Kiégési szindróma

Kiégési szindróma
kép eredete : www.microbizmag.co.uk/burnout-statistics-uk/
Angolul	Occupational burnout
Osztályozás
BNO-10	Z73.0
BNO-11	QD85
A Wikimédia Commons tartalmaz Kiégési szindróma témájú médiaállományokat.

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szerint a kiégési szindróma a krónikus munkahelyi stresszből eredő szindróma, amelynek tünetei a következők: "az energia kimerülésének vagy kimerültségének érzése; a munkától való fokozott mentális távolságtartás vagy a munkával kapcsolatos negativizmus vagy cinizmus érzése; és a szakmai hatékonyság csökkenése". Bár a kiégés befolyásolhatja az egészségi állapotot, és ok lehet arra, hogy az emberek egészségügyi szolgáltatásokhoz forduljanak, a WHO önmagában nem sorolja orvosi állapot vagy mentális zavar kategóriájába. A WHO továbbá megállapítja, hogy "a kiégés kifejezetten a foglalkozási kontextusban jelentkező jelenségekre utal, és nem alkalmazható az élet más területein tapasztaltak leírására".

Bár az első megfogalmazást sokan Herbert Freudenberger német-amerikai pszichiáternek 1974-ben megjelent "Staff Burnout" című cikkének tulajdonítják, valójában màr 1969-ben megjelent egy cikk, amelyben Harold. B. Bradley leírt egy bizonyos munkahelyi okozta stresszt "burnout" néven. Ez azonban nem változtat azon a tényen, hogy Freudenberger cikke volt az, amely valóban felkeltette az érdeklődést a fogalom iránt. Ebben a cikkben kollégái és saját maga szubjektív tapasztalatát írja meg, mint ingyenklinikán dolgozó egészségügyi személyzet. A kiégés állapota azokat érinti, akik szakmailag és érzelmileg is nagymértékben kötődnek a betegekhez. A kiégést úgy definiálja, hogy az ember elveszíti a munkájával kapcsolatos motivációját, különösen akkor, ha a nagyfokú elkötelezettség nem hozza meg a várt eredményeket.

1976-ban Christina Maslach észrevette, hogy a kifejezést a szegényekkel foglalkozó kaliforniai ügyvédek használják, és elkezdte tanulmányozni a fogalmat.

1981-ben Maslach és Susan E. Jackson közzétett egy kiégést felmérő eszközt, a Maslach Burnout Inventory-t (MBI). Ez volt az első ilyen jellegű eszköz a maga nemében, és màig a leggyakrabban használt kiégési mérőeszköz. A két kutató a kiégést az érzelmi kimerültség, a deperszonalizáció (alacsony empátiaérzés a többi ember iránt a foglalkozási környezetben) és a munkával kapcsolatos személyes teljesítmények csökkent érzéseivel írta le (ez egyezik a jelenlegi WHO definíciójával).

Kezdetben önsegítő közösségek tagjainál, krízisintervenciós központok munkatársainál, egészségügyi és szociális intézmények dolgozóinál figyelték meg, azonban a későbbi vizsgálatok során pedagógusoknál, jogászoknál, rendőröknél is tapasztalták a jelenséget. Szinte minden foglalkozás esetében előfordulhat, azonban a kutatások azt mutatják, hogy a humán szolgáltatások területén dolgozók körében nagyobb a veszélye.

Magyarországon a témával kapcsolatos kutatások az 1990-es évektől kezdve szaporodtak meg.

Dr. Antalka Ágota az alábbi táblázatban kronologikus sorrendben azt mutatja be, hogy melyik szerző milyen új megállapítást csatolt a fogalom meghatározásához az évek folyamán:

