Búvárfélék
 | ||||||||||||||||||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Evolúciós időszak: Késő eocén? - jelen | ||||||||||||||||||||||||||||||||||
 Jeges búvár (Gavia immer)
| ||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Szinonimák | ||||||||||||||||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||||||||||||||||||||
 A Wikifajok tartalmaz Búvárfélék témájú rendszertani információt.  A Wikimédia Commons tartalmaz Búvárfélék témájú médiaállományokat és Búvárfélék témájú kategóriát. |
A búvárfélék (Gaviidae) a madarak (Aves) osztályába és a búváralakúak (Gaviiformes) rendjébe tartozó egyetlen recens család.[1][2][3]
Előfordulások[szerkesztés]
A búvárok az északi féltek hideg régióiban honosak, de vándorolnak, így ősszel és télen hazánkban sem idegenek.
Kanada egydolláros érméjén a jeges búvár látható.
Megjelenésük[szerkesztés]
A búvárok kitűnő úszók, lábaik a farokhoz közel helyezkednek el, ami az úszást könnyíti, de a szárazföldi mozgást esetlenné teszi. Három előreálló ujjuk között teljes úszóhártyák feszülnek.
Életmódjuk[szerkesztés]
Kerülik a szárazföldet, mivel nem tudnak jól közlekedni. Halakkal, rákokkal és kétéltűekkel táplálkoznak. Akár 30 évig is élhetnek.
Szaporodásuk[szerkesztés]
Párzási időszakuk a nyárra esik. Inkább édes vizű tavak mellé fészkelnek. Fészküket több éven keresztül is használják, melyet levelekből, fűből, mohából és néha sárból készítenek. A tojók és a hímek mindent együtt csinálnak, beleértve a fészekkészítést, a költést, mely általában 26–31 napig tart, és a fiókák nevelését.
Kifejlődésük[szerkesztés]
A történelem előtti időkben a búvárfélék előfordulási területe jóval délebbre nyúlt. Fosszilis maradványaikat megtalálták Kaliforniában, Floridában és Olaszországban. Az ellenmondásos molekuláris vizsgáltok eredményeit a felfedezett kövületek sem segítik megoldani. Habár búváralakúakhoz hasonló fosszilis maradványok már a késő kréta korszakból is kerültek elő, az igazi búvárfélék előszöri megjelenése csak az eocén korra tehető. Ekkortájt pedig a legtöbb mai madárrend máris képviselve volt.[4]
Rendszerezésük[szerkesztés]
A családban csak 1 recens madárnem van, ebbe pedig 5 élő faj és 17-18 fosszilis faj tartozik:
- Gavia Forster, 1788 – 5 faj
- fehércsőrű búvár (Gavia adamsii) (Gray, 1859)
- sarki búvár (Gavia arctica) (Linnaeus, 1758)
- jeges búvár (Gavia immer) (Brünnich, 1764)
- alaszkai búvár (Gavia pacifica) (Lawrence, 1858) - korábban azonosnak tartották a sarki búvárral
- északi búvár (Gavia stellata) (Pontoppidan, 1763)
A törzsfejlődés (philogenesis) alapján az öt élő fajt három csoportra osztható: bazális csoport (északi búvár), fekete torkú csoport (sarki búvár, kurili búvár) és fekete fejű csoport (fehércsőrű búvár, jeges búvár).[5]
Fosszilis Gavia-fajok[szerkesztés]
Az alábbi lista a fosszilis fajokat foglalja magába:
- Gavia sp. (kora-középső miocén; Kelet-USA)[6]
- Gavia egeriana Švec, 1982 (kora miocén; Csehszlovákia? és Cheswold, Delaware, USA –? Yorktown kora pliocén; Lee Creek Mine, Dél-Karolina, USA)[7]
- Gavia schultzi Mlíkovský, 1998 (középső miocén; Sankt Margarethen, Ausztria)[8]
- Gavia sp. (Calvert középső miocén? vagy pleisztocén Maryland, USA) – talán azonos a lista legalján található Gavia cf. immer-rel?[9]
- Gavia spp. (középső miocén; Steinheim, Németország) – három különböző faj alkothatja[8]
