Carl Gustaf Hellqvist

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Carl Gustaf Hellqvist
CG Hellqvist och maka detail.jpg
Született
1851. december 15.[1]
Elhunyt
1890. november 19. (38 évesen)[1]
München
Foglalkozása festő
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Carl Gustaf Hellqvist témájú médiaállományokat.
Valdemar Atterdag király megsarcolja Visby városát

Carl Gustaf Hellqvist (magyarosan ’’Hellquist Károly Gusztáv’’), Kungsör, 1851.december 15.München, 1890. november 19.) főleg Németországban alkotó svéd festő

Életpályája[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Először a stockholmi akadémián, majd 1878 óta Münchenben tanult. 1882-ben Párizsba költözött. Rosen, Piloty, Laureus, Munkácsy, majd élete vége felé Pradilla hatása alatt állt. Történelmi képeiben a naturalista irány híve, tárgyait a reformáció és a svéd nemzet történetének köréből vette. 1886-ban a berlini művészeti akadémia tanára lett, de 1888-ban lemondott állásáról. Élete vége felé elméje elborult.

Főbb művei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Történelmi képek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Sonnanväder püspök és Knut prépost szégyenletes bevonulása Stockholm városába 1526-ban;
  • Sten Sture kormányzó a bogensundi csata után meghal a Mäler-tó jegén 1520-ban;
  • Luther megérkezése Wartburgba;
  • Hitvita Galle kanonok és Olaus Petri között Upsalában 1524-ben;
  • Gusztáv Adolf király holttestének megérkezése a wolgasti kikötőbe;
  • Valdemar Atterdag király megsarcolja Visby városát (1882);
  • Husz János menete a máglyára.

Humoros zsánerképek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Bismarck vagy Moltke?

Irodalom[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Wilke H., Biographie des Malers C. G. H. (Berlin 1891).

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • A Pallas nagy lexikona
  • Művészeti lexikon. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1966.
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Carl Gustaf Hellqvist témájú médiaállományokat.
  1. ^ a b Integrált katalógustár, 2014. április 9.