Buday László (statisztikus)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ez a szócikk a statisztikusról szól. Hasonló címmel lásd még: Budai László (egyértelműsítő lap).
Buday László
Vasárnapi Ujság 1914. 389. l.
Vasárnapi Ujság 1914. 389. l.
SzületettBuday László Ferenc Simon
1873. október 27.[1][2]
Pécs
Elhunyt1925. március 7. (51 évesen)[1][2]
Budapest
Állampolgárságamagyar
HázastársaSzekula Mária
GyermekeiBuday László
Buday Katalin
SzüleiBuday Béla
Kelemen Tekla
Foglalkozása
  • statisztikus
  • egyetemi oktató
Iskolái
A Központi Statisztikai Hivatal igazgatója
Hivatali idő
1914 – 1920
ElődHajdú László
UtódSzabóky Alajos
A Wikimédia Commons tartalmaz Buday László témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Buday László, Buday László Ferenc Simon (Pécs, 1873. október 27.[3] – Budapest, Ferencváros, 1925. március 7.)[4] statisztikus, egyetemi tanár, 1914 és 1920 között a Központi Statisztikai Hivatal igazgatója, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja, a Nemzetközi Statisztikai Intézet rendes tagja.

Családja[szerkesztés]

1873. október 27-én született Pécsett tízgyermekes nemesi családban. Édesapja nemes Buday Béla (1823–1900),[5] a pécsi káptalan uradalmi mérnöke, édesanyja Kelemen Tekla (1842–1902) volt.[6][7] Testvérei Buday Kálmán (1863–1937) orvos, patológus, egyetemi tanár és Buday Dezső (1879–1919) jogász. Felesége Szekula Mária volt.

Tanulmányai[szerkesztés]

Középiskolai tanulmányait szülővárosában, a Ciszterci Rend Pécsi Katolikus Főgimnáziumában folytatta. Ekkoriban még főképp az irodalom iránt érdeklődött, tizenöt éves korától költeményei is jelentek meg helyi lapokban.

A gimnáziumot 1891-ben végezte el, ezután beiratkozott a Budapesti Tudományegyetemre, ahol 1897-ben megszerezte a jog- és államtudományi doktorátust, s ugyanekkor statisztikai szakvizsgát is tett. Egyetemi évei alatt több újságnak dolgozott, az Ország-Világ segédszerkesztője, illetve a Fővárosi Lapok munkatársa is volt. 1894-ben jelent meg első, önálló verseskötete, 1895-ben pedig „A reformátor” című regénye.

Tudományos munkássága[szerkesztés]

1896-ban a Központi Statisztikai Hivatal munkatársa lett és aktívan részt vett az 1897-es évi szervezeti reform és az 1898-as első hivatali munkaterv kidolgozásában. Az 1900. évi népszámlálás lebonyolítását és eredményeinek közlését is ő vezette.

Az 1900-as évek elején munkaszeretetének és szorgalmának köszönhetően már jelentős tudományos munkásságot tudott felmutatni. 1901-ben „A m. kir. központi statisztikai hivatal adatgyűjtéseinek magyarázata” című munkájában összefoglalta a hivatalos statisztikai adatgyűjtéssel kapcsolatos legfontosabb tudnivalókat mindazok számára, akik statisztikai szolgálatban dolgoznak. 1911-ben pedig az ő szerkesztésében jelent meg a „M. kir. központi statisztikai hivatal munkássága (1871-1911)” című kötet. Az 1910. évi népszámlálás megszervezése és előkészítése szintén az ő irányítása alatt folyt.

A Központi Statisztikai Hivatal vezetőjeként[szerkesztés]

1914-ben, Vargha Gyula távozásakor a Központi Statisztikai Hivatal aligazgatójává nevezték ki, majd 1914. augusztus 1-től igazgató lett. A hivatal vezetése élén tervei nagy részét nem tudta megvalósítani, mivel az első világháború miatt a személyzet túlnyomó része bevonult, így az adatfelvételek és feldolgozások során nehézségek léptek fel. Buday Lászlót 1915-ben a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagjává választották, akadémiai székfoglaló előadását Magyarország népességének műveltségéről tartotta.

„ Ez a könyv nem megnyugvást jelent, sőt bízik abban, hogy a földrajzi tényezők örök törvényei, a gazdasági erők vonzása nem marad gyöngébb fél a békeokmány papirosával szemben. Azt a helyzetet azonban, amibe kerültünk Magyarország megcsonkítása folytán, ismernünk kell, hogy a közeljövő kisebb számvetéseit megtehessük, s az ujabb fejlődés nagy körvonalait fölrajzolhassuk. ”

– Részlet a Megcsonkított Magyarország előszavából[8]

A háború alatt fő munkája egy a magyarországi nemzetiségi viszonyokat bemutató térképsorozat előkészítése volt, ennek során gróf Teleki Pállal működött együtt. Az első világháború után a Központi Statisztikai Hivatal számára az adatgyűjtő munka szinte lehetetlenné vált, végül 1919-ben kezdtek megjelenni a háború alatt ki nem adott munkák. Buday László ekkor főképp a béketárgyalások anyagaival foglalkozott, legfőbb eredménye volt, hogy 1920-ban a népszámlálást mégis lebonyolították az igen nehéz körülmények ellenére is.

1920-ban a Királyi József Műegyetem statisztikai és alkalmazott közgazdaságtani tanszék vezetője lett. 1921-ben jelent meg élete fő műve, a „Megcsonkított Magyarország” , mely hamar a háború utáni időszak egyik legnagyobb könyvsikere lett, a Magyar Tudományos Akadémia Lévay-díjjal jutalmazta. A könyv összefoglalja a trianoni döntéssel Magyarországot területi, népességi, gazdasági és kulturális szempontból ért legfőbb veszteségeket. A mű angolul és franciául is megjelent.

1922-ben megalapította a Magyar Statisztikai Társaságot, mely szervezet a tudomány hazai művelőinek összefogását szolgálta. Rendszeresen jelentettek meg francia nyelven Revue de la Société Hongroise de Statistique címmel szemléket, ezeket Buday László szerkesztette.

1923-ban jelent meg „A statisztika elmélete és története” és a „Magyarország küzdelmes évei” című munkája, mely a „Megcsonkított Magyarország” kiegészített, a háború utáni évek adatait is tartalmazó kiadása volt. Nemzetközi szinten is elismerték munkáját, tagja volt a Nemzetközi Statisztikai Intézetnek, a svájci, német statisztikai társaságoknak.

Buday László 52 évesen, 1925. március 7-én hunyt el.

Főbb művei[szerkesztés]

Monográfiák, tanulmánykötetek

Magyar Tudományos Akadémia[9]

  • A statisztika munkaköre, Értekezések a philosophiai és társadalmi tudományok köréből 2. 7. 1923. Magyar Tudományos Akadémia, Budapest.

Gazdaságpolitika[9]

  • Adatok a munkahiányról, Közgazdasági Szemle 27. 1903, 29. kötet 4. 249-259. p.
  • Agrárpolitika, Németh József kiadása, Budapest, 1922. 4., 287 p.
  • Háborús tanulságok az agrárpolitika szempontjából, Budapesti Szemle, 198. kötet, 1921. 539-540. 58-65. p. (Megj.: Részlet Buday László agrárpolitika C. könyvéből)
  • Az ipartestületekről, Közgazdasági Szemle 25. kötet, 1901. 191-205. p.
  • Az ipartestületi intézmény fejlődése és hivatása, Ipari Hírek 5., 1924. 35-38. p.
  • A közlekedésügy jövője, Vasúti és Közlekedésügyi Közlöny, 1921. 182-183. p

Gazdaságstatisztika[9]

  • Agrárstatisztika, Közgazdasági Szemle, 1922. 64. kötet. 1-3. 56-63. p. (Megj.: Részlet Buday László Agrárpolitika c. könyvéből)
  • Ipartestületi statisztika, Közgazdasági Szemle 1898. 703-709. p
  • Községeink közlekedésügyi terhei, A magyar mérnök- és építész-egylet közlönye, 47. kötet, 1913. 42. 680-682. p.
  • A községi alapokról, Közgazdasági Szemle, 1913, köt. 4. 635 -650. p.
  • A községi lakosság terhei Magyarországon, Magyar Társadalomtudományi Szemle, 1913. 10. 747-756. p.
  • Községi és közbirtokossági ingatlanok, Magyar Gazdák Szemléje, 18. 1913. 11. 578-586. p.
  • A magyar városok helyzete, Városok Lapja, 16. 1921. május 24.

Közoktatás és Közművelés[9]

  • Iskoláink statisztikája, Magyar Kultúra, 1913. 449-456. p.
  • Kilátások a jövőre, Magyar Kultúra, 4. 1916. 28. 337-347. p.
  • Községeink a kultúra szolgálatában, Új Élet, 1913. 10-11. 1030-1039. p.

Nemzetközi Statisztikai Intézet[9]

  • Nemzetközi Statisztikai Intézet Brüsszelben, Magyar Statisztikai Szemle, 1923, 9-12. 397-406. p.
  • Nemzetközi Statisztikai Intézet Budapesten, Közgazdasági Szemle, 25. 1901. kötet 4. 740-747. p.
  • A statisztika nemzetközi művelése, Közgazdasági Szemle, 36. 1912. kötet. 1. 6-28. p.
  • A statisztika újabb problémái - A Nemzetközi Statisztikai Intézet Bécsben, Közgazdasági szemle, 38. 1914. 51. köt. 2. 73-84. p.

Népesedésstatisztika[9]

  • Adatok a hazai népesség tömörüléséről, Földrajzi közlemények 41. köt. 1913, 8. füzet. 371-375. p.
  • Magyarország új népszámlálása, Magyar Gazdák Szemléje, 1920, 11-12. 272-281 p.
  • Népünk halandósági viszonyai, Akadémiai értesítő, 28. köt. 1917. 5-13. p. (Megj.: Kivonat Buday László 1916 nov. 6-án tartott előadásából)
  • Szétszórt magyarság, Pesti hírlap, 1924. június 15.

Emlékezete[szerkesztés]

Emléktáblája szülőházán, Pécsett

Halálának 75. évfordulóján, 2000. március 7-én utcát neveztek el róla Budapesten.[10]

Jegyzetek[szerkesztés]

Irodalom[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Buday_László_(statisztikus)&oldid=26739994”