Buzogányfa

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Wikipédia:TaxoboxInfobox info icon.svg
Buzogányfa
Beaucarnea recurvata
Beaucarnea recurvata
Rendszertani besorolás
Ország: Növények (Plantae)
Törzs: Zárvatermők (Magnoliophyta)
Osztály: Egyszikűek (Liliopsida)
Rend: Spárgavirágúak (Asparagales)
Család: Spárgafélék (Asparagaceae)
Alcsalád: Medvefűformák (Nolinoideae)
Nemzetség: Buzogányfa (Beaucarnea)
Lem.
Fajok
Hivatkozások
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Buzogányfa témájú kategóriát.

A buzogányfa vagy elefántláb (Beaucarnea) a spárgavirágúak (Asparagales) rendjében a spárgafélék (Asparagaceae) családjának egy nemzetsége.

Elterjedése, élőhelye[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az alig néhány fajból álló nemzetség eredeti élőhelye az USA délnyugati része és Mexikó.

Megjelenése, felépítése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

4–4,5 m magasra (egyes fajok akár 10 m-ig is) megnövő, elágazó törzse tetején több száz keskeny, hosszú levélből álló levélrózsa terül szét. Magyar nevét onnan kapta, hogy a törzs alja a víz tárolására látványosan megvastagodik. Az idősebb példányok kérge az elefánt bőréhez hasonlóan szürkésbarna, megvastagszik és berepedezik.

Kétlaki. Apró, krémszínű virágai tömegesen nyílnak. Apró, egyenként 2-3 magot tartalmazó termései éretten felnyílnak, és a magok a földre potyognak belőlük. A termés beérése után az agávéformáktól eltérően nem pusztul el.

Életmódja, tartása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Szárazságtűrő, nem szukkulens növény. A fagyot −7 °C-ig, sőt, időnként még tovább is tűri. Szobanövényként rendszerint csak 30–40 cm magasra nő, miközben az egyes levélszálak hossza elérheti a 60 cm-t.

Rendszeresen öntözni csak tavasszal, növekedési időszakában kell. A vizet jól áteresztő, de sok szerves anyagot tartalmazó földet kedveli.

A Kárpát-medencében nyáron kiültethető, de ilyenkor az esőtől védeni kell. Magyarországon nem virágzik; itt csak sarjairól szaporítható, de nagyon ritkán sarjad.

Fajok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A nemzetség fajainak nagy részét korábban a Nolina nemzetségbe sorolták.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]