Dátum	Név	A Burnout meghatározása
		Lényege	Kulcsszavak
1974	FREUDENBERGER	Krónikus emocionális megterhelések következménye: fizikai, emocionális, mentális kimerülés	kimerülés
1980	FREUDENBERGER – RICHELSON	Cél iránti elkötelezettség, életstílus vagy kapcsolat nem kívánt eredménye	elkötelezettség
1981	KAFRY	Emberekért való intenzív erőfeszítés következtében való tartós emocionális terhelés	erőfeszítés, terhelés
1981	MASLACH	Hármas tünetegyüttes: –érzelmi kimerülés –deperszonalizáció, elszemélytelenedés –csökkent teljesítmény	eltávolodás
1991	FEKETE	Inkompetencia	kompetencia
1994	MORENO	Szerepkudarc	kudarc
1995	HÉZSER	Egyén és környezet korrelációs kölcsönhatására az egyén egyidőben okozója és alanya a veszélyes állapotnak	egyén és környezet
1996	KNAUDER	A tanári attitűd következtében kialakuló rossz tanár–diák kapcsolat	attitűd
1998	KULCSÁR	Transzperszonális élmények következtében empátiáskapacitás kimerülése	empátia
1999	PETRÓCZI	Elégedetlen anyagi helyzet, elégedetlen életvitel	elégedetlenség
2001	ÓNODI	Energiaforrás gyengülése– lemerülés (Nyelvtani forma értelmezése)	lemerülés

Tünetek

• A testi-szellemi kimerültség jelei. (Megfelelő mennyiségű többletpihenéssel, például a délutáni alvással sem szűnik meg.)
• Munkában megfelelési-bizonyítási kényszer. Önfeláldozó életmód.
• A személy saját lelki-fizikai szükségleteinek háttérbe helyezése, elhanyagolása.
• Általánossá válik a közömbösség, az empátiás készség visszafejlődése, fásultság, visszahúzódás vagy védekező viselkedés.
• Az intolerancia növekedése. Fokozott érzékenység a stresszre.
• Az egyén saját „belső világával” való kapcsolat elvesztése. Pl.: idegennek érzik testüket.
• Depresszió, belső üresség érzése, reménytelenség.
• Alacsony önértékelés, a munkateljesítmény csökkenése.
• Szélsőséges esetben a végső kiszállás vágya.
• A személyközi kapcsolatokban negatív, cinikus, rosszindulatú kommunikációs stílus. Megfigyelhető még közöny, érzelemmentesség, visszahúzódás, fásultság vagy túlérzékeny, védekező viselkedés.
• Nem korlátozódik a szakmai tevékenységre, hanem életérzéssé alakul, a magánéletben is kiábrándulttá, cinikussá, negatív szemléletűvé, rosszindulatúvá válik az egyén.

A kiégés okai

Kialakulásában szerepet játszhat az elismerés hiánya, mely vonatkozik az anyagi jellegű juttatásokra, az alacsony jövedelemre, illetve az erkölcsi elismerés elmaradására. A túlságosan hosszú munkaidő, az extra igénybevétel melletti nagy felelősség is kockázati tényező. Veszélyeztetettebbek az egyedül dolgozók, akiknek nincs lehetőségük szakmai tapasztalatcserére, és nem kapnak visszajelzést tevékenységükről. Az elégtelen intézményi támogatás, a vezetőség segítő-motiváló jelenlétének hiánya, a karrierépítési lehetőségek korlátozottsága, az adminisztratív terhek nagy aránya az effektív munkához képest szintén probléma forrása lehet. A kiégési szindróma kialakulásában szerepet játszik a személyiség. Védő faktor a nyitottság, és ha úgy érzi, kontrollálni tudja a helyzetet. A pszichoanalitikusok a beteget tették felelőssé: helfer szindróma. A valódi okozója a munkahelyi stressz (túlzásba vitt munka, kontroll hiánya, kevés jutalom, közösség összeomlása, nem egyenlő feladatvégzés).

Stádiumok

1. Idealizáció szakasza: túlzott lelkesedés, fokozott teljesítmény.
2. A realizmus fázisa: amikor a lelkesedés alábbhagy, az egyén tisztában van képességeivel, kompetenciájával, tevékenységének lehetőségeivel és korlátaival, valóságos képet alkot önmagáról és a munkájáról.
3. A stagnálás vagy kiábrándulás fázisa: amikor a munka már nem jelent örömet, a motivációk csökkennek, a szakember feladatait rutinszerűen végzi.
4. A frusztráció fázisa: A szakember ingerlékeny, feszült lesz, stressztűrése csökken.
5. Az apátia/fásultság fázisa és/vagy a pálya elhagyása, az illető már a magánéletben sem talál semmi örömet.

A kiégés visszafordítható folyamat, bármely szakaszban történő beavatkozás esetén korábbi fázisok elérése lehetséges. Amennyiben nem történik hatékony beavatkozás, a folyamat végén pályaelhagyás, súlyosabb esetben valamilyen függőség (alkoholizmus, kábítószer-függőség) is kialakulhat, de előfordulhat öngyilkosság is.

