Budapest

A településen világörökségi helyszín található

Budapest
Az óramutató járásának irányával: A Duna látképe éjszaka, a Parlament, a Halászbástya, a Szabadság szobor, a Hősök tere, a Szent István-bazilika és a Lánchíd
Budapest címere Budapest zászlaja
Becenév: Európa szíve, A Duna gyöngye, A szabadság fővárosa, A termálfürdők fővárosa, A fesztiválok fővárosa
Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Közép-Magyarország
Kistérség 2012-ig	Budapesti
Jogállás	főváros
Alapítás éve	1873 (Pest, Buda és Óbuda egyesítése)
Polgármester	Tarlós István (Fidesz-KDNP)
Irányítószám	1011–1239
Körzethívószám	1
Népesség
Teljes népesség	1 740 041 fő (2012. jan 1.) +/-
Népsűrűség	3313,79 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	315 m
Terület	525,09 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Budapest Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 29′ 54″, k. h. 19° 02′ 27″47.4983333333, 19.0408333333
Budapest weboldala

Budapest (rövidítve: Bp., németül Budapest, szlovákul és csehül Budapešť, románul Budapesta, szlovénül és horvátul Budimpešta, szerbül Будимпешта) Magyarország fővárosa, és egyben legnagyobb városa is. A város a magyar politikai, kulturális, kereskedelemi, ipari és közlekedési központja. 2011-ben a város regisztrált lakónépessége meghaladta az 1,7 millió főt (elővárosokkal együtt pedig a 2,5 millió főt). Budapest lakossága 1989-ben volt a legmagasabb, ugyanis az akkori lélekszám 2 113 645 fő volt, ám a népesség csökkenésével (a szuburbanizáció miatt) is megmaradt Magyarország legnépesebb városának. A város területe 525,16 négyzetkilométer, mellyel az ország legnagyobb városának is számít.

Budapest története a keltákig húzódik vissza, mivel a város eredetileg egy kelta település volt. A római időkben a város neve Aquincum volt, és ez volt a Pannonia provincia székhelye. A magyarok csak a 9. században érkeztek erre a területre. Az első ő általuk létrehozott települést a tatárok 1241 és 1242 között teljesen kifosztották és lepusztították. A 15. században a helyreállított város lett a magyarországi reneszánsz humanizmus központja. Ezt követően a városra százötven évnyi török hódoltság jött, és csak felszabadítását követően, az Osztrák–Magyar Monarchia ideje alatt a 18 - 19. században tudott újra fejlődni, amikor is a Monarchia második fővárosa lett. Ekkor, 1873-ban egyesítették Budát, Pestet és Óbudát, így született meg a ma is használatos Budapest név. Ebben az időben épültek meg a város leghíresebb épületei, és ekkor nőtte ki magát világvárossá.

Budapest kedvelt idegenforgalmi célpont is, 2011-ben 4 376 900 turista kereste fel, ezzel a világ 25., és Európa 6. leglátogatottabb városa. Budapesten több világörökségi helyszín is található, többek között a Duna-part látképe, a Budai várnegyed, az Andrássy út, a Hősök tere és a Millenniumi Földalatti Vasút, ami a második legrégebbi a világon, a londoni után. Turisztikailag jelentősek még gyógyfürdői, mivel Budapest a világ egyetlen gyógyfürdőkkel rendelkező fővárosa. Itt van a világ legnagyobb termálvizes barlangrendszere, Európa legnagyobb zsinagógája (a Dohány utcai), valamint a magyar Országház is, ami a világ harmadik legnagyobb parlamenti épülete.

Budapest Közép-Európa egyik pénzügyi központja. Az amerikai Forbes magazin szerint Budapest a 7. „legidillibb európai város”. Az UCityGuides a világ 9. legszebb városának sorolja. Budapest a világ 100. legtöbb GDP-t termelő városa is. A város egyike Európa 10 legkedveltebb bevásárló városának az Economist magazin kutatásai szerint, ugyanis itt van Közép- és Kelet-Európa legtöbb bevásárlóközpontja.

A név eredete

Pestet és Budát, Magyarország fő-, illetve székvárosát a reformkortól kezdődően emlegették együtt, közös nevükön. A gyakoribb forma a nagyobb (és nemzeti szempontból jelentősebb, magyar nyelvű) város nevét előre helyezve Pest-Buda volt, de elvétve előfordult a magyar nyelvhez jobban illeszkedő, a mássalhangzó-torlódást elkerülő Buda-Pest alak is. Ez a névváltozat egyébként Széchenyi István gróf Világ című művéből származik (1831). A városok egyesítésekor, 1872-ben már magától értetődő természetességgel választották az új szék- és főváros számára a Budapest nevet.

A Buda név a korai Árpád-korban az ókori Aquincum helyén épült római települést jelölte, amelyet csak a tatárjárást követően, az akkor Újbudának nevezett budai vár megépítése után kezdtek Óbuda néven emlegetni. A város a középkori krónikáink szerint Attila hun király testvéréről kapta nevét, ebből azonban valószínűleg csak annyi igaz, hogy a név eredete valóban lehetett személynév is. (Középkori forrásainkban előfordulnak Buda nevű személyek.) Egy másik, nem igazolható feltevés szerint a városnév eredete a szláv voda ('víz') szó lehet, ahogyan az ókori latin Aquincum név végső forrása is valamely vízzel összefüggő jelentésű kelta szó lehetett.

Pest nevének eredete egyes vélemények szerint az ókorba nyúlik vissza, Contra-Aquincum neve Ptolemaiosz 2. századi „Geógraphiké hüphégészisz” (Bevezetés a föld feltérképezésébe) című művében ugyanis Pesszion (Πέσσιον, iii.7.§2). Az elfogadottabb magyarázat szerint viszont a budai oldalon található Gellért-heggyel kapcsolatos, a szó ugyanis a szláv nyelveken „barlangot”, „sziklaüreget” jelent, a régi magyar nyelvben pedig a kemencét nevezték pest-nek, ahogy az például a Székelyföld egyes részein még ma is hallható. Így lett a hévizes barlangot („forró kemencét”) rejtő mai Gellért-hegy Pest-hegy, a hegy lábánál ősidők óta használt folyami átkelő pedig Pest-rév, és innen kapta végül a túlparton létrejött település a nevét. A névnek ez az érdekes „túlpartra vándorlása” legkorábbi középkori forrásainkban jól nyomon követhető. Hasonló eredetű Buda német neve, Ofen is (magyarul „kemence”), amely délnémet nyelvjárásban a szláv pest szóhoz hasonlóan barlangot, üreget is jelent. Érdekes, hogy egy tatárjárás előtti oklevél Ofen néven a folyó bal partján lévő települést, azaz a mai Pestet jelöli meg, később azonban a helyi németek már csak a budai várhegyre alkalmazták ezt a nevet.

