Carl Gustaf Hellqvist
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Carl Gustaf Hellqvist (magyarosan ’’Hellquist Károly Gusztáv’’), Kungsör, 1851.december 15. – München, 1890. november 19.) főleg Németországban alkotó svéd festő
Tartalomjegyzék |
Életpályája[szerkesztés]
Először a stockholmi akadémián, majd 1878 óta Münchenben tanult. 1882-ben Párizsba költözött. Rosen, Piloty, Laureus, Munkácsy, majd élete vége felé Pradilla hatása alatt állt. Történelmi képeiben a naturalista irány híve, tárgyait a reformáció és a svéd nemzet történetének köréből vette. 1886-ban a berlini művészeti akadémia tanára lett, de 1888-ban lemondott állásáról. Élete vége felé elméje elborult.
Főbb művei[szerkesztés]
Történelmi képek[szerkesztés]
- Sonnanväder püspök és Knut prépost szégyenletes bevonulása Stockholm városába 1526-ban;
- Sten Sture kormányzó a bogensundi csata után meghal a Mäler-tó jegén 1520-ban;
- Luther megérkezése Wartburgba;
- Hitvita Galle kanonok és Olaus Petri között Upsalában 1524-ben;
- Gusztáv Adolf király holttestének megérkezése a wolgasti kikötőbe;
- Valdemar Atterdag király megsarcolja Visby városát (1882);
- Husz János menete a máglyára.
Humoros zsánerképek[szerkesztés]
- Bismarck vagy Moltke?
Irodalom[szerkesztés]
- Wilke H., Biographie des Malers C. G. H. (Berlin 1891).
Források[szerkesztés]
- A Pallas nagy lexikona
- Művészeti lexikon. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1966.