- Gavia brodkorbi Howard, 1978 (késő miocén; Orange County, UnSA)[10]
- Gavia moldavica Kessler, 1984 (késő miocén; Chișinău, Moldova)[8]
- Gavia paradoxa Umanska, 1981 (késő miocén; Čebotarevka, Ukrajna)[8]
- Gavia concinna Wetmore, 1940 (késő miocén/kora pliocén; Nyugat- és Kelet-USA)[11]
- Gavia fortis Olson & Rasmussen, 2001 (Yorktown kora pliocén; Lee Creek Mine, Dél-Karolina, USA)
- Gavia sp. (kora pliocén; Empoli, Olaszország)[12]
- Gavia sp. (kora pliocén; Kerč-félsziget, Ukrajna)[8]
- Gavia palaeodytes Wetmore, 1943 (Bone Valley kora/középső pliocén Pierce, Florida, USA)[13]
- Gavia howardae Brodkorb, 1953 (Yorktown kora pliocén; Lee Creek Mine, Dél-Karolina, USA – San Diego középső pliocén; San Diego, Kalifornia, USA)[14]
- Gavia cf. concinna (San Diego középső/késő pliocén; San Diego, Kalifornia, USA) – talán két faj alkotja?[15]
- Gavia sp. (kora pleisztocén; Kairy, Ukrajna)[8]
- Gavia cf. immer (pleisztocén; Kalifornia és Florida, USA) – talán a G. immer fosszilis alfaja[16]
A késő pliocén korszaki „Gavia” portisi, melyet az olaszországi Orciano Pisano mellett fedeztek fel, csak egy nyakcsigolyából áll; továbbá nem lehet tudni, ha tényleg Gavia-faj. Valamivel kisebb volt, mint a mai jeges búvár. Korábbi rendszerező igazi búvárfélének tekintették; sőt a fosszilis G. concinna nevű madarat ennek a fiatal szinonimájának vélték. Ezt a feltételezést manapság elvetik, mivel a két madár két különböző kontinensen és különböző korokban élt. Az olaszországi Empolinál talált Gavia koponyát, amely a kora pliocénből származik, egy időben G. concinnának véltek, bár meglehet, hogy inkább „Gavia” portisi. A holotípus eme egyetlen maradványa elveszett, emiatt a további vizsgálódások hiányában a „Gavia” portisi nomen dubiumá válhat.[16][17]
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ szerk.: Melville, RV & Smith, JDD: Official Lists and Indexes of Names and Works in Zoology. ICZN, 17. o. (1987)
- ↑ A Jboyd.net rendszerbesorolása. (Hozzáférés: 2020. október 19.)
- ↑ A taxon adatlapja az ITIS adatbázisában. Integrated Taxonomic Information System. (Hozzáférés: 2020. október 19.)
- ↑ #Mayr2009|Mayr (2009)
- ↑ Boertmann, D. (1990). „Phylogeny of the divers, family Gaviidae (Aves)”. Steenstrupia 16, 21–36. o.
- ↑ A tiny loon, smaller and more delicate than even the sympatric contemporary G. egeriana-like birds. Probably a distinct species – sexual dimorphism in loons is not very pronounced: Rasmussen (1998).
- ↑ A small loon, smaller than G. howardae: Olson (1985: pp. 213–214), Rasmussen (1998), Mlíkovský (2002: p. 63)
- ↑ a b c d e f Mlíkovský (2002: p. 64)
- ↑ USNM 16612, Anatomical terms of location#Proximal and distal|distal right tibiotarsus. Smaller than common loon; the polished-bone look and large size of the specimen makes a Miocene origin rather unlikely: Wetmore (1941), Olson (1985: p. 214).
- ↑ Known from a complete ulna. Slightly larger than G. egeriana, but smaller than G. howardae: Olson (1985: p. 214)
- ↑ Known from skull and limb bones. Much like a large Pacific loon but stouter and heavy-billed like common loon, and generally possessing apparently plesiomorphic traits that those two species share with the red-throated diver. Has been considered a possible junior synonym of "G." portisi, but this is nowadays considered unlikely: Brodkorb (1953), Mlíkovský (2002: p. 64), and see also at "Gavia" portisi.
