Cégénydányádi Kastélypark Természetvédelmi Terület

	Cégénydányádi Kastélypark Természetvédelmi Terület
	részlet a parkból
Ország	Magyarország
Elhelyezkedése	Cégénydányád; Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye;
Terület	0,13 km²
Alapítás ideje	1960
	Cégénydányádi Kastélypark Természetvédelmi Terület Pozíció Magyarország térképén
	é. sz. 47° 55′ 50″, k. h. 22° 32′ 26″Koordináták: é. sz. 47° 55′ 50″, k. h. 22° 32′ 26″

A Cégénydányádi park a 19. században épült, a reformkor idején, angol minta szerinti tájképi kertként, a Szamost kísérő puha- és keményfa állományú ligeterdők helyén, részben megőrizve az eredeti faállományt.

A Szamos mellett elterülő parkot a környék ősi birtokosai, az egymással rokon Kende és Kölcsey családok alakították ki a két egymás mellett fekvő és később összeépült településen, Czégényen és Dányádon.

Fekvése[szerkesztés]

Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye keleti részén, a Szatmári-síkságon, Cégénydányádon található a Szamos jobb partján, a községen átvezető 4136-os út mellett, annak déli oldalán.

A kastély története[szerkesztés]

A kúriát Kende Zsigmond építtette 1833-ban, klasszicista stílusban, a Szamos-folyó partjára.

A földszintes épület impozáns, különleges homlokzatkialakítással készült.

Kölcsey Ferenc ide írt verssorai ékesítik:

„Alkota munkáskéz engem; s a szőke Szamosnak

partjain a költő lát vala s zenge felém:

Ház, örökülj; s vídám békével tartsad öledben

gazdád, s gyermekeit, s hív unokái sorát"

A kastély különlegessége fehér faragott kőből épült főbejárata, valamint boltozatos megoldású előcsarnoka.

Az épület másfél éves rekonstrukciója után 2015-ben megnyitotta kapuit. Az 1913-as állapotoknak megfelelően felújított épületben most múzeum működik

A park története[szerkesztés]

Az egykor 100 holdas parkot még Kende Zsigmond alapította a Szamos melletti ligeterdők (tölgy, bükk, szil, nyárfa) anyagának felhasználásával, a kor divatját követve, angol minta alapján.

Bár a sok hányattatásnak kitett park faállománya az elmúlt időszakok viszontagságai miatt eléggé megcsappant, de a park azért a még megmaradt faritkaságaival ma is sok élményt kínál az idelátogatóknak.

A parkba belépve, mindjárt a kastély előtti előkertben csodálatos vérbükkök (Fagus) bordós lombkoronája fogadja az ide érkezőt.

Azonban az igazi különlegesség a kastély mögött található: egy közel 160 éves, 25 méter magas, hatalmas lombkoronájú közönséges platán (Platanus × acerifolia, syn. Platanus × hybrida) uralja a tisztást. A közel 7 méter törzskörméretű fa három törzse fonódik egybe, hosszan kinyúló ágait rudakkal támasztották alá, így védve a leszakadástól. Az óriás platán azonban nem egyedüli itt 690 cm törzskörméretével. Rajta kívül még van itt egy 534 cm, egy 449 cm, és egy 487 cm törzskörméretű példány is.

A platánoktól kissé távolabb áll egy 180–190 cm törzskörméretű 12 m magas tiszafa. Rajtuk kívül, a parkban több termetes, öreg fa is található: 388 cm törzskörméretű szelídgesztenye (Castanea sativa), 365 cm törzskörméretű lepényfa (Gleditsia triacanthos), 235 cm törzskörméretű páfrányfenyő (Ginkgo biloba), vadgesztenyék, és egyéb öreg fák is.

A kert kialakításakor Kende Zsigmond úgy válogatta össze a fa- és növényállományt, hogy azok színben és formában is egymással összhangban legyenek, s minden évszak kínáljon valami látnivalót. A fák közül főként platánt, vérbükköt, amerikai kőrist, ezüsthársat ültetett, de a Szamos közelsége, a folyó árterének tápanyagokban gazdag öntéstalaja, az itteni bőséges esőzések, a nagy páratartalom, az ártéri erdők védőhatása következtében olyan fakülönlegességek telepítése is eredményes volt, melyek Magyarországon addig nem voltak megtelepíthetők.

A kert kialakítását hasonló nevű unokája is folytatta, aki főleg tűlevelűekkel gazdagította a parkot.

A varázslatos hangulatú angolkert a második világháború utánra szinte teljesen elpusztult. Az ínséges időkben a környékbeliek olyan fákat is kivágtak, melyekből az egész országban is csak az az egy példány volt.