Élővilága

Flóra

Budapest eredeti növényzete csak a hegyvidéki részen és csak igen részlegesen maradt meg; a város növényeinek elsöprő többsége telepített. Ezekkel egyrészt az utak mellé ültetett fasorokban, másrészt a város parkjaiban találkozhatunk. Nevezetesebb parkok:

• Városmajor,
• Vérmező,
• Tabán,
• Gellérthegy,
• Óbudai-sziget,
• Margit-sziget,
• Városliget,
• Károlyi-kert,
• Múzeumkert,
• Orczy-kert (és Ludovika tér),
• Kerepesi temető,
• Farkasréti temető,
• Népliget

Története

A budai vár Mátyás király korában

Budapest városi múltja az ókorra nyúlik vissza. A mai Gellért-hegy, Tabán és Víziváros területén kelta települések nyomait tárták fel. Óbuda területén az 1. század második felében jött létre Aquincum római katonai tábora, katonavárosa és polgári települése, amely az 5. századig maradt fent. A magyar honfoglalás után valószínűleg Óbuda környékén volt Árpád fejedelem szállása, és ez a település az Árpád-korban is fontos központ maradt. 1247-ben IV. Béla király építtette fel az első királyi várat a Duna jobb partján fekvő Várhegyen, amely körül kialakult a középkori Buda polgári városa, hat nagy templommal, országos vásárhellyel.

Benczúr Gyula: Budavár visszavétele

A 15. század második felében, Mátyás király alatt Buda az ország fővárosa lett, reneszánsz királyi palotája európai hírű volt. Ugyanakkor a Duna bal partján fekvő Pest is jelentős kereskedővárossá fejlődött. 1541-ben a törökök kezére jutott a két város, akik 150 éves uralmuk alatt Budán rendezték be központjukat. A város arculatát a keleti városeszményhez igazították, fürdők, bazárok, dzsámiképültek. Budát és Pestet a Habsburgok véres háborúban foglalták vissza a törököktől 1686-ban, amelynek során a két város teljesen elpusztult.

A 18. századi barokk korban a városi élet csak lassan bontakozott ki újra. Buda újkori fejlődését Mária Terézia alapozta meg, amikor Pozsonyból ide költöztette a királyi intézményeket és Nagyszombatról az egyetemet. Az igazi fejlődés azonban csak a 19. század első felében, a reformkor idején indult meg, amikor Pest az ország kulturális és gazdasági központja lett. A korszak jelképeként megépült a két várost összekötő Széchenyi lánchíd. Az 1848. március 15-ei pesti forradalom a magyar történelem egyik fő eseménye volt, ez a nap ma nemzeti ünnep. Az 1848-as forradalmi események során Pest-Buda az ország fővárosa lett, majd a harcok során a város osztrák kézre került. A magyar honvédsereg Buda 1849-es bevételével a szabadságharc egyik legnagyobb katonai sikerét érte el.

Budapest kiegyezés utáni fejlődésének egyik jelentős alkotása a Magyar Állami Operaház

A szabadságharc bukását követő osztrák elnyomás egy időre megakasztotta a fejlődést, az 1867-es kiegyezést követően azonban világvárosi növekedés kezdődött. A vezetők 1872 decemberében fogadták el Pest, Buda és Óbuda egyesítését, majd a mai Budapest 1873. őszén jött létre. A főváros napját az egyesítés emlékére november 17-én ünnepelik. 1873-ban ezen a napon ült össze az egyesített város tanácsa átvéve az elődvárosok tanácsaitól az ügyek intézését. (Ez azonban csak egy volt az egyesítéshez kapcsolódó átszervezés eseményei közül, az önkormányzati választást már szeptemberben megtartották, a főpolgármester és a polgármester megválasztására pedig októberben került sor.) Budapest Európa leggyorsabban növekvő városa lett, a lakosság húsz év alatt megduplázódva a századfordulóra közel háromnegyed milliósra duzzadt. Ekkor alakult ki a mai város képe, a hidakkal, körutakkal, modern közlekedési hálózattal, Európa első Nagy-Britannián kívüli földalatti vasútjával, a belső és külső kerületekkel, az Országházzal és a többi országos középülettel. Világhírűek lettek Budapest színházai, kávéházai, gyógyfürdői, a pezsgő kulturális élet, és a híres „pesti éjszaka”. A fejlődés jelképeként tartották meg 1896-ban a városban a millenáris kiállítást és ünnepségeket.

Budapest 1944-es ostroma, mely során a város legjelentősebb épületei mind megsérültek (előtérben a Lánchíd és háttérben a Királyi Palota romjai)

Az 1910-es népszámlálás 880 371 lakost talált az akkori Budapesten, míg a legnagyobb elővárosban, Újpesten 55 ezret. A lakosság döntő többsége magyar nyelvű volt (85,9%), 9% vallotta magát németnek és 2,3% szlováknak. A vallási összetétel a következő volt: katolikus 59,9%, izraelita 23,1%, református 9,9%, evangélikus 4,9%.

Az első világháború végét a 1918–1919-es őszirózsás forradalom és Tanácsköztársaság eseményei zárták le. A trianoni békeszerződés után a Horthy-korszak konszolidációja következett. Az elcsatolt magyarlakta területekről sokan költöztek a fővárosba. 1934 és 1940 között négy újabb kerülettel bővült Budapest közigazgatása.

