Bátmonostor

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Bátmonostor
Bátmonostor - Kossuth Lajos utca
Bátmonostor - Kossuth Lajos utca
Bátmonostor címere
Bátmonostor címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióDél-Alföld
VármegyeBács-Kiskun
JárásBajai
Jogállásközség
PolgármesterBéleczki Mihály (független)[1]
Irányítószám6528
Körzethívószám79
Népesség
Teljes népesség1423 fő (2023. jan. 1.)[2]
Népsűrűség39,58 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület37,95 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 46° 06′ 16″, k. h. 18° 55′ 47″Koordináták: é. sz. 46° 06′ 16″, k. h. 18° 55′ 47″
Bátmonostor (Bács-Kiskun vármegye)
Bátmonostor
Bátmonostor
Pozíció Bács-Kiskun vármegye térképén
Bátmonostor weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Bátmonostor témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Bátmonostor egy község Bács-Kiskun vármegyében, a Bajai járásban.

Fekvése[szerkesztés]

Bács-Kiskun vármegye délnyugati részén, Bajától délre, az 51-es főút mellett fekvő település. Baja 10,5 km, Dávod 15 km, Báta 15 km, Bátaszék 23 km, Mohács 28 km, Szekszárd 39 km távolságra található.

Története[szerkesztés]

A 13. században a mai Óbátmonostor nevű területen már a tatárpusztítás előtt állt a közeli Tolna vármegyei Bátha anyamonostor gazdasági telepe, kis templommal, melyet valószínűleg a tatárok pusztítottak el. Később a kalocsai érsek foglalta le magának a báthai bencések birtokát.

1321-ben a település birtokosa Johannes filius Petri de Monasterio Both. 1322-ben Károly Róbert király Becsei Imre lévai várnagynak adományozza a települést, előző tulajdonosa örökös nélküli halála miatt, mely birtok később Töttös és Vesszős nevű fiaié lett. 1323-ban a király a Becsei Imrétől elszakított birtokok visszaszerzése (visszaadása) érdekében a kalocsai káptalant bízta meg. 1337-ben a bátai apát a templomot filiális apátságra emelte és e ranghoz illő monostort is építtetett, amely a török időkig a Becseiek birtokában maradt.
Akkori neve Apáti vagy Nodjarki (Nagyárki) volt, és az akkori falu a mai Bátmonostortól mintegy negyedórányival közelebb volt a Duna partjához, ahol a templom emelkedettebb˙(dombosabb) helyen épült. Ezt a helyet most is Óbátmonostor-nak nevezik.
1345-ben Becsei Imre fiának Becsei Töttös-nek, Pilis vármegye főispánjának, és Bátmonostor birtokosának Kelemen pápa Avignon-ban kelt levelében megengedte, hogy az említett helyen tizenkét ágostonrendi remete számára templomot és egyéb szükséges épületet emelhessen. Az Apátság a török korig fennállt.
A monostor mellett kialakult helység nevét a korabeli okmányok Bot-Momostora, Monasterium, Both, Bothmononustra, Bathmonostra, Bochhmonustra alakokban írták.
1364-ben I. Lajos király Becsei Imrét és fiait Bátmonostor birtokában újra megerősíti.

Az 1500-as évek közepén tulajdonosai a Kisvárdaiak voltak. 1516-ban Bátmonostor mezővárost Bakócz Tamás (Bakacs) esztergomi érsek kapta a királytól adományba, Töttös László magtalan halála után. 1518-ban a Csábrági Erdődiek a település birtoklása miatt perben álltak Töttös unokájával, Kisvárdai László-val.

A török korszakban a település Monostor néven a bajai nahijé-be tartozott. 1557-es összeíráskor mindössze húsz házat írtak itt össze.

1690-ből származó Marsigli térképen csak Monostor áll a Szurdok csatorna keleti partján.
A vidék felszabadulása után a kamara vette birtokába az elpusztult vidéket. 1699-ben Bács-Bodrog vármegye összeírásában a bajai járásban volt, és csak tizenegy család lakott itt.

A későbbiekben a Czobor család birtoka lett az egész bajai uradalom, és Bátmonostor is. 1747-ben Czobor József kamarai engedéllyel eladta báró Vay Lászlónak és Orczy Lőrincznek.

A 18. század végétől, még 1831-ben is Grassalkovich Antal volt a település birtokosa.