A közben 18 holdra zsugorodott park az 1970-es nagy árvíz idején újabb nagy megpróbáltatásokon ment keresztül. A még megmenekült, sarjadásnak indult fái sorsa szinte a végleges kipusztulás volt, mivel a lakosság ide menekítette állatait az áradás elől.

A park rekonstrukciójához 1984-ben kezdtek hozzá, számbavéve, a megmaradt növényzetet, amely így is lenyűgöző szépségű:

Az óriási platánok, vérbükkök, a tulipánfa, a vörös tölgy, a több mint 100 éves páfrányfa (Gingko biloba), a liliomfa, a mediterrán hangulatú szelídgesztenyék, a sok tűlevelű , virginiai borókafenyő, feketefenyők, a törökmogyoró, a kaukázusi szárnyasdió, a fák alatt itt-ott megmaradt erős, édeskés illatú jázminbokrok, a szabdalt levelű, piros termésű fürtösbodza, a fák alját tavasszal ellepő téltemető, melynek Magyarországon itt található a legnagyobb összefüggő állománya.

A parkot az Alföld egyik legszebb kastélyparkjaként tartják számon.

Növényvilága[szerkesztés]

A Szamos ősi ligeterdőinek egykori faállományából mára ugyan alig maradt néhány példány, de azért ezek között is található még egy-egy termetes öreg példány, mint a 3 métert meghaladó törzskörméretű öreg kocsányos tölgy, vagy az a fehér nyár, mely a 25 méteres magasságot is eléri, s törzskörmérete 520 cm.

Az itt megtelepített faállomány viszont annál sokszínűbb képet mutat:

Vörös tölgy (Quercus rubra) - ősszel pirosra színeződő lombjával díszíti a parkot
Oregoni álciprus (Chamaecyparis lawsoniana)
Vérbükk (Fagus sylvatica cv. Atropurpurea) - sötétbordós lombja teszi különlegessé
Fraxinus excelsior cv. Diversifolia
Páfrányfenyő (Ginkgo biloba) - Kínában honos
Lepényfa (Gleditsia triacanthos) - hosszú, szúrós tüskéi, és lecsüngő termései teszik érdekessé
Tulipánfa (Liriodendron tulipifera)
Simafenyő (Pinus strobus)
Közönséges platán (Platanus × acerifolia, syn. Platanus × hybrida)
Mocsári tölgy (Quercus palustris)
Lombhullató mocsári ciprus - a Szamos közelsége miatt különösen nagyra nőtt.
Egylevelű kőris
Közönséges tiszafa (Taxus baccata)
Közönséges vadgesztenye (Aesculus hippocastanum)
Szelídgesztenye (Castanea sativa) - a parknak mediterrán hangulatot kölcsönöz
Kaukázusi szárnyasdió (Pterocarya fraxinifolia)
Török mogyoró (Coryllus colurna)

Fenyőfélék közül:

Kolorádói jegenyefenyő (Abies concolor)
Duglászfenyő (Pseodtsuga menziesii)
Kaukázusi jegenyefenyő (Abies nordmanniana)
Vörösfenyő (Larix decidua) - lombhullató, vöröses törzse messziről világít a tájban
Közönséges jegenyefenyő (Abies alba)
Görög jegenyefenyő (Abies cephalonica)
Kaukázusi lucfenyő
Simafenyő (Pinus strobus)
Erdei fenyő (Pinus sylvestris)
Feketefenyő (Pinus nigra)
Virginiai boróka (Juniperus virginiana)

Bokrok:

Fürtös bodza (Sambucus racemosa) - piros, fürtös termésével díszít
Kisvirágú vadgesztenye
Kecskerágó - ősszel díszít pirosas termésével
jázmin - virágzásakor erős, édeskés illattal árasztja el a kertet
Alkörmös

A fák, bokrok alatt:

Téltemető - sárga virága kora tavasszal lepi el a parkot

Állatvilága[szerkesztés]

Galéria[szerkesztés]

A bükk termése
Kőris
A lepényfa termése
Tiszafa ága
Szabdalt levelű (fürtös) bodza
A törökmogyoró beérett termése
Csíkos kecskerágó
Kaukázusi szárnyasdió virágzó ága
Alkörmös

Források[szerkesztés]

Cégénydányádi Park TT. Hortobágyi Nemzeti Park. [2019. február 4-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2019. február 3.)
Bartha Dénes: Fa- és cserjehatározó
Gencsi László - Vancsura Rudolf: Dendrológia
Garami László: Védett természeti értékeink ISBN 963-243-239-8
Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatósága
Zsibongó
Európa fái és bokrai ISBN 963-280-947-5
A Cégénydányádi Kastélypark a You-Tube-on: [1]