A budapesti holokauszt-emlékmű a Duna-parton

A második világháború végén a város súlyos csapásokat szenvedett. Az 1944-es német megszállást követően a lakosság egy része a holokausztnak esett áldozatul, másik része (38 000 fő) pedig a 102 napig tartó ostrom során vesztette életét. A város épületeinek jelentős része romba dőlt, és valamennyi hidat felrobbantották. Sajnálatos módon a legnagyobb károkat a város építészeti kincsekben leggazdagabb területei szenvedték: a Belváros és a Várnegyed. A károk teljes helyreállítása mind a mai napig nem fejeződött be (több, mint 60 év elteltével!), hol foghíjtelkek, hol lövésnyomokat viselő homlokzatok emlékeztetnek az ostrom pusztítására. Sok értékes épületet lebontottak vagy nem a korábbi formájával egyezően, esetleg csak egyszerűbb megoldásokkal rekonstruáltak.

Az újjáépítés évei után az Országgyűlés 1949. december 20-án szavazta meg azt a törvényt, amely 1950. január 1-jével Budapesthez csatolt huszonhárom környező, addig önálló települést: hét várost és tizenhat nagyközséget (a listát lásd a Budapest kerületei szócikkben), aminek révén létrejött a Nagy-Budapest. Az 1950-es években a sztálinista elnyomás nehezedett a budapestiekre, ami az 1956-os forradalom kitöréséhez vezetett és annak utcai harcai rázták meg a várost. A 1960-as évektől a Kádár-rendszer „puha diktatúrája” alatt élte Budapest második nagy fejlődési korszakát. 1970-ben átadták az első metróvonalat. Sorra épültek a nagy lakótelepek, és az ország minden területéről újabb százezrek költöztek a fővárosba, amelynek lakossága az 1980-as évekre elérte a 2,1 millió főt. Az 1989-es rendszerváltás óta a lakosság száma jelentős csökkenésnek indult, aminek oka részben a fővárosiak tömeges kiköltözése az agglomeráció településeire. A lakosságcsökkenés a 2000-es évek második fele óta megfordult.

Idővonal

Az Aquincumi Múzeum

Gül Baba türbéje

Barabás Miklós: A Lánchíd alapkőletétele

A Millenniumi Földalatti Vasút (1894-1896) a második földalatti vasút a világon

Év	Esemény
I.e.	Újkőkorszaki-, kőrézkori-, bronzkori- és vaskori leletek, valamint kelta és eraviszkuszi települések.
1. század	A rómaiak megalapítják Aquincum városát, ami a Pannonia provincia fővárosa lesz, és ez lesz a legnagyobb és legnépesebb település a Duna régióban.
896	A honfoglalás idején a honfoglaló magyarok egy települést hoznak létre.
1046	Szent Gellértet pogányok a hegyről a mélységbe lökik, ő volt Imre herceg tanítója, és később róla nevezték el a Gellért-hegyet.
1241	A tatárok lerohanják a várost, majd IV. Béla király megépítteti az első királyi várat a várhegyen.
1270	Meghal Szent Margit IV. Béla király lánya a Nyulak szigetén, ma a sziget az ő nevét viseli (Margit-sziget).
1458	Megkezdi uralkodását Mátyás király, az kormányzása alatt lesz Buda a magyar reneszánsz központja. Uralkodása haláláig tart 1490-ig.
1541	A város török kézre kerül, a törökök több mecsetet és fürdőt építenek Budán.
1686	A város visszaszerzése Habsburg segítséggel, Buda és Pest is teljesen elpusztult.
1773	Pest első polgármesterének megválasztása.
1777	Mária Terézia a királyi intézményeket és az egyetemeket is a városba költözteti, és tömegesen telepíti be a németajkúakat Budára és Pestre.
1795	Martinovics Ignácot és más jakobinus vezetőket kivégeznek a budai vártól nyugatra eső területen, ezt ma Vérmezőnek nevezik.
1810	A Tabán városrészben tűz pusztít.
1825	A Reformkor kezdete. Pest válik a kulturális és gazdasági központjává Magyarországnak. Megépül az első Nemzeti Színház valamint a Magyar Nemzeti Múzeum is.
1838	Márciusban hatalmas árvíz pusztított, és a város épületeinek jelentős része romba is dőlt.
1842	Megkezdődik a Széchenyi lánchíd építése.
1848	Március 15-én kitört a pesti forradalom, ami a Batthyány-kormány megalakulásához vezetett.
1849	Január 5-én az osztrák seregek elfoglalják a várost, de a magyar honvédség a „Tavaszi hadjárat” során visszaszerzi. Nyár elején azonban újra visszafoglalják a várost, és kivégzik október 6-án Batthyány Lajost a mai Szabadság tér helyén álló Újépület udvarán.
1849	Befejeződik a Lánchíd építése.
1867	Megtörtént a Kiegyezés, ami következményeként még soha nem látott polgári fejlődés vette kezdetét.
1873	Az egykori városokat, Pestet, Budát és Óbudát január 1-jén egyesítették, és ezzel létrejött a jelenlegi magyar főváros, a Budapest. November 17-én az új testület átvette az egyesített főváros irányítását.
1874	Átadták az első fogaskerekű vasutat.
1878	Megjelent a nyilvános elektromos világítás a város központjában.
1896	A millenniumi ünnepségek ideje. Felavatták a világon másodikként a Földalatti vasutat, az Országházat, a Ferenc József hidat (a mai Szabadság hídat)
1924	A Magyar Nemzeti Bank megalakulása.
1925	A Magyar Rádió megkezdi sugárzását.
1944	A németek elfoglalják a várost, és a nyilas kormány támogatásával, a magyar hatóságok segítségelvel 184.000 zsidót deportálnak koncentrációs táborokba a városból.
1944	Budapest ostroma. A szovjetek január 5-én megostromolják a várost és elüldözik a németeket, a visszahúzódó német haderők lerombolják az összes Duna-hidat.
1950	Január 1-én 23 környező településnek a fővároshoz csatolásával létrejött Nagy-Budapest.
1956	Október 23-án kitört a Magyar forradalom a Szovjet elnyomás ellen. A felkelőket november 11-én verték le Csepelnél.
1960	A háborús károk nagymértékű javítása.
1987	A Budai várnegyed és a Duna-part látképe Világörökségi helyszínné minősíti az UNESCO.
2002	Az Andrássy út, a Hősök tere és a Millenniumi Földalatti Vasút is fölkerül a világörökségi listára.
2008	Elkészül az M0-ás autópálya hídja, a Megyeri híd