A török uralom alatt elpusztult monostorból még 1546 előtt elköltözött szerzetesek helyére később Szent Bazil-rendű szerb szerzetesek, kalugyerek jöttek, akik a templom szentélyét rögtönzött tetővel fedték le, és itt telepedtek le. 1724-ig a régi falu helyén a szerzetesek mellett csak néhány szerb család lakott. A bajai uradalom összeírásában, mint Szurdok déli szomszédja, Mali (Kis) Monostor néven fordul elő. 1761-ben a kamara rendeletére a régi bátmonostori templomból és monostorból fennmaradt romokat lőporral felrobbantották, és a még használható anyagot a szomszéd falvak templomaiba építették be.

2001-ben lakosságából 9 fő német, 7 cigány, 1 szerb és 1 horvát nemzetiségűnek vallotta magát.

Idegen elnevezései[szerkesztés]

Horvátul a település nevei a következők: a hercegszántói horvátok Monoštorlijának, a vaskúti horvátok Monoštornak, a bácsszentgyörgyiek pedig Mali Monoštornak nevezték.[3]

Közélete[szerkesztés]

Polgármesterei[szerkesztés]

  • 1990–1994: Sárossy László (független)[4]
  • 1994–1998: Sárossy László (független)[5]
  • 1998–2002: Korsós János (független)[6]
  • 2002–2006: Korsós János (független)[7]
  • 2006–2007: Korsós János (független)[8]
  • 2007–2010: Korsós János (független)[9]
  • 2010–2014: Béleczki Mihály (független)[10]
  • 2014–2019: Béleczki Mihály (független)[11]
  • 2019-től: Béleczki Mihály (független)[1]

A településen 2007. augusztus 26-án időközi polgármester-választást (és képviselő-testületi választást) tartottak, az előző képviselő-testület önfeloszlatása miatt.[12] A választáson az addigi polgármester is elindult, és egyetlen kihívójával szemben meg is nyerte azt.[9]

Népesség[szerkesztés]

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2023 között
Lakosok száma
1519
1528
1473
1433
1401
1423
201320142018202120222023
Adatok: Wikidata

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 84,8%-a magyarnak, 2,1% cigánynak, 1,4% horvátnak, 1,9% németnek, 0,5% szerbnek mondta magát (15,2% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 61,6%, református 2,1%, evangélikus 0,4%, felekezeten kívüli 10,2% (24,1% nem nyilatkozott).[13]

2022-ben a lakosság 90,1%-a vallotta magát magyarnak, 1,2% cigánynak, 1,2% németnek, 1% horvátnak, 0,4% szerbnek, 0,2% románnak, 0,1-0,1% ukránnak, lengyelnek és örménynek, 1,6% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (9,7% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 47,3% volt római katolikus, 2,9% református, 0,2% evangélikus, 0,3% görög katolikus, 2% egyéb keresztény, 1,2% egyéb katolikus, 12,9% felekezeten kívüli (33,2% nem válaszolt).[14]

Nevezetességei[szerkesztés]

  • Római katolikus templom - 1761-ben épült, barokk stílusban.
  • Kápolna - a 12. századi monostor helyére 1992-ben épült.
  • Helytörténeti kiállítás.

Kulturális élet[szerkesztés]

A település híres magyar, és cigány tamburazenekarairól.

Források[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. ↑ a b Bátmonostor települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. február 29.)
  2. ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
  3. ↑ Folia onomastica croatica 14/2005. (pdf). Živko Mandić: Hrvatska imena naseljenih mjesta u Madžarskoj. (Hozzáférés: 2012. július 26.)
  4. ↑ Bátmonostor települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  5. ↑ Bátmonostor települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. december 1.)
  6. ↑ Bátmonostor települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. február 29.)
  7. ↑ Bátmonostor települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. február 29.)
  8. ↑ Bátmonostor települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. február 29.)
  9. ↑ a b Bátmonostor települési időközi választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2007. augusztus 26. (Hozzáférés: 2020. május 31.)
  10. ↑ Bátmonostor települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. november 27.)
  11. ↑ Bátmonostor települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. február 29.)
  12. ↑ 2007. évre kitűzött időközi önkormányzati választások az időközi választás napja szerinti időrendben (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2007 (Hozzáférés: 2020. május 31.)
  13. ↑ Bátmonostor Helységnévtár
  14. ↑ Bátmonostor Helységnévtár

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Bátmonostor&oldid=26796763”