NOB D 3/3

NOB D 3/3
NOB D 3/3 sorozat SBB D 3/3 sorozat MÁV 334,0 sorozat ČSD 324.4 sorozat CFR 334.0 sorozat
Pályaszám
NOB 161–172, 361–394 SBB 3401–34161 SBB 3601–3624²
Általános adatok
Gyártó	SLM, Winterthur
Gyártásban	1891–1902
Szolgálatba állás	1891
Selejtezés	1927-ig
Darabszám	40 db
Műszaki adatok
Tengelyelrendezés	C
Nyomtávolság	1 435 mm
Hajtókerék-átmérő	1 330 mm
Indító vonóerő	60,8 kN
Engedélyezett legnagyobb sebesség	55 km/h
Ütközők közötti hossz	14 050 mm
Csatolt kerekek tengelytávolsága	3 700 mm
Teljes tengelytávolság	3 700 mm
Szolgálati tömeg	1. széria: 67,7 t 2. széria: 69,4 t
Tapadási tömeg	1. széria: 67,7 t 2. széria: 69,4 t
Legnagyobb tengelyterhelés	14,5 t
Sebességmérő	Klosse
Fékek
Típusa	csavarorsós kézifék, majd Westinghouse
Vonatfűtés	gőz
Gőzvontatás
Hengerek
Száma	2
Átmérője	480 mm
Nagynyomású henger(ek) átmérője	3619–3624: 480 mm
Kisnyomású henger(ek) átmérője	3619–3624: 700 mm
Dugattyú lökethossza	650 mm
Állókazán típusa	síktűzszekrényes
Kazán hossztengely-magassága a sínkorona felett	2 150 mm
Gőznyomás	1. széria: 11 bar 2. széria: 12 bar
Rostélyfelület	1,70 m²
Csőfűtőfelület	1. széria: 131,80 m² 2. széria: 113,10 m²
Forrfelület	131,80 m² 113,10 m²²
Teljesítmény	425 kW
Vezérmű rendszere	Heusinger–Walschaert
A Wikimédia Commons tartalmaz NOB D 3/3 témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

A Svájci Északkeleti Vasút (Schweizerische Nordostbahn NOB) 1891-től két sorozatban szerezte be a D 3/3 sorozatú szerkocsis tehervonati gőzmozdonyokat. A C 3/3 sorozattal szemben ez megerősített kivitel volt és azonos volt a Jura–Simplon Vasút (Jura-Simplon-Bahn) D 3/3 sorozatával.

Gyártó

Az első széria 16 mozdonyát 1891–1895 között a winterthuri SLM cég készítette, mozdonyonként 60 045 svájci frank egységáron. A második széria 24 mozdonyból állt, melyeket az SLM 1897–1902 között szállított le. Az utolsó 6 mozdonyt már közvetlenül az SBB vette át. Ezek egységára 62 800 svájci frank volt.

Műszaki leírás

Az elődtípushoz hasonlóan a kapcsolt kerékpárok a hosszkazánt támasztják alá, így az állókazán az utolsó tengely mögött található. A Bourbonnais típusú mozdonyok tengelytávolsága 3700 mm volt. Ezek voltak Svájci Északkeleti Vasút egyetlen olyan vonali mozdonyai, melyek kazánjára gőzdómot is szereltek. A kazántengely magassága 2150 mm volt a sínkoronaszint felett. A kapcsolt kerékpárokat 30 mm vastag lemezből készített belső keretbe ágyazták. Az összesen 6 db laprugót a tengelyek alatt helyezték el. A hajtó- és a hátsó kapcsolt tengelyek rugóit kiegyenlítő himbák kötötték össze. A külső elrendezésű hajtómű a második kerékpárt hajtotta, melyet az 1. széria utolsó négy és a második széria valamennyi mozdonyánál a keretben 110 mm-rel hátrébb helyezték el. A hengerek töltését Heusinger–Walschaert-rendszerű kulisszás vezérmű szabályozta. Az átkormányzás kormánycsavarral történt. A 2. szériát kompaund gépezettel és ehhez kapcsolódóan Lindner-rendszerű indítóberendezéssel látták el. A kisnyomású henger a bal oldalon volt. A kompaund gépezet Svájcban nem hozta a kívánt eredményeket, így ez a típus volt az egyetlen svájci nagyvasúti kompaund mozdony.