Címer

« A főváros gótikus, vörös színű címerpajzsát a Dunát jelképező ezüst (fehér) színű, hullámos szalag (pólya) választja ketté. A pajzs felső mezejében Pestet jelképező egytornyú, egykapus, arany (sárga) színű, az alsó mezejében Budát és Óbudát jelképező háromtornyú, kétkapus, arany színű vár lebeg. Mindkét vár kapuja nyitott, bejáratának háttere égszínkék. A címerpajzsot jobb oldalról egy arany színű oroszlán, a bal oldaláról egy arany színű griffmadár tartja. A pajzson a magyar Szent Korona nyugszik. A címer mind a teljes, mind a címerállatok és a Szent Korona nélküli, egyszerűsített formájában is használható. »

Földrajz

A Budavári Palota és a Duna a Gellért-hegyről nézve

Műholdfelvétel a városról

A főváros területe 525 km². Pest megye öleli körül, melynek 81 települése Budapest agglomerációjához tartozik. A főváros észak-déli irányban 25, kelet-nyugati irányban 29 km kiterjedésű. Legmélyebb pontja a Duna szintje, amely közepes vízállásnál 96 méterre, míg legmagasabb pontja, a János-hegy 529 méterre van a tengerszint felett. Magyarország közlekedésében központi szerepet kap, mivel Budapestre futnak be a sugárirányú autópályák és nemzetközi jelentőségű vasútvonalak. Területét az észak-déli irányú Duna két alapvetően eltérő részre osztja.

A Gellért-hegyen található Szent Gellért szobra

A folyó jobb partján, a nyugati oldalon a Budai-hegység helyezkedik el. A bal parton pedig, a város keleti oldalán a Pesti-síkság húzódik, amelyet északkeletről a Gödöllői-dombság lankái öveznek. Buda alapvetően lakó- és pihenőövezet, északi és déli részén gazdasági övezetekkel, míg Pest igazgatási, kereskedelmi és ipari központ, nagy lakóterületekkel és szórakoztató létesítményekkel. Természeti adottságaiban meghatározó a Duna, Közép-Európa legnagyobb folyója, amely észak–déli irányban, mintegy 30 kilométer hosszan és 400 méteres átlagos szélességgel folyamként szeli át a fővárost. A Duna budapesti szakaszán három sziget található. Ezek közül a legnagyobb a déli Csepel-sziget, melynek csak északi csúcsa van a városhatáron belül; ezt követi a város szívében elhelyezkedő, történelmi múltra visszatekintő Margit-sziget, ettől északra pedig az Óbudai-, más néven Hajógyári-sziget fekszik. A város északi határán túl kezdődik a Dunakanyarig felnyúló Szentendrei-sziget. A Duna a főváros vízszükségletének bázisa. (2010-ig egyben szennyvizének felének is befogadója volt.) Európa egyik legjelentősebb vízi útja, ezenkívül üdülési, sportolási és utazási lehetőségeket nyújt a nagyváros lakosságának.

Budapest természeti értékekben rendkívül gazdag város, többek között barlangok, források, növénytársulások élőhelyei, kiterjedt parkok állnak természetvédelem alatt. A város szívében található a Gellért-hegy. A ritka természeti értékek közül megemlítendő a Pál-völgyi-cseppkőbarlang és a Sas-hegyi Természetvédelmi Terület

Éghajlat

Budapest a mérsékelt öv alatt helyezkedik el, kontinentális éghajlatú város, az éves középhőmérséklet 11,0 °C. A július a legmelegebb hónap, a havi középhőmérséklet ekkor a 21°C-ot is megközelíti. Az eddigi legmagasabb hőmérsékletet (40,7 °C) 2007. július 20-án regisztrálták. A leghidegebb hónap január, ilyenkor az átlagértékek -1,6 °C körül alakulnak. Az eddigi legalacsonyabb hőmérsékletet (-25,6 °C) 1987. január 13-án mérték. Az utolsó tavaszi fagy átlagos határnapja április 15. A napsütéses órák száma évi 2040. A csapadékmennyiség éves átlaga 516 mm, a legcsapadékosabb hónapok a június és a november. A Dunán leggyakrabban két árhullám vonul le, az egyik tél végén (jeges ár), míg egy második nyár elején (zöldár). Budapest szélvédett főváros, ami a Kárpátok, illetve a Dunántúli-középhegység vonulatainak köszönhető. Az uralkodó szélirány északnyugati. Az őszi időszakban gyakori a szélcsend, emiatt a ködképződés.

Budapest éghajlati jellemzői
Hónap	Jan.	Feb.	Már.	Ápr.	Máj.	Jún.	Júl.	Aug.	Szep.	Okt.	Nov.	Dec.	Év
Rekord max. hőmérséklet (°C)	18,1	19,7	25,4	30,2	34,0	39,5	40,7	39,4	35,2	20,8	22,6	19,3	40,7
Átlagos max. hőmérséklet (°C)	1,2	4,5	10,2	16,3	21,4	24,4	26,5	26,0	22,1	16,1	8,1	3,1	15,0
Átlaghőmérséklet (°C)	−1,6	1,1	5,6	11,1	15,9	19,0	20,8	20,2	16,4	11,0	4,8	0,4	10,4
Átlagos min. hőmérséklet (°C)	−4,0	−1,7	1,7	6,3	10,8	13,9	15,4	14,9	11,5	6,7	2,1	−1,8	6,3
Rekord min. hőmérséklet (°C)	−25,6	−23,4	−15,1	−4,6	−1,6	3,0	5,9	5,0	−3,1	−9,5	−16,4	−20,8	−25,6
Átl. csapadékmennyiség (mm)	39	37	37	47	65	70	50	50	43	47	60	49	593
Havi napsütéses órák száma	55	84	137	182	230	248	274	255	197	156	67	48	1933
Forrás: Országos Meteorológiai Szolgálat

Városszerkezet

I. II. III. IV. V. VI. VII. VIII. IX. X. XI. XII. XIII. XIV. XV. XVI. XVII. XVIII. XIX. XX. XXI. XXII. XXIII.

Budapest leghosszabb útja az Üllői út, mely több kerületen is végighalad 15 km-en keresztül.