A kiégés kezelési lehetőségei

A különböző szakaszokban a kezelés lehetőségei mások. Az idealizáció fázisában a valóságos helyzetre való összpontosítás, az irreális elképzelések, célok átformálása a feladat. A stagnáció fázisában a mozgósítás, szakmai képzések, csapatépítő tréningek, a munkatársakkal való kapcsolat erősítése fordíthatja vissza a folyamatot, míg a frusztráció időszakában a pozitívumok kiemelése, a változtatások lehetőségének megteremtése előnyös. Az apátia fázisában új, reális célok keresése mozdíthatja ki a szakembert állapotából.

A kiégés megelőzésének lehetőségei

A kiégés megelőzésében legnagyobb szerepe az egyén személyiségének van. Az önismereti fejlődés folyamatának vállalása, a folyamatos önreflexió a prevenció egyik alappillére.

A munkához való hozzáállás változása is szükséges. Az idealisztikus elképzeléseket, az irreális célkitűzéseket fel kell váltsa a reális szemlélet, a saját korlátok figyelembe vétele. Sok humán foglalkozású úgy gondolja, a személyisége az egyik munkaeszköze, és ha kudarcot vall, hajlamos ezt saját személyisége hiányosságainak tulajdonítani, mely önvádhoz, bűntudathoz vezethet. Célszerű felmérni, mi a szakember kompetenciája, mely tényezők múlnak rajta, mely tényezőkért felel a kliens/beteg/tanítvány/gondozott, és melyekért felelősek a körülmények. A segítettekhez való hozzáállás is meghatározó, nehéz, ám nélkülözhetetlen az egyensúly megtalálása az empatikus hozzáállás, az együttérzés és a kívül maradás, a távolságtartás között. A mérleg felborulása árthat segítettnek és segítőnek egyaránt. Fontos a kudarcok helyett a sikerekre, a célok helyett a folyamatra való koncentrálás.

A különböző relaxációs-meditációs technikák elsajátítása és alkalmazása is hatékony kiégés megelőzésében, illetve kezelésében, mely elősegíti a stresszes mindennapokban a pihenést, a „befelé” tekintést, a bensőséges elmélyülést. (Pl.: jóga, autogén tréning, progresszív relaxáció, légzőgyakorlatok.)

Megelőzhetjük a kiégést megfelelő idő-menedzsmenttel, a munkaidő és a szabadidő éles elkülönítésével, a határidők betartásával, a különböző programok és a napi rutin megtervezésével. Fontos a szünetek beillesztése, melyekben próbáljunk kikapcsolni, nem a munkával foglalkozni, és időt szakítani kellemes, megnyugtató levegőzésre, melyekből akár 10 perc is felemelő lehet.

A munkaköri terhelést a szabadidő számunkra hasznos eltöltésével ellensúlyozhatjuk. Például ülő munka esetén mozgalmas hobbit válasszunk, fussunk, végezzünk aerobic gyakorlatokat. Ha szigorúan ellenőrzött rutintevékenységet folytatunk, keressünk kalandos kikapcsolódást, túrázzunk a természetben, menjünk el vadvízi evezésre, ejtőernyőzzünk, vegyünk részt közéleti programokon, kreativitásunkat kiélhetjük a főzésben, különböző alkotások létrehozásában (rajzolásban, zeneszerzésben, hímzésben stb.). Ha unalmas, elismerést nélkülöző munkát végzünk, válasszunk versenysportot. Ha egyedül kell dolgoznunk, munka után éljünk társas életet, játszunk csapatjátékokat. Ha mozgalmas, stresszel teli munkánk van, vonuljunk ki hétvégenként a természetbe, horgásszunk, olvassunk, hagyjunk időt az egyedüllétre, a regenerálódásra.

A munkahelyi nehézségek elviselését segítik a munkahelyen kívüli támogató kapcsolatok, a megfelelően funkcionáló, támogató családi légkör, a konstruktív baráti kapcsolatok, melyek a kikapcsolódást teszik lehetővé.

Fontos, hogy az alkalmazottaktól ne várjon a vezető hosszú távon átlagon felüli teljesítményt, mert a túlhajszolás éppen az ellenkező hatást érheti el, a fáradtság dekoncentrálttá teszi az egyént, mely sikertelenséghez, majd kiégéshez vezet.