A mozdonyt nem látták el ellennyomásos fékberendezéssel. A homoktartályt az első szériánál a keretlemezek között, a másodiknál pedig a mozdony futóhídján, a hajtókerékpár előtt helyezték el. A szerkocsit nyolc féktuskós csavarorsós kézifékkel látták el, majd ezt 1893-tól Westinghouse-rendszerű légnyomásos fékkel egészítették ki. Az 1. szériába épített ellengőz-féket 1896–1899 között eltávolították. A második széria Westinghouse kapcsoltkerék-fékezését 1899-ben megszüntették. A szerkocsi a vasúttársaság tipikus nagy tengelytávolságú típusa volt. 1894-től a mozdonyokat gőzfűtéssel és Klosse-rendszerű sebességmérővel szerelték fel.

Üzemük

A mozdonyokat a svájci személyzet Muninak becézték. Az SBB a mozdonyokat a Kreis III-ba, a 3405, 3406 és 3620-24 pályaszámúakat a Kreis IV-be sorolta. A karbantartásuk a Zürichi és a rorschachi műhelyben történt.

A MÁV-nál

Az első világháború okozta mozdonyhiány miatt a MÁV 1916-ban megvásárolta az SBB-től az első széria megmaradt nyolc mozdonyát és a 334,001-008 pályaszámokkal látta el.
A háború után két mozdony a ČSD-hez került, ahol a 324,401–402 pályaszámokat kapták. Az egyik mozdonyt 1925-ben, a másikat 1929-ben selejtezték.
További két mozdony a CFR-hez került, további sorsuk nem ismert.

Képek

• 
  370 psz., 1. sorozat
• 
  376 psz., 2. sorozat

NOB-psz. 1895-ig	NOB-psz. 1895–1902 között	SBB-psz. 1902-től	Gyártási szám	Gyártási év	Üzemeltető	Selejtezve	Megjegyzés
1. sorozat
161	361	3401	705	1891	SLM	1913
162	362	3402	706	1891	SLM	1913
163	363	3403	707	1891	SLM	1915
164	364	3404	708	1891	SLM	1919
165	365	3405	709	1891	SLM	1920
166	366	3406	710	1891	SLM	1916 1927	MÁV 334.001 a
167	367	3407	751	1892	SLM	1916 1929	MÁV 334.002 a,b ČSD 324.401
168	368	3409	752	1892	SLM	1915
169	369	3410	753	1892	SLM	1916 1925	MÁV 334.003 a,b ČSD 324.402
170	370	3410	754	1892	SLM	1916 1927	MÁV 334.004 a
171	371	3411	755	1892	SLM	1916 19??	MÁV 334.005 a,c
172	372	3412	756	1892	SLM	1916 19??	MÁV 334.006 a,c
-	373	3413	935	1895	SLM	1923
-	374	3414	936	1895	SLM	1916 1927	MÁV 334.007 a
-	375	3415	937	1895	SLM	1916 1927	MÁV 334.008 a
-	376	3416	938	1895	SLM	1911
2. sorozat
-	377	3601	1033	1897	SLM	1925
-	378	3602	1034	1897	SLM	1925
-	379	3603	1035	1897	SLM	1925
-	380	3604	1036	1897	SLM	1925
-	381	3605	1037	1897	SLM	1925
-	382	3606	1038	1897	SLM	1925
-	383	3607	1039	1897	SLM	1925
-	384	3608	1040	1897	SLM	1925
-	385	3609	1226	1899	SLM	1925
-	386	3610	1227	1899	SLM	1925
-	387	3611	1228	1899	SLM	1925
-	388	3612	1229	1899	SLM	1925
-	389	3613	1230	1900	SLM	1927
-	390	3614	1231	1900	SLM	1927
-	391	3615	1232	1900	SLM	1927
-	392	3616	1233	1900	SLM	1927
-	393	3617	1234	1900	SLM	1927
-	394	3618	1235	1900	SLM	1927
-	-	3619	1463	1902	SLM	1927
-	-	3620	1464	1902	SLM	1927
-	-	3621	1465	1902	SLM	1927
-	-	3622	1466	1902	SLM	1927
-	-	3623	1467	1902	SLM	1927
-	-	3624	1468	1902	SLM	1927

Megjegyzések a táblázathoz:
^aEladva a MÁV-nak
^bA MÁV-tól a ČSD-hez került
^cA MÁV-tól a CFR-hez került

Források

• Lányi Ernő, Lovász István, Mohay László, Szontagh Gáspár és Villányi György.szerk.: Dr. Czére Béla és Dr. Vaszkó Ákos: Nagyvasúti vontatójárművek Magyarországon. Budapest: Közlekedési Múzeum (1985.). ISBN 963-552-161-8 

Fordítás

• Ez a szócikk részben vagy egészben a NOB D 3/3 című német Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.