Kerületek

Budapestnek eredetileg 10 kerülete volt, melyeket a három város egyesítésekor hoztak létre 1873-ban, közülük három a jobb parton, Buda és Óbuda, 7 pedig a bal parton, Pest területén feküdt. Ezeket római sorszámokkal jelölték, ennek hagyománya azóta sem változott. 1930-ban a fővárosról szóló új törvény a városszerkezet és a népesség változásait figyelembe véve négy új kerületet hozott létre, kettőt Budán, kettőt pedig Pesten. 1950. január 1-jén Budapesttel egyesítettek hét megyei várost és 16 nagyközséget, és a kerületek száma 22-re nőtt. Ugyanekkor a korábbi kerületek határai is jelentősen megváltoztak, a IV. kerület megszűnésével e sorszámot Újpest kapta, a többi új kerület pedig XV-től XXII-ig kapott sorszámot. 1994 óta Budapestnek 23 kerülete van; a XXIII. kerület (Soroksár) a XX. kerületből való kiválással jött létre.

Budapest kerületeit alapvetően az óramutató járásával megegyező irányban számozzák, belülről kifelé szélesedő körben, mivel azonban három hullámban szervezték őket, ezért e rendszer már nehezen felismerhető. A jelenlegi 23 kerület közül 6 található Budán, 16 Pesten, 1 pedig Csepel szigetén a kettő között.

A kerületi önkormányzatok (Magyarország helyi önkormányzatai között egyedülálló módon) jogosultak saját elnevezésük meghatározására. Így a kerületeknek két hivatalos nevük van: egyik az államigazgatási helynév (például Budapest főváros III. kerülete), a másik az önkormányzat saját neve (például Óbuda-Békásmegyer).

Városrészek

A fővárosi önkormányzat jogosult Budapest városrészeinek neveit és határait megállapítani. E történelmi városrészeknek gyakorlati jelentőségük általában nincs, lényegében az utcanévtáblákon való kötelező megjelenésük az egyetlen látható nyomuk a város mindennapi életében.

A mai városrészek azokon a belső városterületeken, melyek már a 20. század előtt beépültek, általában az egykori városrészekkel egyeznek meg, míg azokon a területeken, melyek 1950 előtt Budapesthez tartoztak, de a 20. század kezdetéig még nem épültek be (főleg a budai hegyvidéken) általában az egykori dűlők határaihoz igazodnak. Az 1950-ben Budapesthez csatolt települések általában egy vagy néhány városrészt alkotnak beépülésük történetét tükrözve. A XVIII. és a XXI. kerületben viszont az egykori települések (Pestszentlőric, Pestszentimre és Csepel) területe számos városrészre tagolódik.

A Europe Tower és a Duna Tower a Duna partján

Városfejlesztés

A Fővárosi Önkormányzat a 2003-ban elfogadott Budapest Városfejlesztési Koncepciója című dokumentum alapján fogalmazta meg a városfejlesztés prioritásait, és 2005-ben a Podmaniczky Frigyes báróról elnevezett Középtávú Városfejlesztési Programjában konkrét célkitűzéseket határozott meg az Európai Unió 2007–2013 közötti programozási időszakához kapcsolódóan. A Podmaniczky Program 130 projektet tartalmaz. Ezek közül a szerzők lehatároltak egy 101 programelemből álló Magprogramot, amit úgy tekintettek, hogy mindenképpen megvalósítható a fejlesztési periódusra rendelkezésre álló 490 milliárd forintos fővárosi önerő felhasználásával. A tényleges fejlesztési költségvetést azonban a Podmaniczky Programtól függetlenül fogadta el a főváros. A kiválasztott 23 kulcsprojektet az Európai Unió kohéziós és regionális fejlesztési alapjai igénybevételével kívánja a főváros finanszírozni. A revideált költségvetési lista alapján (a fővárosi önerőt tekintve) az élen a metróépítés (97,4 milliárd forint – 20%), a leginkább kátyúzást jelentő útfelújítások (81,5 milliárd forint – 17%), és a csepeli szennyvíztisztító és kapcsolódó beruházásai (59 milliárd forint – 12%) állnak.

A rendszerváltás óta az állami majd önkormányzati szerepvállalás erőteljes gyengülésével túlnyomórészben a magántőke befektetései irányítják a város fejlődését. Ennek három főbb hulláma volt, a kereskedelmi fejlesztések, az irodaházak építése, majd legutoljára a vállalkozói lakásépítések. Az utóbbi évtizedekben visszatérően felmerül a városrehabilitáció szükségessége. A megvalósult rehabilitációs vagy revitalizációs programok azonban a probléma léptékéhez mérten csekély eredményeket tudtak felmutatni. A nagyra törő városrendezési terveket az önkormányzatok szűkös anyagi lehetőségei, a befektetők érdekei és a bürokratikus, nehézkes hivatali rendszer miatt sokszor nehéz megvalósítani.

Népesség

Lásd még: a Budapest népessége cikket

Budapest népességének alakulása
1873	296 867
1910	880 371	Iparosodás
1944	1 235 920
1945	832 800	Budapest ostroma
1949	1 057 912
1950	1 629 000	Nagy-Budapest kialakítása
1956	1 848 000
1958	1 764 000	1956-os forradalom
1960	1 804 606
1970	2 001 083	Iparosítás, kollektivizálás
1980	2 059 226	Beköltözés korlátozása (1965)
1990	2 016 681	Természetes fogyás
2001	1 777 921	Szuburbanizáció
2005	1 695 814
2011	1 733 685	Reurbanizáció

Budapest regisztrált lakónépessége 2011. január 1-jén 1 733 685 fő volt, ami Magyarország össznépességének 17%-kát tette ki. Budapest az ország legsűrűbben lakott települése is, 2011-ben egy km²-en 3302 ember élt, amely az országos átlag több mint harmincszorosa. Az egyes városrészek eltérő szerkezetéből, funkciójából adódóan a kerületenkénti népsűrűség széles skálán, 508 és 30 700 között szóródik.

