Bufenin

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Bufenin
IUPAC-név
4-{1-hidroxi-2-[(3-fenil-1-metilpropil)amino]propil}fenol
Kémiai azonosítók
CAS-szám 447-41-6
PubChem 4567
ChemSpider 4407
ATC kód C04AA02, G02CA02
Gyógyszer szabadnév buphenine
SMILES
OC(c1ccc(O)cc1)C(NC(C)CCc2ccccc2)C
InChI
1/C19H25NO2/c1-14(8-9-16-6-4-3-5-7-16)20-15(2) 19(22)17-10-12-18(21)13-11-17/ h3-7,10-15,19-22H,8-9H2,1-2H3
UNII 695DKH33EI
ChEMBL 114655
Kémiai és fizikai tulajdonságok
Kémiai képlet C19H25NO2
Moláris tömeg 299,41 g/mol
Sűrűség 1,101
Olvadáspont 111–112 °C
Forráspont 476 °C
Terápiás előírások
Alkalmazás orális intravénás


A bufenin fehér por. Agyi és periferiális értágító. Raynaud-betegség(en), éjszakai lábgörcs és más vérkeringési rendellenesség ellen írják fel.

Méhizom-lazítóként koraszülés ellen is alkalmazzák.

Hatásmód[szerkesztés]

Az adrenerg bétareceptorok(en) agonistája. Ezen felül közvetlenül hat a vázizomzat artériáira és arterioláira.

Ellenjavallatok, mellékhatások[szerkesztés]

A szer ellenjavallt infarktus, súlyos angina, rohamokban jelentkező tachycardia esetén. Különleges figyelem szükséges peptikus fekély, tachiarritmia, kezeletlen koszorúér-szűkület, terhesség és szoptatás esetén.

Mellékhatások: remegés, idegesség, gyengeség, szédülés, szívdobogás, hányinger, hányás, vérszegénység.

Adagolás[szerkesztés]

3–12 mg naponta 3–4-szer, legfeljebb napi 90 mg-os adagban, szájon át. Koraszülés ellen intravénás injekció alakjában adják.

Készítmények[szerkesztés]

Nemzetközi forgalomban önállóan:

  • Arlidin
  • Dilatol
  • Dilydrin
  • Flumil
  • Nilken
  • Nylidrin
  • Opino[1]
  • Penitardon
  • Pervadil
  • Tocodilydrin

Kombinációban:

Magyarországon nincs forgalomban.[2]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. a b Az osztrák Wabosan és az olasz Menarini cég azonos néven kissé más hatóanyagtartalmú szert forgalmaz.
  2. Buphenine[halott link] (OGYI)

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]