Campo de’ Fiori

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Campo de' Fiori szócikkből átirányítva)
Róma történelmi központja
Világörökség
Campo de' Fiori at sunset.jpg
Campo de’ Fiori
Adatok
Ország Olaszország
Típus Kulturális helyszín
Kritériumok I, II, III, IV, VI
Elhelyezkedése
Campo de’ Fiori  (Olaszország)
Campo de’ Fiori
Campo de’ Fiori
Pozíció Olaszország térképén
é. sz. 41° 53′ 44″, k. h. 12° 28′ 20″Koordináták: é. sz. 41° 53′ 44″, k. h. 12° 28′ 20″

A Campo de’ Fiori egy tér Róma történelmi belvárosában. Ezen a téren végezték ki Giordano Brunót 1600. február 17-én.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A tér nevének (Virágok mezeje) eredetére két elmélet is van. Az egyik szerint itt állt a háza Florának, Pompeius szerelmének, a másik szerint az elnevezés arra utal, hogy a területet 1456-ig nem kövezték ki, így vadvirágos mező volt.[1][2]

Az ókori Rómában ez a terület, amely a Pompeius színháza, a hozzá kapcsolódó Venus Victrix templom[1] és a Tiberis között terült el, lakatlan volt, mivel a folyó gyakran elöntötte. Első lakosai ugyan már az 1. században megjelentek, de a 15. századig csak kevesen éltek itt.

Az 1400-as évek közepén, III. Kallixtusz pápa uralkodása alatt[1] megkezdték a terület beépítését. Az első épület, amelyet itt felhúztak, egy templom volt, a Santa Brigida a Campo de' Fiori, amely ma a Piazza Farnese felé néz. 1456-ban a teret lekövezték. Ekkor már állt az Orsiniak palotája, illetve a Palazzo della Cancelleria, az első reneszánsz palota a városban.[3][4]

1473-ban IV. Szixtusz pápa egy ókori folyami átkelő romjain megépíttette a Sisto hidat, hogy megkönnyítse a zarándokok átkelését a folyón. Az új híd miatt a Campo de’ Fiori fontosabbá, ingatlanjai értékesebbé váltak. A pápa 1483-ban kezdeményezte a terület megtisztítását, és egy új út megépítését a zarándokok számára, ahol a Szent Péter-bazilikába tartó keresztények ennivalót és szálláshelyet találtak maguknak. Ez ma a Via del Pellegrino, vagyis a Zarándokok útja, amely a tértől indul.[4]

A tér fontos piac volt mindig: minden hétfőn és szombaton lóvásárt tartottak.[1] 1869 óta zöldség- és halpiac működik a Campo de' Fiorin.[3]

Kivégzések[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A téren több kivégzést is tartottak, itt állította máglyára az inkvizíció az olasz filozófust és dominikánus szerzetest, Giordano Brunót 1600. február 17-én.[3] Giordano Bruno máglyahalálának helyén ma a tudós 1889-ben felállított szobra áll, amely Ettore Ferrari alkotása.[3] A szobor felirata: „Brúnónak állította az általa megálmodott évszázad, ott, ahol máglyája égett.”[5]

Giuseppe Vasi 18. századi építész és vésnök egyik metszetén, amelyet a térről készített, látható egy magas bitó a Campo de’ Fiorin. Ez nem csak kivégző eszközként szolgált, a kisebb bűnösökre rákötötték a kötelet, és többször felemelték a magasba, majd leengedték őket. A Piazza Farnesére vezető utcát ma is Kötél utcának (Via della Corda) hívják.[2]

Szökőkút[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A téren állt a Terrina szökőkút, amely XIII. Gergely pápa uralkodása (1572-1582) idején készült. Nevét (levesestál) alakja után kapta. A szökőkutat alacsonyra építették, mert a nyomás nem volt elég látványos vízsugár létrehozására. A kutat az Aqua Virgo táplálta, amely a Trevi-kutat és a Fontana delle Tartarughe-t is ellátta vízzel. 1889-ben eltávolították a tér közepéről, hogy helyet csináljanak Girodano Bruno szobrának. 1898-ban másolata került a tér nyugati végébe.[2]

Érdekességek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • VI. Sándor pápa szeretője, Vannozza de Cattanei, aki négy gyereket, köztük Cesare és Lucrezia Borgiát szülte tőle, a Via del Pellegrinóban élt, és két fogadót üzemeltetett a Campo de’ Fiorin.[2]
  • A Campo de’ Fiori az egyetlen olyan olasz tér a történelmi belvárosban, amelyen nincs templom.[1]
  • 1943-ban az olasz rendező, Mario Bonnard vígjátékot forgatott Campo dei Fiori címmel. Az egyik főszereplő Anna Magnani volt.[6]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. ^ a b c d e Italyguides.it: Campo de' Fiori. (Hozzáférés: 2012. november 11.)
  2. ^ a b c d Romeartlover.it: Piazza di Campo dei Fiori. (Hozzáférés: 2012. november 11.)
  3. ^ a b c d A view on cities: Campo dei Fiori. (Hozzáférés: 2012. november 11.)
  4. ^ a b About.com: Campo dei Fiori. (Hozzáférés: 2012. november 11.)
  5. Ürögdi György: Róma, 117. oldal ISBN 963-2430-40-9
  6. Port: Campo de' Fiori. (Hozzáférés: 2012. november 11.)