Budapestnek az ország gazdasági központjává válása, a gyors iparosítás, az agrárválság, a közlekedési technika rohamos fejlődése és a főváros előnyös közlekedési helyzete azt eredményezték, hogy a 19. század utolsó harmadától Budapest lakossága viharos gyorsasággal növekedett. A lakosság dinamikus gyarapodása az 1960-as évek közepéig folytatódott, de forrása az 1950-es évek végétől már teljes egészében a vándorlási nyereségből adódott. Az 1990-es évektől a budapesti népességszám alakulásában fordulat következett be, a korábbi mérséklődő ütemű népgyarapodást csökkenés váltotta fel. A 2001-es évi népszámlálás adatai alapján a főváros népessége 12%-kal, közel 240 ezer fővel csökkent 1990-hez viszonyítva. Az 1990-es években az országban a népességszám változása tekintetében Budapest és Pest megye képviselte a két szélső értéket: Budapest lakossága csökkent a legjobban, jóval meghaladva az országos, 1,7%-os mértéket, viszont kiugró mértékű népességnövekedés következett be Pest megyében, amelynek lakossága több mint 130 ezer fővel, közel 14%-kal nőtt. Ez elsősorban a városból az elővárosi övezetekbe költözés, a szuburbanizáció következménye volt.

A Dohány utcai zsinagóga, a magyar zsidóság legnagyobb zsinagógája, ami egyben Európa legnagyobbja is

A budapesti népesség korösszetétele igen kedvezőtlen. A 2001-es év elején a 15 évesnél fiatalabbak népességen belüli súlya 13%, az 59 éven felülieké 22% volt. A nemek aránya Budapesten a legkedvezőtlenebb, ezer férfira 1166 nő jut, mely 70-nel több az országos átlagnál.

A népszámlálás adatai alapján a főváros lakónépességének 2,2%-a, mintegy 40 000 személy vallotta magát valamely kisebbséghez tartozónak. A kisebbségek közül cigány és német nemzetiséginek vallották magukat a legtöbben, a cigányság létszáma meghaladja a 12 ezer főt, a német nemzetiségieké a 7 ezer főt.

Budapesten (az utóbbi években bekövetkezett javulás ellenére) a fejlett nyugat-európai országokban élőkénél rosszabbak a népesség életkilátásai, 1999-ben a férfiaknál 67,9, a nőknél 75,5 év volt a születéskor várható átlagos élettartam. A csecsemőhalálozások száma és aránya csökkent, bár az európai fővárosok között e tekintetben sem foglal el előkelő helyet.

A 2001-es népszámlálás adatai szerint a főváros lakosságának többsége, 63,5%-a vallja magát valamely keresztény felekezet tagjának, ez az arány az országos átlagnál majdnem 11%-nyival alacsonyabb. A budapestiek 45,5%-a vallotta magát római katolikusnak, 12,6%-a reformátusnak, 2,6%-a evangélikusnak, 1,6%-a görög katolikusnak és 1,2% más keresztény felekezetekhez tartozónak. Viszont az országos átlagnál nagyobb arányban képviseltették magukat a következő csoportok: a fővárosiak 0,5%-a vallotta magát izraelitának, 0,3%-a más vallási közösségek tagjának, 19,5%-a egyházhoz-felekezethez nem tartozónak, 15,1% pedig nem kívánt válaszolni.

Kultúra

Lásd még: a Budapest a művészetekben cikket

A Magyar Állami Operaház

A pezsgő kulturális életéről is ismert Budapesten bőséggel válogathatunk a koncertek, kiállítások, táncelőadások között. A múzeumok közül több is büszkélkedhet több százezres látogatottsággal, köszönhetően az izgalmas tárlatoknak, a nemzetközi összefogásban megvalósított kiállításoknak. A főváros összesen 223 múzeummal és galériával büszkélkedhet, amelyek a magyar történelem, művészet és természettudomány mellett az egyetemes és európai kultúra és tudomány számos emlékét is bemutatják. A legnagyobbak közülük: a Magyar Nemzeti Múzeum, a Magyar Nemzeti Galéria, a Szépművészeti Múzeum, a Budapesti Történeti Múzeum, a Memento Park, és az Iparművészeti Múzeum.

Egy belvárosi kulturális és szórakoztató központ, a Pesti Vigadó éjszakai homlokzata

Budapesten negyven színház, hét hangversenyterem és egy operaház működik. A kulturális kínálatot nyaranta különféle szabadtéri fesztiválok, koncertek és előadások gazdagítják, amelyeket gyakran történelmi hangulatú műemléképületek udvarain rendeznek meg. A legnagyobb színházi létesítmények: a Budapesti Operettszínház, a József Attila Színház, a Katona József Színház, a Madách Színház, a Magyar Állami Operaház, a Nemzeti Színház, a Pesti Vigadó, a Radnóti Miklós Színház, és a Vígszínház.

Budapesten európai viszonylatban is neves tudományos könyvtárak működnek, melyek egy-egy szakterületen egyedülálló gyűjteménnyel rendelkeznek. Ilyen – többek között – az Országos Széchényi Könyvtár, melynek kézirattárában a könyvnyomtatás kora előtti könyv- és írástörténeti emlékeket őriznek. A fővárosi lakosság közművelődésében a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár játszik fontos szerepet. Más könyvárak: A Magyar Tudományos Akadémia Könyvtára, az ELTE Egyetemi Könyvtár, az Országgyűlési Könyvtár, a Ráday Gyűjtemény, és az Országos Idegennyelvű Könyvtár.

A New York Kávéház

Kulturális eseményekben a legnagyobb kulturális események közé tartozik a Sziget Fesztivál, ami nemcsak a fővárosban és az országban, hanem Európában is népszerű könnyűzenei rendezvénynek számít. Más jelentősebb események közé tartozik, a Budapesti Tavaszi Fesztivál, a Budapest Parádé és a Budapesti Őszi Fesztivál.