- ↑ Known from a skull very similar to the black-throated diver. Initially assigned to G. concinna, but this is not very likely: Mlíkovský (2002: p. 64), and see also at "Gavia" portisi.
- ↑ Known from a few limb bones. Roughly similar in size to Pacific loon, but proportions seem to differ and apparently not close to any living species except maybe red-throated loon: Brodkorb (1953).
- ↑ Maybe closest to Pacific loon but smaller than red-throated diver; might be quite distinct. A supposed record from Florida is probably in error: Brodkorb (1953, 1963: p.224).
- ↑ Initially in part (specimens LACM 2110, 2142) assigned to G. concinna, but apparently one or two undescribed smaller species, about the size of the Pacific loon: Brodkorb (1953), Mlíkovský (2002: p. 64).
- ↑ a b Brodkorb (1953)
- ↑ #Brodkorb1963|Brodkorb (1963: p. 224), #Mlikovsky|Mlíkovský (2002: pp. 64, 256–257)
Források[szerkesztés]
- Pierce Brodkorb (1953). „A Review of the Pliocene Loons”. Condor (journal) 55 (4), 211–214. o. DOI:10.2307/1364769.
- Pierce Brodkorb (1963). „Catalogue of fossil birds. Part 1 (Archaeopterygiformes through Ardeiformes)”. Bulletin of the Florida State Museum, Biological Sciences 7 (4), 179–293. o. [2007. március 11-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. március 2.)
- Mayr, Gerald (2004). „A partial skeleton of a new fossil loon (Aves, Gaviiformes) from the early Oligocene of Germany with preserved stomach content”. Journal of Ornithology 145 (4), 281–286. o. [2015. szeptember 24-i dátummal az eredetiből archiválva]. DOI:10.1007/s10336-004-0050-9. (Hozzáférés: 2015. március 2.)
- Mayr, Gerald. Paleogene Fossil Birds. Springer-Verlag (2009). ISBN 3-540-89627-9
- Mlíkovský, Jirí. Cenozoic Birds of the World, Part 1: Europe. Ninox Press (2002). Hozzáférés ideje: 2015. március 2.
- Montana Fish, Wildlife & Parks (Montana FW&P) (2007): Animal Field Guide: Common Loon. Hozzáférés ideje: 2007-MAY-12.
- Storrs Olson.szerk.: Farner, D.S.; King, J.R. & Parkes, Kenneth C.: Section X.I. Gaviiformes, Avian Biology [archivált változat], 212–214. o. (1985). Hozzáférés ideje: 2015. március 2. [archiválás ideje: 2011. július 18.]
- Pamela C. Rasmussen (1998). „Early Miocene Avifauna from the Pollack Farm Site, Delaware”. Delaware Geological Survey Special Publication 21, 149–151. o. [2015. szeptember 23-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. március 2.)
- Robert W. Storer (1956). „The Fossil Loon, Colymboides minutus”. Condor (journal) 58 (6), 413–426. o. DOI:10.2307/1365096.
- Alexander Wetmore (1941). „An Unknown Loon from the Miocene Fossil Beds of Maryland”. Auk (journal) 58 (4), 567. o. DOI:10.2307/4078641.
- United States Fish and Wildlife Service (USFWS) (2005): Common Loons at Seney NWR Archiválva 2008. április 10-i dátummal a Wayback Machine-ben, June 2005.
Fordítás[szerkesztés]
- Ez a szócikk részben vagy egészben a Loon című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
További információk[szerkesztés]
- Képek az interneten a családba tartozó fajokról
- Tree of Life Gaviidae Archiválva 2012. augusztus 1-i dátummal a Wayback Machine-ben
- Loon sounds
- Loon videos on the Internet Bird Collection
- The Loon Project website
- Loon Preservation Committee
- Diving Birds of North America, by Paul Johnsgard
- Loon Dreaming - an animated short from the National Film Board of Canada
