Carl Palmer

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Carl Palmer
2010-03-10 Carl Palmer, Kubana, Siegburg 5130.jpg
2010-ben
Életrajzi adatok
Születési név Carl Frederick Kendall Palmer
Született 1950. március 20.
Birmingham, Egyesült Királyság
Pályafutás
Műfajok Progresszív rock
Instrumentális rock
Aktív évek 1964 – napjainkig
Együttes The Mecca Dance Band, Kings Bees, Thunderbirds, The Crazy World of Arthur Brown, Atomic Rooster, ELP, Asia
Hangszer Dobok
Kiadók Geffen

Carl Frederick Kendall Palmer (Birmingham, 1950. március 20. –) dobos.

Életpályája[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Egészen kis gyermekként kezdett el érdeklődni a komolyzene iránt. Első hangszere a hegedű volt, de 11 évesen már csak dobolni szeretett volna, hisz látta játszani Sal Mineo-t a Drum Crazy című filmben.

14. születésnapjára megkapta első dobfelszerelését, Tommy Cunliffe oktatótól tanulta meg az első lépéseket. Első lemeze a Buddy Rich Sings Tony Mercer volt, melynek a címében az egyik példaképét "rejtette el" (Buddy Rich).

Első profi zenekara a The Mecca Dance Band lett, ám itt csak 6 hónapig játszott. 15 évesen már a Kings Bees-ben játszott, melynek a neve nemsokára The Craig-re változott. Itt se volt sokáig: leszerződött Chris Farlowe mellé, aki a Thunderbirds tagja volt. Itt Mick Jagger volt a menedzser mégsem sikerült az átütő siker, így Carl továbblépett: a The Crazy World of Arthur Brown-nak lett a dobosa. Itt elnyomták a játékát: minden rajongó csupán Arthur Brown showelemeire figyelt. Nem is maradt tovább: lelépett Vincent Crane-nel, majd megalapította az Atomic Rooster-t. A banda progresszív zenét játszott, így a rajongóknak, s a kritikusoknak is nagyon tetszett a zene, melyet Carl elképesztő szólói tettek még izgalmasabbá.

Innen kezdődött csak a karrierjének felívelése, hisz Keith Emerson felkereste, s elmondta neki, hogy a King Crimson-os Greg Lake-kel új trió alapul, s szeretné őt látni a dobos szerepében. Palmer-t először hidegen hagyta az ügy, hisz az Atomic Rooster egyre sikeresebb lett, de miután elment egy próbára egyből csatlakozott az együtteshez. Az együttes az Emerson, Lake & Palmer nevet vette fel.

Az ELP világsikernek örvendett, hisz telt házas koncertjeik mellett, 30 millió lemezük fogyott el világszerte. Miközben a trió tagjai a nagy sikerű Works Volume 1-en, s a Volume 2-n dolgoztak, addig Carl egy saját ütőhangszeres concerto-t írt.

A banda 1979-ben feloszlott, de Palmer folytatta a pályafutását: saját együttest alapított, melynek a neve PM lett. Az együttesre sose kacsintott a szerencse, így nemsokára abbahagyták a zenélést.

1981-ben megkereste őt Brian Lane, aki Steve Howe-nak keresett új együttest. Palmer beleegyezett, míg mellette John Wetton, s Geoffrey Downes lettek a tagok. Az együttes neve Asia lett, míg első lemezüket szintén ugyanígy nevezték el. Az albumon olyan slágerek szerepeltek, mint a Heat of the Moment, az Only Time Will Tell vagy a Sole Survivor. Ezek a számok hamar a slágerlisták élére ugrottak. Egy évvel később 1983-ban kiadták az újabb lemezt, melynek Alpha lett a neve. Itt is volt két sikerszám: a Don't Cry, s a The Smile Has Left Your Eyes. Ekkor kilépett Wetton, míg helyére Greg Lake érkezett. Steve Howe is távozott, őt az eddig ismeretlen Mandy Meyer váltotta. Kiadták az Astra-t, melyen csak a Voice of America tudott átütő sikert hozni. Ekkor ideiglenesen kilépett Carl: ismét összeállt Emerson-nal, s a kaliforniai Robert Berry-vel. Így hárman felvették a To the Power of Three című lemezt, de a rajongók folyamatos ELP-ezése miatt felbomlottak. Visszament az Asia-hoz, ahol a korszakot lezárva kiadták a Then & Now című korongot, melyen mind új, mind régebbi számok rajta voltak. A Days Like These, s a Prayin'4 a Miracle hozott nagy örömöt a rajongóknak. Ismét elhagyták a bandát tagok, s jöttek újak, de Palmer is már csak egy albumon játszott: az 1992-es Aqua-n. Ez zárta karrierjének Asia-s szakaszát.

Ezután újra akarta alakítani az ELP-t, de először csak egy filmhez írt zenét a trió. Ám az együttes nemsokára egy albummal is kedveskedett a rajongóinak: diadalmasan visszatértek a Black Moon című koronggal. 1994-ben kiadták második lemezüket is (az új egyesülés óta), ennek neve In The Hot Seat.

A mesteri dobos szólókarrierbe kezdett: világkörüli koncertturnéra indult új zenészeivel.