Cabo Girão

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A Cabo Girãóról lepillantva
A Cabo Girão keleti vége Câmara de Lobosszal és a háttérben Funchallal, az előtérben fügekaktuszokkal és agávékkal

A Cabo Girão (a „Visszafordulás foka”) Madeira szigetének egyik legnevezetesebb turistalátványossága: a világ második legmagasabb, tengerbe szakadó sziklafala.

Földrajzi helyzete[szerkesztés]

A sziget déli partján, Campanário és Câmara de Lobos között, Funchaltól 19 kilométerrel nyugatra emelkedő domb meredek sziklafallal törik a tengerbe. A fal legmagasabb pontja 580 méterrel emelkedik a tenger színe fölé. A tetőn, egy kis eukaliptuszligetben kialakított kilátópontról ellátni egészen Funchalig.

Közlekedés[szerkesztés]

A fal tetejére a Funchal és Ribeira Brava között kanyargó ER 229 útról vezet egy kis, ám annál forgalmasabb bekötőút.

Látnivalók[szerkesztés]

A fő látványosság maga a sziklafal, amelynek tetejéről lepillantva a parton apró, művelt parcellákat (Fajã dos Asnos) láthatunk: ezek a földek csak hajón közelíthetők meg.

A tetőn parkoló és turisztikai információs központ várja a látogatókat.

A szerzetesek terasza[szerkesztés]

A dombtetőtől mintegy két kilométerrel keletre az ott már valamicskét alacsonyabb sziklafal tövében egy másik kis terasz is kialakult; ezt sokáig a Jézus Társaság (Companhia de Jesus) tagjai művelték. Róluk nevezték el a földecskét Fajã dos Padresnek, és ez a név máig rajta maradt. A szerzetesek idején erre a teraszra is csak a tengerről lehetett eljutni, a közelmúltban azonban a tengerpart és a sziklafal teteje között látványos, üvegkabinos felvonót építettek ki. A parton magánstrandot alakítottak ki különféle járulékos létesítményekkel. A testvériség kápolnájának romjai máig láthatóak.

Források[szerkesztés]

  • Rita Henss: Madeira, Porto Santo. Marco Polo Útikönyvek, Corvina Kiadó, 2006.
  • Susanne Lips, 2002: Madeira. Polyglott kiadó, Budapest. 108 p. ISSN 1587-6373; ISBN 963-9458-00-7
  • Madeira. Mapa de Estradas - Trilhos. freytag & berndt, Wien.