Bánfi Sándor

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Bánfi Sándor
Életrajzi adatok
Születési névDeutsch Sándor
Született1846. október 30.
Lovasberény
Elhunyt1890. szeptember 15. (43 évesen)
Budapest
SírhelySalgótarjáni utcai zsidó temető
Tevékenységzeneszerző, újságíró
SablonWikidataSegítség

Bánfi Sándor, 1883-ig Deutsch[1] (Lovasberény, 1846. október 30.Budapest, 1890. szeptember 15.) zeneszerző, zeneesztéta, újságíró.

Élete[szerkesztés]

Lovasberényben született, ahol apja tanító volt; innen Kecskemétre, majd Pestre költöztek és itt a gimnázium első két osztályát magánuton végezvén, az evangélikus gimnáziumban folytatta tanulmányait; onnan az akkori német Staatsgymnasiumba lépett az 5. osztályba; a nyolcadikat a reformatusoknál végezte. Ezután Párizsba ment a világkiállításra, ahol megismerkedett Offenbachchal és Delibessel. Visszatérvén a fővárosba, az izraelita tanítóképzőben hat évig volt zene- és énektanár; ezután az egyetemre iratkozott be és két évig jogot hallgatott és államvizsgát tett.

Az ügyvédséghez nem lévén kedve, a zenére és énekre adta magát és több keringőt szöveggel és szöveg nélkül, négy operettet, két műdalt, két ballettet és egy vígoperát (Fanchon) írt. A párizsi Archives Israelites c. lapba írt cikkeket és Budapesten a Gazette de Hongrie zenekritikusa volt Saissy szerkesztése alatt; azután a Harmonia c. zenelapban a francia rovat szerkesztője lett. Írt még a Pester Lloydba, Allgemeine Deutsche Musikzeitungba és a Zenelapba (1886.) Több zeneesztétikai szakmunkája jelent meg.

Munkái[szerkesztés]

  • Zeneelmélet és az összhangzattan elemei. Bpest, 1884.
  • Az énektanítás elmélete elemi iskolai tanító képző intézetek növendékei számára. Uo. 1886.

Jegyei[szerkesztés]

B. S. ▪ . ▪ +

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. A Belügyminisztérium 1883. évi 73272. sz. rendelete. Névváltoztatási kimutatások 1883. év 4. oldal 1. sor.

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

  • Brockhaus-Riemann zenei lexikon. Szerk. Dahlhaus, Carl és Eggenbrecht, Hans Heinrich. A magyar kiadás szerk. Boronkay Antal. Bp., Zeneműkiadó, 1983-1985.
  • Sziklay János: Dunántúli kulturmunkások. A Dunántúl művelődéstörténete életrajzokban. Bp., Dunántúli Közművelődési Egyesület, 1941.
  • Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái. Bp., Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete, 1939-2002.
  • Das geistige Ungarn. Biographisches Lexikon. Hrsg. Oscar von Krücken, Imre Parlagi. Wien-Leipzig, W. Braumüller, 1918.
  • Magyar Színművészeti Lexikon. Szerk. Erődi Jenő és Kürthy Emil összegyűjtött anyagának felhasználásával... Schöpflin Aladár. [Bp.], Országos Színészegyesület és Nyugdíjintézete, [1929].
  • A Pallas nagy lexikona, az összes ismeretek enciklopédiája. 1-16 k. (17-18. pótk. Szerk. Bokor József). Bp., Pallas-Révai, 1893-1904.
  • Tolnai világlexikona. Bp., Magyar Kereskedelmi Közlöny, 1912-1919. 8 db.; Bp., Kassák Kiadó, 1999-.
  • Új Idők lexikona. Bp., Singer és Wolfner, 1936-1942.