesen és 19 naposan – vezette győzelemre a Párducokat. Ezzel ő a liga legidősebb irányító játékosa, aki NFL-mérkőzést nyert.
A 2008-ban jól szerepelt a csapat, 12–4-gyel zártak, a csoport élén végeztek, de a rájátszásban sima, 33–13-as vereséget szenvedtek az Arizona Cardinalstól. A 2009-es év még csak rossz év volt: a csoport harmadik helyén végeztek, 2010 azonban tragikusan sikerült: 2–14-es mutatót értek el, csak a San Franciscót és az Arizonát tudták legyőzni. 2011-re Ron Rivera váltotta John Fox vezetőedzőt, és távozott az edzői stáb nagy része is. Az új edző, aki korábban defensive coordinator volt, megpróbálta a a védelmet megerősíteni, de a csapat csak 6–10-et ért el a szezon végére.
Források [szerkesztés]
- Faragó Richard–Gallai László: NFL. Sztár Sport, Budapest, 2010. ISBN 978-963-88967-0-4
|
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||
