Cafrangos teknős

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Wikipédia:TaxoboxInfobox info icon.svg
Cafrangos teknős
Chelus fimbriatus 01.JPG
Természetvédelmi státusz
Nem szerepel a Vörös listán
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Osztály: Hüllők (Reptilia)
Rend: Teknősök (Testudines)
Alrend: Nyakfordító teknősök (Pleurodira)
Család: Kígyónyakúteknős-félék (Chelidae)
Nem: Chelus
Duméril, 1806
Faj: C. fimbriatus
Tudományos név
Chelus fimbriatus
(Schneider, 1783)
Elterjedés
Matamata Distribution.JPG
Hivatkozások
Wikispecies

A Wikifajok tartalmaz Cafrangos teknős témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Cafrangos teknős témájú médiaállományokat.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Cafrangos teknős témájú kategóriát.

A cafrangos teknős vagy matamata (Chelus fimbriatus) a hüllők (Reptilia) osztályába, a teknősök (Testudines) rendjébe és a kígyónyakúteknős-félék (Chelidae) családjába tartozó Chelus nem egyetlen faja.

Elterjedése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Dél-Amerika északi és középső részén honos. A természetes élőhelye lassú folyású patakok, sekély tavak és víztárolók. [1]

Megjelenése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Testhossza 30-40 centiméter. Nem hasonlít a többi nyakfordító teknőshöz. Feje felülről háromszögletű, oldalról lapított, Szemei kicsik, külső dobhártyája nagy, orra hosszú. Nyakán és fején érzékelő és álcázó bőrlebenyek lógnak.

A feje

Életmódja[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A zavaros víz fenekén les halakból álló táplálékára. Száját hirtelen kitátva, fejét előre lökve szippantja be áldozatát. Ritkán megy a szárazföldre és sohasem napfürdőzik.

Szaporodása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Fészekalja 12-28 tojás.

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Mark O'Shea & Tim Halliday

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Külső hivatkozás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]