Carnotaurus

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Carnotaurus
Evolúciós időszak: késő kréta
A Carnotaurus rekonstrukciója
A Carnotaurus rekonstrukciója
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Osztály: Hüllők (Reptilia)
Öregrend: Dinoszauruszok (Dinosauria)
Rend: Hüllőmedencéjűek (Saurischia)
Alrend: Theropoda
Család: Abelisauridae
Alcsalád: Carnotaurinae
Nemzetség: Carnotaurini
Nem: Carnotaurus
Bonaparte, 1985
Fajok

C. sastrei Bonaparte, 1985 (típus)

Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Carnotaurus témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Carnotaurus témájú kategóriát.

A Carnotaurus (nevének jelentése ’húsevő bika’, a latin carne ’hús’ és a görög tauros ’bika’ szavak összetételéből[1]) egy nagy méretű húsevő dinoszaurusz volt, mely a fején a bikáéra emlékeztető szarvakat viselt. A Carnotaurus Patagóniában élt, a mai Argentína területén, a késő kréta kor maastrichti korszaka idején. José F. Bonaparte fedezte fel, több más dél-amerikai dinoszaurusz mellett.[2] Egyetlen faját írták le, a Carnotaurus sastreit.

Anatómia[szerkesztés]

A Carnotaurus csontváza a Londoni Természetrajzi Múzeumban (Natural History Museum, London)
A Carnotaurus sastrei elölnézetből
A Carnotaurus és az ember méretének összehasonlítása

A Carnotaurus egy közepes méretű, körülbelül 7,5–8 méter hosszú, a csípőjénél 2,5–3 méter magas theropoda volt. A tömegét különböző becslési módszerek alapján 1350, 1500, 2000 és 2100 kilogrammra becsülték. Legmegkülönböztetőbb jellemzője egy pár vastag szarv, melyek a szemei felett helyezkedtek el, valamint a rendkívül rövid négyujjú mellső lábak.[3] Emellett az állatnak (más theropodákhoz képest) szokatlanul hosszú nyaka, kis koponyája és doboz alakú pofája volt. Széles mellkassal és vékony farokkal rendelkezett. A Carnotaurus szemei, a dinoszauruszoknál szokatlan módon előre néztek, és feltehetően binokuláris látást és mélységészlelést biztosítottak.

A Carnotaurus mély, súlyosnak tűnő koponyája és alacsony, karcsú állkapcsa közötti ellentét oka rejtély. Eddig senki sem volt képes megmagyarázni, hogyan hathatott ez a táplálkozási módjára.[4]

Egyetlen olyan, közel teljes csontvázat írtak le, amely a jobb oldalán egy majdnem teljes bőrlenyomatot is tartalmazott, ami megmutatta, hogy a Carnotaurus a fejlettebb coelurosaurus theropodáktól eltérően nem rendelkezett tollakkal (lásd még: tollas dinoszauruszok). Ehelyett a bőrt több sor, a gerinc irányában megnagyobbodó kiemelkedés borította.

A típusfaj, a Carnotaurus sastrei az egyetlen ismert faj. A legközelebbi rokonai közé tartozik az (argentin) Aucasaurus, a (madagaszkári) Majungasaurus és a(z indiai) Rajasaurus. E dinoszauruszok együtt alkotják az Abelisauridae család Carnotaurinae alcsaládját. A carnotaurinák között a Carnotaurus legközelebbi rokona az Aucasaurus, mellyel együtt a Carnotaurini nemzetségbe tartoznak.

Popkulturális hatás[szerkesztés]

Az 1990-es évek közepe óta a Carnotaurus alkalmanként feltűnik a populáris kultúrában:

  • Egyik legkorábbi jelentős szerepét Michael Crichton 1995-ös Az elveszett világ: Jurassic Park című művében kapta. A regényben a Carnotaurus (egy teljesen fiktív) színváltoztató képességgel rendelkezett, ami lehetővé tette, hogy egy kaméleonhoz vagy lábasfejűhöz hasonlóan beleolvadjon a háttérbe.[5] Bár az 1997-es filmváltozatban nem volt látható, a Carnotaurus a Jurassic Park franchise-ban, például videojátékokban a későbbiekben többször is megjelent.
  • Egy másik jelentős szerepe a Disney által 2000-ben készített Dínó című animációs film, melyben két Carnotaurus rátámad egy nagy növényevő dinoszaurusz csordára. A Carnotaurus a filmben sokkal nagyobbnak látszik, mint amekkora a valóságban volt, a méretei jobban hasonlítanak az óriás theropodáéra, a Tyrannosauruséra. A valóságban a Carnotaurus kisebb volt a főszereplő Iguanodonnál.[6] A film alapján a Disney World Disney's Animal Kingdom Parkjában egy szellemvasutat építettek, melyben többek között egy audio-animatronikus Carnotaurus is helyet kapott.
  • Szerepel a Jurassic World: Bukott birodalom című filmben, továbbá a Jurassic World: Krétakori tábor című animációs sorozat első és második évadában is felbukkan egy Toro nevű példány.
  • A carnotaurus-ok szerepet kapnak a "Prehisztorikus bolygó" (Prehistoric Planet) című 2022-es brit-amerikai dokumentumfilm-sorozat 1.évad 5. ("Forests" című) részében, ahol rövid, alsó felén kék színű mellső végtagjaikat partnerük lenyűgözésében használják, násztáncuk során.[7]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Creisler, Ben: Dinosauria Translation and Pronunciation Guide C. [2011. november 11-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. április 2.)
  2. Bonaparte (1985). „A horned Cretaceous carnosaur from Patagonia”. National Geographic Research 1, 149-151. o.  
  3. Bonaparte, Novas, and Coria (1990). „Carnotaurus sastrei Bonaparte, the horned, lightly built carnosaur from the Middle Cretaceous of Patagonia”. Contributions in Science (Natural History Museum of Los Angeles County 416, 41. o.  
  4. Paul, G.S.. Predatory Dinosaurs of the World (1988. április 25.). ISBN 0-671-61946-2 
  5. Crichton, Michael. The Lost World. Ballantine Books, 416. o. (1995. 09). ISBN 0-679-41946-2 
  6. Eric Leighton & Ralph Zondag. Dinosaur [Motion picture]. USA: Walt Disney Pictures.
  7. https://prehistoric-planet.fandom.com/wiki/Carnotaurus#Prehistoric_Planet:_Uncovered_-_Armed_for_Seduction

Fordítás[szerkesztés]

Ez a szócikk részben vagy egészben a Carnotaurus című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

Források[szerkesztés]

  • Bonaparte (1991). „The Gondwanian theropod families Abelisauridae and Noasauridae”. Historical Biology. An International Journal of Paleobiology 5, 1-25. o.  
  • Lamanna, Martinez (2002). „A definitive abelisaurid theropod dinosaur from the early Late Cretaceous of Patagonia”. Journal of Vertebrate Paleontology 22, 58–69. o.  
  • Gerardo, V. Mazzetta, Adrián P. Cisilino & R. Ernesto Blanco (2004). „Mandible stress distribution during the bite in Carnotaurus sastrei Bonaparte, 1985 (Theropoda: Abelisauridae)”. Ameghiniana, Buenos Aires 41, 605-617. o. [2009. szeptember 28-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. április 2.)  

További információk[szerkesztés]