Bárdháza
| Bárdháza (Barbovo/Барбово) | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Ukrajna |
| Terület | Kárpátalja |
| Járás |
|
| Község | Munkács község |
| Rang | falu |
| Irányítószám | 89677 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 948 fő (2001) |
| Magyar lakosság | 2 |
| Népsűrűség | 453,15 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 127 m |
| Terület | 2,092 km² |
| Időzóna | EET, UTC+2 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 48° 20′ 25″, k. h. 22° 46′ 09″Koordináták: é. sz. 48° 20′ 25″, k. h. 22° 46′ 09″ | |
 Bárdháza
Pozíció Kárpátalja térképén
| |
Bárdháza (Bartháza, Barthausen, Barbisti, Barbora)[1] település Ukrajnában, Kárpátalján, a Munkácsi járásban.
Fekvése[szerkesztés]
Munkácstól délre, Munkács és Makarja közt fekvő település.
Etimológia[szerkesztés]
A Bárdháza helységnév magyar eredetű, előtagja a latin Bartholomeus azaz ’Bertalan’. Személynévből rövidült a Bart, amihez a birtokos személyjel ellátott ház főnév kapcsolódik.
Története[szerkesztés]
| „ | "Tót falu Bereg Vármegyében, földes Ura Gróf Schönborn, lakosai katolikusok, és ó hitűek, ambár e’ helységnek határja sovány, és malma sintsen, de mivel a’ Munkátsi piatztól tsak egy órányira van, ’s legelője, és mind a’ kétféle fája, makkoltatása is elegendő van, harmadik Osztálybéli." | ” |
| – Vályi András: Magyar Országnak leírása | ||
Az első német falvakkal azonos eredetű település.
A falu 1272-ben már létezett, plébániája is volt, azonban később megszűnt és csak 1773-ban népesedett be újra német telepesekkel. A falu a Schönborn-Buchheim grófi család birtokai közé tartozott, amely a falu Szent Anna templomának a kegyura is volt.
Nagy határa a Szernye-mocsárig terjed. Egykori lakói a mocsárban bőven fellelhető csíkokkal és teknősbékákkal kereskedtek. 1910-ben 1096 lakosából 25 magyar, 489 német, 582 ruszin volt. Ebből 455 római katolikus, 595 görögkatolikus, 46 izraelita volt. A trianoni békeszerződés előtt Bereg vármegye Munkácsi járásához tartozott.
1944-1945 között a településről 118 férfit és 35 nőt hurcoltak el málenkij robotra.
