Carl Gustaf Hellqvist

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Valdemar Atterdag király megsarcolja Visby városát

Carl Gustaf Hellqvist (magyarosan ’’Hellquist Károly Gusztáv’’), Kungsör, 1851.december 15.München, 1890. november 19.) főleg Németországban alkotó svéd festő

Életpályája[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Először a stockholmi akadémián, majd 1878 óta Münchenben tanult. 1882-ben Párizsba költözött. Rosen, Piloty, Laureus, Munkácsy, majd élete vége felé Pradilla hatása alatt állt. Történelmi képeiben a naturalista irány híve, tárgyait a reformáció és a svéd nemzet történetének köréből vette. 1886-ban a berlini művészeti akadémia tanára lett, de 1888-ban lemondott állásáról. Élete vége felé elméje elborult.

Főbb művei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Történelmi képek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Sonnanväder püspök és Knut prépost szégyenletes bevonulása Stockholm városába 1526-ban;
  • Sten Sture kormányzó a bogensundi csata után meghal a Mäler-tó jegén 1520-ban;
  • Luther megérkezése Wartburgba;
  • Hitvita Galle kanonok és Olaus Petri között Upsalában 1524-ben;
  • Gusztáv Adolf király holttestének megérkezése a wolgasti kikötőbe;
  • Valdemar Atterdag király megsarcolja Visby városát (1882);
  • Husz János menete a máglyára.

Humoros zsánerképek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Bismarck vagy Moltke?

Irodalom[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Wilke H., Biographie des Malers C. G. H. (Berlin 1891).

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • A Pallas nagy lexikona
  • Művészeti lexikon. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1966.
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Carl Gustaf Hellqvist témájú médiaállományokat.