Budapestnek több olyan része is van, ahol sok étterem, bár és kávézó található kis területen: ilyen a Váci utcának a Ferenciek terétől a Fővám térig futó része, a Ráday utca, amelyet főként az egyetemisták kedvelnek, a Liszt Ferenc tér, amely az Andrássy út mentén fekszik, valamint a Szent István tér környéke. Ezek az utcák és terek nyaranta késő estig tele vannak élettel. Más szórakoztató létesítmények, melyeket mind a helyiek, mind pedig a fővárosba látogatók felkereshetnek, a Millenáris (Jövő Háza kiállítás, Csodák Palotája és Millenáris park), a Budapesti Vidám Park, a Fővárosi Állat- és Növénykert, a Fővárosi Nagycirkusz, a Magyar Vasúttörténeti Park és a Budapesti mozik.

A Főváros templomai és egyházi létesítményei: Árpád-házi Szent Erzsébet-plébániatemplom (VII., Rózsák tere 8.), Belvárosi ferences templom (V., Ferenciek tere), Belvárosi plébániatemplom (V., Március 15. tér 2.), Deák téri evangélikus templom (V., Deák Ferenc tér 5.), Dohány utcai zsinagóga, Fasori evangélikus templom (VII., Városligeti fasor 17.), Fasori református templom (VII., Városligeti fasor 7.), Kálvin téri református templom (IX., Kálvin tér), Mátyás-templom (I., Szentháromság tér), Szent István-bazilika (V., Szent István tér), Szerb templom (V., Szerb u. 2–4.).

Gyógyfürdők

Lásd még: a Budapest gyógyfürdői cikket

Gellért gyógyfürdő

Budapest Közép-Európa egyetlen olyan fővárosa, amely hőforrásokkal rendelkezik. A napi 70 millió liter hozamú források különböző hőfokú és gyógyhatású vizeit a 19. század végétől kezdték módszeresen hasznosítani. Budapest 1934-ben nyerte el a fürdővárosi címet, 1937-ben nemzetközi gyógyfürdőhellyé nyilvánította az I. Nemzetközi Fürdőügyi Kongresszus. A városban 80 termálvizes és ásványvizes, valamint több mint 400 keserűvizes forrás található, hőfokuk 24–78 °C közötti. Budán maguktól törnek a felszínre a meleg vizű (50–70 °C-os) források, míg a Margit-szigeten és Pesten kutakat fúrtak az elérésükre. Budapest első hévizes artézi kútját 1867-ben helyezték üzembe.

A forrásokat már hosszú idők óta tisztelik és hasznosítják a város lakói, hiszen természetes ásványianyag-tartalmuk sokféle panasz enyhítésére szolgálhat. Kiemelkedő jelentőségűek a reumás és orthopédiai problémák kezelésére, valamint az asztmás és légúti panaszok enyhítésére szolgáló vizek. A leghíresebb fürdők, melyeket a külföldről Budapestre érkezők is szívesen látogatnak a Széchenyi, a Rudas, a Dandár, a Gellért, a Király, a Dagály és a Lukács gyógyfürdő. A gyógyfürdőkön kívül számos strand és egyéb fürdő áll a budapestiek és a vendégek rendelkezésére, mint a Pesterzsébeti Fürdő, az Újpesti Gyógyfürdő és Uszoda, a Csillaghegyi Strand, a Csepeli Strand, a Palatinus Strand, a Paskál Strandfürdő, a Pünkösdfürdői Strand, a Római Strandfürdő és az Aquaworld – Vízibirodalom.

Politika

Önkormányzati rendszer

Lásd még: a Fővárosi Önkormányzat cikket

A Parlament épülete a Duna partján

Budapest önkormányzati rendszere eltér az ország egyéb területein működőtől. Egyrészt Budapest területén csak települési önkormányzatok működnek, megyei önkormányzat nem, másrészt a főváros önkormányzati rendszere kétszintű. Budapest sajátos jogállását az Alkotmány rögzíti, egy sorban említve a fővárost a megyékkel. Ezáltal Budapest helyzete különbözik a megyei jogú városokétól is, melyek a megyék területéhez tartoznak és önkormányzati feladataik ellátása során együttműködésre kötelezettek azokkal.

Kamermayer Károly, Budapest első polgármestere

Az Újpesti városháza

A kétszintű önkormányzati rendszer egyrészt a főváros egészére kiterjedő hatáskörű Fővárosi Önkormányzatból, másrészt a 23 kerület mindegyikében működő kerületi önkormányzatokból áll. A Fővárosi önkormányzat és a kerületi önkormányzatok egyaránt települési önkormányzatok, melyek között a feladatok és hatáskörök megosztását a törvény részletes előírásokban rögzíti. A Budapesten keletkező önkormányzati bevételek jelentős része úgynevezett „megosztott forrás”, nem az egyes önkormányzatok saját bevétele, és külön törvényben rögzített szabályok szerint részesülnek belőle a kerületek és a főváros.

A két szint között szervezeti értelemben nincs hierarchikus viszony, azonban a törvény számos területen hierarchiát teremt a döntési hatáskörökben. Ez azt jelenti, hogy a fővárosi és a kerületi önkormányzatok egymás hatáskörét nem vonhatják el, viszont a fővárosi önkormányzat törvényben meghatározott esetekben alkothat olyan szabályokat, melyek a kerületi önkormányzatok számára kötelezően betartandók. Ilyen alá-fölérendeltségi viszony érvényes például a településrendezés területén, ahol a kerületek csak a főváros által megszabott kereteken belül alkothatnak saját szabályokat, viszont a törvény megszabja a fővárosi keretszabályozás kiterjedését is.

A két önkormányzati szint között a feladatok megosztására vonatkozóan szabad döntés alapján lehetséges feladatátengedés, együttműködés vagy közös feladatellátás társulás útján. Az átengedett feladatokra példa a gimnáziumi képzés, mely a törvény szerint a főváros feladata, mégis mintegy felerészben a kerületekhez tartozik, együttműködésre az egészségügy terén kerületenként egyedi megállapodások alapján a járóbeteg-ellátás kerületi fenntartásba adása, a társulásos formára pedig a közterület-használat ügyei az V. kerületben, illetve a parkolás rendszerének működtetése az V., IX. és XIII. kerületben. A parkolás egyúttal példa arra is, hogy a kerületi önkormányzatok szintén köthetnek társulási megállapodásokat a főváros nélkül is.

