CET-Budapest
 |
Ez a cikk vagy szakasz tervezés vagy kivitelezés alatt álló épületekkel vagy szerkezetekkel kapcsolatos információt tartalmaz. Ennek a cikknek egy része vagy teljes egésze spekulatív lehet, és a tartalom változhat, ahogy az építés folytatódik. |
 |
| CET-Budapest | |
 |
|
| A CET Budapest építése 2010 novemberében | |
| Becenév: bálna, üvegbálna Korábbi nevek: Közraktárak |
|
| Építési adatok | |
| Építés éve | 2009–2011 |
| Megnyitás | 2013 második félév (várható) |
| Védettség | a budai Duna-part világörökségi védőzónájában található, de maguk a Közraktár épületek nem védettek |
| Tervező | ONL Hungary Kft. |
| Építész(ek) | Kas Oosterhuis |
| Vállalkozó(k) | Porto Investment |
| Hasznosítása | |
| Felhasználási terület | kereskedelmi, vendéglátás, kulturális |
| Egyéb jellemzők | |
| Liftek száma | 4 |
| Elhelyezkedése | |
 CET-Budapest
Pozíció Budapest térképén
|
|
A CET-Budapest egy készülő kulturális- és bevásárlóközpont Budapest IX. kerületében, félúton a Szabadság és a Petőfi híd között, közvetlenül a Duna-parton, a pesti oldalon. Köznyelvi elnevezése a hivatalos nevéből és alakjából ered: „(üveg)bálna”.
Tartalomjegyzék |
Építészeti karaktere[szerkesztés]
Az „üvegbálna” a 19. században épült, de a 20. század végére erősen leromlott állagú Közraktárak közé-mellé épül.[1] A terv az eredeti közraktárépületek mintegy 60%-át tartja meg.[1] Az északon átrium lefedésből induló, délre bálnafej formájúvá dudorodó bővítmény egyetlen a Duna hossztengelyével párhuzamos, dinamikus forma.
Építése[szerkesztés]
Az építészeti engedélyezési terveket Kas Oosterhuis holland építész és Lénárd Ilona építészirodája (az ONL Hungary Kft.) készítette, akik beruházói pályázaton nyerték el a megbízást.[1]
A Ferencvárosi Önkormányzat Építésügyi Hatósági Csoportja 2009. január 9-én adta ki a komplexumra a jogerős építési engedélyt.[2]
A komplexum magántőkéből épül, de a telekkel együtt fővárosi tulajdonban marad, és a fővárosé lesz a bérleti díj is.[1] Az üzemeltetői jogok azonban a beruházóé maradnak 35 évre.[1] Szintén a beruházóé lesz a 8 évig változó, majd fix összegű szolgáltatási díj.[1] A beruházás értéke 7,6 milliárd forint, de a beruházó 300 millió forintot rákölt az épület környékének kialakítására.[3] Az épületegyüttes nettó összterülete megközelíti a 23 ezer négyzetmétert.[3]
Az építés körüli vitás kérdések[szerkesztés]
Az építés alatt felmerültek bizonyos problémák, amik az tervező-építész és a beruházó közötti kapcsolat megszakadásához vezettek.[1] A viták oka a különleges építési technológia, a várható költségek és a kivitelezői tapasztalatok voltak.[3] Az engedélyezési és tendertervek elkészülte után az eredeti építésszel megszakadt a kapcsolat, de a beruházó szerint[3] az épület így is megfelelő minőségben készül. Az építész Budapesti Építész Kamara Szakmafelügyeleti Bizottságához fordult, amely vizsgálta az épületegyüttesen építési engedélyezési tervekhez képest a kivitelezés során történt változtatásokat, megállapította a kiviteli tervek generáltervezőjének hiányát és a kialakult helyzetet.[4]
Az épület beruházója a Porto Investment[1], akik 2010 márciusában úgy nyilatkoztak, hogy a kulturális központ 2010 novemberében fog megnyílni.[1] Az építkezés azonban csúszik, a tervek szerint a használatbavételi engedélyt még 2010-ben megkapja az épület, a nyitás 2011 nyarára várható.[3]
2011. január 24-én a főváros vezetése sajtóközleményt adott ki, melyben bejelentették, hogy a Főpolgármesteri Hivatal vizsgálatot indított amiatt, hogy az épületet már 2010 augusztusában át kellett volna adni.[5]
-
A bálna „farka”
-
A bálna építése. Ablaktábla beemelése, 1. fázis
-
A bálna építése. Ablaktábla beemelése, 2. fázis
-
A bálna építése
A komplexum[szerkesztés]
A közraktárak Fővám tér felőli végén a két épület közé átrium épül, melynek látványos fém-üveg és bálnára hasonlító alakja a raktárak tömbje mögé nyúlik a Petőfi híd felé eső oldalon. Az egész épület 31 ezer négyzetméter alapterületű, mely alá 250 férőhelyes mélygarázs épül.[1]
Az átrium 3 szintes, és kávézók, kereskedelmi egységek kapnak majd helyet benne. Az épület hátsó részén egy 1050 személyes nagytermet alakítottak ki, a Duna felé néző oldalon pedig egy 200 méteres sétány lesz, ami közvetlen lejutást biztosít a folyóhoz. Az épület mögötti nyitott terasz pedig a Nehru parkhoz fog csatlakozni.[1]
A beruházó szándékai szerint a bálna nem hagyományos értelemben vett bevásárlóközpontként fog működni; nagy hangsúlyt fognak helyezni a központ kulturális életben játszott szerepére is.[1] E célt szolgálják a könyvesházak, galériák, iparművészeti és designüzletek, amelyek helyet kapnak az épületben. A nagyterem működtetésére pályázatot fognak kiírni, és terveik szerint az itt zajló kulturális eseményeket nem közpénzből fogják megszervezni, így azok nem lesznek konkurenciái sem a Műpának, sem a Millenáris Parknak.[1]
Jegyzetek[szerkesztés]
- ^ a b c d e f g h i j k l m Építészet - A CET, most. hg.hu. (Hozzáférés: 2010. november 20.)
- ↑ Építési engedélyt kapott a Duna-parti bálna. index.hu. (Hozzáférés: 2010. november 20.)
- ^ a b c d e Építészet - Átadásra felkészülni! Hogy áll a CET?. hg.hu. (Hozzáférés: 2010. november 26.)
- ↑ A Budapesti Építész Kamara Szakmafelügyeleti Bizottságának állásfoglalása, 2010. március 25.. mek.hu. (Hozzáférés: 2011. március 10.)
- ↑ Itthon: A főváros vizsgálja, miért nincs még kész a bálna – HVG.hu. hvg.hu. (Hozzáférés: 2011. január 26.)
