Burgenlandi magyarok

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

A burgenlandi magyarok (más néven várvidéki magyarok) az ausztriai Burgenland tartományban élő magyarok.

Történetük[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A burgenlandi magyarok az 1920-as trianoni békeszerződés következtében kerültek Ausztriához.

2012-ben már nem csak a településeket jelző táblák, hanem kétnyelvű községekre utaló, kereszteződésekben, körforgalmakban irányt jelölő magyar és német nyelvű táblákra cserélték a korábbiakat. A tartományban 25 ezer euró költséggel összesen 51 településen - 4 magyar ajkú községben - helyeztek ki útjelző táblákat, elsősorban másodrendű utakon, illetve magukban a községekben.[1]

Demográfia[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kétnyelvű tábla Felsőőr határában
Felsőpulya kétnyelvű helységnévtáblája

A népesség 1920 óta az asszimiláció és egyéb okok következtében erősen megfogyatkozott. A népszámlálások adatai:

Év A burgenlandi magyarok
száma (fő) aránya (%)
1880 11 162 4,2
1910 26 225 9,0
1923 15 254 5,3
1934 10 442 3,5
1951 5 251 1,9
1961 5 642 2,1
1971 5 673 2,1
1981 4 147 1,5
1991 6 763 2,5

Magyarok által lakott nagyobb települések[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A magyarok száma és aránya (2001):

Politikai képviseletük[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az 1955-ös osztrák államszerződés az általános emberi jogokon túlmenően a burgenlandi kisebbségek jogairól nem rendelkezett, a magyar népcsoportot meg sem említi. Az 1960-as években kiéleződő dél-tiroli kérdés megváltoztatta az osztrák kisebbségpolitikát.

Az 1976-os ún. „Népcsoporttörvény” (németül Volksgruppengesetz) szabályozta először általában a kisebbségek helyzetét, a konkrét részletek kidolgozását azonban a központi és a tartományi kormányra hagyta. 1979-ben jött létre a Magyar Népcsoporttanács, amelynek azonban csak tanácsadói joga van, a magyarokat érintő döntéseket nem hozhat. A Népcsoporttanács 1993-tól 16 tagból áll, közülük 8 a burgenlandi, 8 a bécsi (és alsó-ausztriai) magyarokat képviseli. A Népcsoporttanácsban 8 fő kinevezett, 8 fő pedig a különféle magyar egyesületek által delegált személy.

2000 óta kétnyelvű helységnévtáblák találhatók Alsóőr, Felsőőr, Felsőpulya és Őrisziget határában. Ezeken a településeken a magyar nyelv 2000-től a hivatalokban is használható.

Média[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A burgenlandi ORF televízió 1990 óta, immár évi hat alkalommal Adj' Isten, magyarok! címmel félórás műsort sugároz. 2002-től az Osztrák Rádió burgenlandi stúdiója napi 5 perces műsort sugároz a magyar kisebbség számára, vasárnaponként pedig 25 perces magyar nyelvű műsort ad. A 88.6 Der Musiksender Rádió három burgenlandi adója heti két alkalommal 2 órás magyar nyelvű műsort sugároz. A felsőpulyai Radio OP heti több alkalommal is sugároz műsort magyar műsorvezetővel.

Lásd még[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Margittai Gábor – Major Anita: Kik vagytok ti, gyepűőrök? – A burgenlandi magyarság vasfüggönyei. In: Magyar Nemzet, 2010. február 27., március 6. és 13. 1. rész, 2. rész, 3. rész