A vezető javíthat a munkakörülményeken, a technikai feltételek fejlesztésével, mely jelentheti a szükséges munkaeszközök biztosítását, de vonatkozhat a megfelelő hőmérsékletre (télen fűtés, nyáron légkondicionáló), kényelmes bútorokra, konyha, étkező kialakítására. A komfortos, esztétikus környezet hatást gyakorol a benne dolgozókra.

A legtöbb humán foglalkozás esetén a szupervízió is hasznos, a kiégési szindrómát megelőző módszer.

Jótékony hatása van a csapatépítő összejöveteleknek is, előnyös, ha a vezető figyelmet fordít arra, hogy alkalmazottai között együttműködésen alapuló, harmonikus kapcsolat legyen.

Leginkább érintett foglalkozások

• Ápolók (főleg haldokló vagy súlyos betegeket, idős embereket kezelő kórházi osztályokon dolgozók)
• Orvosok (Leggyakoribb háziorvosok között)
• Pszichiáterek
• Pedagógusok/oktatók
• Pszichológusok
• Lelkészek
• Szociális munkások
• Könyvtárosok (leginkább egyetemi vagy központi könyvtárakban, szakinformációban, olvasószolgálatban dolgozók)
• Rendőrök
• Rendszergazda – informatikusok
• Programozók
• Felsővezetői munkakörben dolgozók
• Ügyfélszolgálati munkakörben dolgozók
• Pénzügyi tanácsadók
• Politikusok
• Médiában dolgozók (leginkább a háttérben dolgozók)
• Jelnyelvi tolmácsok
• Pénzváltóban dolgozók

Lásd még

• stressz
• pszichológia
• Részvét-fáradtság
• Mentálhigiéné
• Lelkisegély-szolgálat

Források

• burnout.lap.hu tematikus linkgyűjtemény a kiégéssel kapcsolatban
• Burnout Semmelweis Egyetem, ÁOK Munka- és Környezet-egészségtani Tanszék Tanulmánya
• Téged mennyire fenyeget a kiégés? Teszteld!
• Hogyan ismerjük fel a kiégés tüneteit?
• A kiégés szindróma fázisai
• A kiégés szindróma az informatikus pályán
• A kiégés a párkapcsolatban
• Kiégés teszt
• Egy óvodapedagógus önvallomása a kiégés jelenségéről
• Mit lehet tenni kiégés ellen?
• A stressz
• A fekete angyalok – A halál angyalai
• Kiégési tünetek keletkezése és megoldási lehetőségei
• Létezik elsősegély a munkahelyi kiégés esetére
• Kiégés vagy kiteljesedés?

Angol nyelvű hivatkozások

• Understanding and Preventing Teacher Burnout Archiválva 2006. október 10-i dátummal a Wayback Machine-ben – tanárok
• Urban School Restructuring and Teacher Burnout Archiválva 2006. február 23-i dátummal a Wayback Machine-ben – tanárok
• Staff "Burnout" in Child Care Settings Archiválva 2006. június 27-i dátummal a Wayback Machine-ben- Vezetők
• Obstacles to Christian Leadership...and How You Can Overcome Them – lelkészek
• Preventing burnout in youth sport – sportolók
• Social Work Burnout – szociális munkások
• Faith mentoring – lelkészek
• Say NO to Burnout! – könyvtárosok
• Manager burnout – menedzserek
• Understanding and Managing Stress in the Academic World Archiválva 2006. július 8-i dátummal a Wayback Machine-ben
• Sterss and burnout
• Burnout Busters
• Burnout treatment through the internet (in Dutch)
• Information and research on burnout
• Services
• Predictors & prevention

Bibliográfia

Magyar:

• Antalka Ágota: Modern világunk népbetegsége a kiégés; Mentor Könyvek, Marosvásárhely, 2020
• Byung-Chul Han: A kiégés társadalma; ford. Miklódy Dóra, Simon-Szabó Ágnes; Typotex, Budapest, 2019
• És ki segít a segítőnek? Pető Csilla. In: Család, gyermek, ifjúság. 1998; 3:12-6.
• Segítő foglalkozások kockázatai helfer-szindróma és burnout-jelenség. Fekete Sándor: Psychiátria Hungarica, 1991. VI. évf. 1729.
• Először tűz és láng, majd kiégés. A burnout szindróma pszichodramatikus kezelése tanár-továbbképzési szupervíziós csoportokban.I. Gotlind Kasper, Friedberg: Az überlingeni Moreno Intézet kollokviumára készült dolgozat, 1991.
• A meghitt távolság Hennezel, Marie de. Ford. Dr. Hegedűs Katalin. In: Kharón Thanatológiai Szemle 1998;1:8.
• Kiégett hívő élet Malcolm Smith ; ford.: Kisházy Mária kiad.: a "Jó Hír" Iratmisszió Alapítvány Budapest Jó Hír Iratmisszió Alapítvány, 2000 ISBN 963-00-2391-1
• Miért? Rendszerelmélet és lelkigondozói gyakorlat Hézser Gábor; kiad.: A Magyarországi Református Egyház Kálvin János Kiadója, 2001 ISBN 963-300-893-X, 80-160.
• Az egészségügyi ellátás néhány szociológiai problémája. Tahin T., Makó Cs., Jeges S. (1979): Társadalomtudományi Közlemények 9, 37-50.
• Baráth Á., Brettner Zs., Mucsi G. (2009): Önsegítés és kölcsönös sorstárstámogatás segítőknek nehéz helyzetekben és munkahelyeken. In: Szociális Szemle. II. évf. 1-2. sz. 45-60.
• Mándi N., Fekete S. (2009): A segítő krízise. In: Csürke J. és mtsai (szerk.): Mindennapi kríziseink. A lélektani krízis és a krízisintervenció kézikönyve. Lélekben otthon könyvek. Oriold és Társai. Budapest. 249-278.

Idegen nyelvű:

• Burnout und Stress : Praxismodelle zur Bewältigung hrsg. von Ernst Meyer VII, 201, [3] p. : ill. ; 23 cm 3-87116-950-1
• A review and integration of research on job burnout Cordes, C. and Dougherty, T. (1993). Academy of Management Review, 18, 621-656. Cited in O'Driscoll, M.P. and Cooper, C.L. (1996).
• Sources of Management of Excessive Job Stress and Burnout. In P. Warr Ed.), Psychology at Work Fourth Edition. Penguin.
• Tailoring treatment strategies for different types of burnout Farber, B. A. (1998). Paper presented at the Annual Convention of the American Psychological Association, 106th, San Francisco California, August 14-18. ED 424 517
• Staff burnout. Freudenberger, H. J. (1974). Journal of Social Issues, 30(1), 159-165.
• Authentic leaders creating healthy work environments for nursing practice. Shirey MR. American Journal of Critical Care May 2006. Vol. 15, Iss. 3; p. 256
• Taming burnout's flame Krista Gregoria Lussier. Nursing Management Chicago: Apr 2006. Vol. 37, Iss. 4; p. 14
• A Scientific Solution To Librarian Burnout dy Craig S. Shaw New Library World Year 1992 Volume: 93 Number: 5
• Stress and Burnout in Library Service. Caputo, Janette S.Phoenix, AZ: Oryx Press, 1991.
• An assessment of burnout in academic librarians in America using the Maslach Burnout Inventory (the MBI) by Ray, Bernice, Ph.D., Rutgers The State University of New Jersey – New Brunswick, 2002, 90 pages; AAT 3066762
• "Organizational Climate" and "Locus of Control" as Factors in Secondary School Teacher Burnout Yehudith Berkowitz, Endre Barko 2001 138 p. 30 cm
• How We Can Motivated and Prevent Burnout Among Teachers at the "Miftan" Alkorat Zecharia 2001 157 p. 30 cm 2001 ELTE Doktori disszertáció
• The Relationship between Guidance and the Level of Burnout among Teachers Sari Sadan ; Counselor: Erzsébet Golnhofer 2001 ELTE Doktori disszertáció
• Teachers Burnout – Comparison between "Miftan" School Teachers in Special Education, to Comprehensive School Teachers in Regular Education (készítette:) Zidky-Gat Zafra; Counselor: Falus Iván 2001 218 p. ELTE Doktori disszertáció
• The Influence of the "Level of Community" of the Elemantary School on the School Climate, the Burnout of the Teachers, and the Satisfaction of the Teachers and Students / Shifra Krool ; Counselor: Schaffhauser Ferenc 2001 ELTE Doktori disszertáció
• Students and Teachers on the edge of Burnout, Doksi.net (2022)