Decius római császár

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Caius Traianus Decius római császár szócikkből átirányítva)
Decius
TraDec 15V.jpg

A Római Birodalom princeps
Uralkodási ideje
249 ősze – 251. június 1.
Elődje Philippus Arabs
Utódja Hostilianus és Trebonianus Gallus
Életrajzi adatok
Teljes neve Caius Messius Decius (születési)[1]
Imperator Caesar Caius Messius Quintus Decius Traianus Augustus (uralkodói)[2]
Született
201 körül
Budalia
Elhunyt
251. június 1. (50 évesen)
Abrittus
Házastársa Herenia Etruscilla
Gyermekei Herennius és Hostilianus

Imperator Caesar Caius Messius Quintus Decius Traianus Augustus, általánosan elterjedt néven Decius császár, született Caius Messius Decius; Budalia, 201 körül – Abrittus, 251. június 1.) a Római Birodalom császára.

Hatalomra jutása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Decius Pannonia szülötte volt, bár anyai ágon itáliai vér csörgedezett az ereiben. 232-ben consul, később Róma városának praefectusa volt, majd Philippus Arabs római császár a dunai légiók parancsnokává nevezte ki azzal a nem titkolt szándékkal, hogy rendet teremtsen a fegyelmezetlen katonaság körében. Katonái azonban császárrá kiáltották ki a népszerű hadvezért, s Decius és seregei egy Verona melletti csatában vereséget mértek Philippus császár hadára. Az ütközet után a császár és fia merénylet áldozata lett.

Uralkodása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Császárként Decius az ősi római hagyományok rendíthetetlen őrzőjeként igyekezett megmenteni a válságba jutott birodalmat az elkerülhetetlennek tűnő bukástól. Példaképül Traianus császárt választotta, akinek nevét a maga neve mellé illesztette. A szenátussal jó kapcsolatot ápolt.

Keresztényüldözések[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Ő volt az első császár, aki már valóban elrendelte a nagy tömegekre vonatkozó keresztényüldözéseket, mivel a császár úgy vélte, hogy a pogány vallás megerősítése a birodalom fenntartásának egyetlen záloga és a keresztények az ősök tiszteletét sértik meg. Decius az új hit erősödésének háttérbe szorításáért komoly intézkedéseket hozott. Jézus Krisztus követőit a hatóságok előtt arra kényszerítette, hogy áldozatot mutassanak be az állam isteneinek és a császárnak. Ha ezt a gyanúsítottak megtagadták, akkor halálbüntetéssel sújtották őket.

Halála[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

250-ben a kárpok megtámadták Dacia provinciát, míg a gótok Kniva vezetésével Moesiába hatoltak be. A császár hadjáratot indított a barbárok ellen, de Beroeánál vereséget szenvedett. 251-ben az uralkodó a mai Dobrudzsa vidékén ellentámadást indított a hazafelé igyekvő gótok ellen, de az abrittusi mocsarakban újabb vereséget szenvedett tőlük. Előbb fia, Herennius, majd a gótok üldözésére induló Decius is elesett a csatában.

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Decius római császár témájú médiaállományokat.
  • Krawczuk: Római császárok: Krawczuk, Aleksander. Római császárok. Lazi Könyvkiadó, Szeged (2008). ISBN 978-963-267-023-2 
  • Michael Grant: Róma császárai, Corvina Kiadó, Budapest, 1996.
  • Bánosi György - Veresegyházi Béla: Ókori uralkodók kislexikona, Anno Kiadó, Budapest, 2001.


Elődei:
Lucius Fulvius Gavius
és
Lucius Naevius Aquilinus
Consul
250
Kollégája:
Vettius Grattus
SPQR
Utódai:
Decius
és
Herennius Etruscus
Elődei:
Decius
és
Vettius Gratus
Consul
251
Kollégája:
Herennius Etruscus
SPQR
Utódai:
Trebonianus Gallus
és
Vibius Volusianus
Előző uralkodó:
Philippus Arabs
Római császár
249 – 251
társcsászárok 251-ben:
Herennius és Hostilianus
Hadrianus császár szobra
Következő uralkodó:
Hostilianus és
Trebonianus Gallus
  • ókor Ókorportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap