Budavirág
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
 |
||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
 Sziki budavirág (Spergularia salina) |
||||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Budavirág témájú médiaállományokat. |
A budavirág (Spergularia) a szegfűfélék (Caryophyllaceae) családjába tartozó növénynemzetség. A génusz nevének elvetett szinonimái: Tissa Adans., nom. rej., Buda Adans nom. rej.[1]
Mintegy 25 fajából 17 Európában is előfordul[2]. Egyes fajaik tengerparti, illetve szikes-sós területeken élnek.
Egyéves, vagy évelő növények tartoznak ide. A levelek a családra jellemzően átellenes állásúak. A virágokat rovarok porozzák vagy önporzóak (autogámia). A termés háromrekeszű toktermés. A magok kétfélék lehetnek, szél terjesztette szárnyas, vagy tüskés-ragadós felszínűek, ekkor állatok terjeszthetik.
Fajok [szerkesztés]
Nem teljes fajlista. A vastagított fajnevek előfordulnak Közép-Európában.
- Spergularia bocconi (Scheele) Graebn. – Boccone-budavirág
- Spergularia catalaunica Monnier
- Spergularia diandra (Guss.) Boiss.
- Spergularia echinosperma[2][3] (Celak.) Asch. & Graebn.
- Spergularia heldreichii Foucaud
- Spergularia macrorrhiza (Loisel.) Heynh.
- Spergularia maritima[2][3] (All.) Chiov. – szárnyasmagvú budavirág
- Spergularia nicaeensis Sarato ex Burnat
- Spergularia rubra[2][3] (L.) J.Presl & C.Presl – piros budavirág
- Spergularia rupicola Lebel ex Le Jol.
- Spergularia salina[2][3] J.Presl & C.Presl – sziki budavirág
- Spergularia segetalis[3] (L.) G.Don
- Spergularia tangerina P.Monnier
Források [szerkesztés]
- ↑ Germplasm Resources Information Network: Spergularia
- ^ a b c d e M.A. Fischer, W. Adler, K. Oswald: Exkursionsflora für Österreich, Liechtenstein und Südtirol. Zweite Auflage, Land Oberösterreich, Biologiezentrum der OÖ Landesmuseen, Linz 2005, ISBN 3-85474-140-5
- ^ a b c d e Schmeil-Fitschen 2001/2002
