Bálna (építmény)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(CET-Budapest szócikkből átirányítva)
Bálna
Bálna Budapest, CET
Bálna Budapest fentről.jpg
A Bálna 2013-ban
Becenév: Üvegbálna, Cet
Hely 1093 Budapest,
Fővám tér 11-12.
Építési adatok
Építés éve 2009–2013
Megnyitás 2013. november 8.[1]
Védettség a budai Duna-part világörökségi védőzónájában található, de maguk a Közraktár épületek nem védettek
Tervező ONL Hungary Kft.
Építész(ek) Kas Oosterhuis
Hasznosítása
Felhasználási terület kultúra, gasztronómia, kereskedelem, szabadidős tevékenység, szolgáltatások
Tulajdonos Fővárosi Önkormányzat
Alapadatok
Alapterület Bruttó szintterület: 30 574m2
Haszn. alapterület: 11 772 m²
Egyéb jellemzők
Emeletek száma 4
Elhelyezkedése
Bálna (Budapest)
Bálna
Bálna
Pozíció Budapest térképén
é. sz. 47° 29′ 01″, k. h. 19° 03′ 39″Koordináták: é. sz. 47° 29′ 01″, k. h. 19° 03′ 39″
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Bálna témájú médiaállományokat.
Bálna - 2013

A Bálna (a logó alapján néha Bálna Budapest, korábban CET) kulturális, vendéglátó és kereskedelmi központ IX. kerületében, félúton a Szabadság és a Petőfi híd között, közvetlenül a pesti Duna-parton.

Építészet[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Közraktárak[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az Osztrák-Magyar Monarchia kiemelkedően fontos szállítási útvonala volt a Duna. A magyar gabona igen jelentős hányadát ugyanis vízi úton szállították. Ennek a forgalomnak a kiszolgálására épült a ferencvárosi Duna-parton 1874-ben a Fővámház és mellette Basch Gyula és Krajovics Lajos tervei alapján a Közraktárak[2] négy csarnoka. A közraktárak építését 1881-ben fejezték be. Két évvel később épült meg mellette – a Boráros térnél – az Elevátor-ház, a gabonaszállító hajók rakodóállomása.[3]

Az „üvegbálna”[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A 21. század elejére a Közraktárak épületegyüttese leromlott. Kas Oosterhuis holland építész és Lénárd Ilona építészirodája[4] készítette el egy olyan új épület terveit, amely a négy raktárépületből kettőt átriummal kapcsol össze, egyben pedig a Duna-parttal párhuzamosan meghosszabbítja őket egy bálnafej formájú üveghéjjal.

Építése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Ferencvárosi Önkormányzat Építésügyi Hatósági Csoportja 2009. január 9-én adta ki a komplexumra a jogerős építési engedélyt.[5] Az épület körüli vitás kérdések miatt a 2011 nyarára tervezett megnyitás elmaradt. Budapest Főváros Önkormányzata 2012 nyarán birtokba vette az épületegyüttest és megkezdte a szükséges javításokat, a megnyitáshoz szükséges munkálatokat. A Bálna 2013. november 8-án nyitotta meg kapuit a közönség előtt.

A Bálna a városban[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Bálna a főváros fontos csatlakozási és kapcsolódási pontja. Kapcsolódik a Nagycsarnokhoz, a Corvinus Egyetem épületéhez és campusához, Belső-Ferencvároshoz, a Belváros sétaútvonalának természetes meghosszabbítása. „Zöld” kapcsolódási pontja van a Nehru-parttal, amely mellett a szállodahajók kikötője található. A Bálna közvetlenül kapcsolódik a Dunához Jól megközelíthető busszal, villamossal, trolival, metróval, hajóval, gépkocsival, de a mellette húzódó kerékpárúton biciklivel is. A Bálna a budapesti városkép, a pesti Duna-part meghatározó látványeleme. Belülről szinte minden pontjáról különleges kilátás nyílik a városra. 2013 augusztusától az októberi megnyitásig sötétedés után lézer fényjáték és videomapping várja és vonzza oda az érdeklődőket. A Bálnát 2013. november 8-án délben adták át a nagyközönségnek.

A Bálna számokban[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Bálna bruttó szintterülete 30 574 m², Ebből bérelhető 11 772 m². A kültéri teraszok területe 2 000 m². A mélygarázsban 250 parkolóhely van, az épület melletti buszparkolóba egyszerre 10 autóbusz állhat be.

A Bálna jele[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Bálna logóját/emblémáját az Artificial Group tervezte. A három háromszög az épület héjazatának konstrukciós elemeire utal. Együtt stilizált bálna-farokuszonyra emlékeztetnek. Ott bujkál benne a papírhajó látványa is, amely a Dunához, a vízhez való közelséget emeli be a jelképbe. Origamit idéző letisztultsága összhangban áll az épület szellemiségével. Alul a főváros hivatalos logója jelzi a Bálna tulajdonosát.

Bálna Budapest logó

A Bálna funkciói[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Bálna kulturális, gasztronómiai, kereskedelmi központ, amely helyet kíván adni különféle szolgáltatásoknak, szórakoztató és szabadidős aktivitásnak is. Az éttermek, bisztrók kávézók számára ideális a Bálna Duna felőli oldala közvetlen – teraszos – vízparti kapcsolattal, valamint a Bálna „farkában” lévő kilátó helyek.

A régi Közraktárak egyik megőrzött épületében működik majd a megújult Budapest Galéria, az első szinten a boltívek alatt biopiac és régiségpiac nyílik. A Bálna fejében található többszintes látványos tér különféle kulturális események és vásárok színhelyeként szolgál. Egyfajta terminálként szolgál a Nehru-parton kikötő hajók utasai számára. A 250 férőhelyes mélygarázs megkönnyíti a környékre érkezők parkolását, így például a Nagycsarnok vásárlóiét is.

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Élmény és perspektíva: Általános adatok. www.balnabudapest.hu (magyarul) Budapest:Bálna Kulturális Kereskedelmi és Vendéglátó Központ Hozzáférés: 2013. dec. 12. (html)
  2. Közraktárak, CET. egykor.hu. (Hozzáférés: 2013. július 12.)
  3. A közraktárak mellett álló Elevátor-ház a ferencvárosi Duna-parton az 1900-as évek elején. budapest-anno.blog.hu. (Hozzáférés: 2013. július 12.)
  4. 2011 CET, Budapest. oosterhuis.nl. (Hozzáférés: 2013. július 12.)
  5. Építési engedélyt kapott a Duna-parti bálna. index.hu. (Hozzáférés: 2010. november 20.)

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]