Választási rendszer

Budapest polgárai a helyi önkormányzati választások során megválasztják a főpolgármestert, a Fővárosi Közgyűlést, a kerületek polgármestereit és a kerületi képviselő-testületeket. A főpolgármestert és a kerületi polgármestereket az összes többi településhez hasonlóan közvetlenül, egyszerű többségi rendszerben választják, a kerületi képviselő-testületeket a tízezer főnél népesebb települések vegyes választási rendszerét alkalmazva, a Fővárosi Közgyűlést pedig listás szavazással, arányos rendszerben, 5%-os bejutási küszöb mellett.

A főváros polgárainak kell a legtöbb szavazólapot kitölteniük a helyi önkormányzati választások során, szám szerint négyet: főpolgármester-jelöltre, polgármester-jelöltre, a lakóhelyüket a kerületben képviselő egyéni képviselőjelöltre, valamint a Fővárosi Közgyűlésbe bejuttatni kívánt párt, civil szervezet listájára kell szavazniuk.

Gazdaság

Budapest világvárossá fejlődésében az iparnak kiemelkedő szerepe volt, 1910-ben a magyar főváros még a munkás elővárosok (mai külső pesti kerületek és Csepel) nélkül is döntően ipari város volt, dolgozóinak 45,2%-a ipari munkás volt. A trianoni békeszerződés után Budapest és elővárosainak ipari túlsúlya meghatározóvá vált a lecsökkent országterületen, a két világháború közötti időszakban a teljes magyar ipari termelés felét a főváros környéki ipari koncentráció adta, amelynek további fejlődését segítette a háborús készülődés is (pl. Weiss Manfréd Művek).

Története

A második világháború után folytatódott az ipar töretlen - és bizonyos szempontból erőltetett - fejlődése. A fővárosi munkáslétszám a gyors újjáépítés és a fokozatos kapacitásbővítésnek köszönhetően az 1950-es években megduplázódott, a budapesti ipar országon belüli részesedése nem csökkent; 1960-ban az ország szekunder szektorban foglalkozatottainak 43%-a budapesti volt (közel 600 000 fő), 1966-ban az ország teljes ipari termelésének 52%-át, munkáslétszámának 41%-át a főváros adta.

A Richter Gedeon kutatási épülete

Az 1960-as évek második felében döntés született a budapesti ipar dekoncentrációjáról, az üzemek termelésének egy részét vidékre kívántál telepíteni, ezzel együtt csökkentették a főváros fejlesztési alapját, forrásokat csoportosítottak át, előtérbe került a középvárosok, vidéki ipari centrumok, megyeszékhelyek fejlesztése. A döntés következtében (és az 1965-ben meghozott beköltözést korlátozó intézkedések nyomán) Budapest növekedése az 1970-es évekre megtorpant, népessége lassan növekedett, stagnált, majd fogyásnak indult, munkáslétszáma 1990-re közel felére (309 ezer fő, az országos létszám 22%-a) esett vissza.

A rendszerváltás után a budapesti ipar látványosan visszaszorult; sorra szűntek meg, vagy váltak szét kisebb egységekre nagy múltú, sok esetben egykori világhírű cégek (Ganz–MÁVAG, Óbudai Hajógyár, Ganz Danubius Magyar Hajó- és Darugyár, Láng Gépgyár, Csepel Művek, Ikarus. Orion, Magyar Optikai Művek, Mechanikai Művek stb.) A szocialista ipari üzemek bezárásával párhuzamosan sok új munkahely is keletkezett, elsősorban a szolgáltatás és a kereskedelem terén, ennek köszönhetően a fővárosban a legkisebb a munkanélküliség és a legmagasabb az egy főre eső átlagos jövedelem.

Jelene

Az ING budapesti székháza

Budapest iparában manapság szinte valamennyi ágazat képviselteti magát. Főbb termékei a híradás- és számítástechnikai eszközök, az elektromos gépek, az izzólámpák, a fénycsövek (Tungsram). A gyógyszeripar nagy múltú központjai: Egis, Chinoin, Richter Gedeon. A fővárosban alacsony az ipari vállalkozások aránya, az ipar folyamatosan kitelepül az agglomerációba. A nagyiparban a fővárosiak 8,2%-a dolgozik. Minden 100 hazánkban működő külföldi érdekeltségű cégből 54-nek Budapesten van a székhelye. Innen irányítják az ország egész területén végzett tevékenységüket. Ilyen például a Magyar Telekom, a General Electric, a Vodafone, a Telenor, az Erste Bank, a CIB Bank, a K&H Bank, az, UniCredit Bank, a Budapest Bank, a Generali Providencia, az ING, Aegon, Allianz biztosítók. Budapesten nyitott regionális központot például a Volvo, a Saab, a Ford, a Daewoo is. A General Electric Budapestről irányítja az európai, a közel-keleti és az afrikai régiókban történő tevékenységét. A többségben magyar tulajdonú MOL és az OTP Bank is a fővárosban működteti központját.

A főváros a tercier ág országos központja. Itt bonyolódik a nemzetközi pénzforgalom 90%-a, az ingatlanközvetítés, a reklámtevékenység, a gazdasági tanácsadás 60%-a. Így a kereskedelem, logisztika elég fejlett a fővárosi régióban. A szolgáltatási ágazatban pedig kiemelkedő jelentőségű a turizmusra épülő vendéglátóipar. Több mint ezer étterem, kávéház és szórakozóhely várja a vendégeket, ahol a magyar konyha és a nemzetközi gasztronómia fogásai mellé a legjobb magyar borok kerülnek az asztalra.

Közlekedés

Lásd még: a Budapest tömegközlekedése, a Budapest kerékpáros közlekedése és a Budapest Duna-hídjai cikkeket

Az M0-ás autóút hídja, a Megyeri híd

A Nyugati pályaudvar főhomlokzata

A Keleti pályaudvar főcsarnoka

Budapest az ország közlekedési vérkeringésének a centruma. Innen indulnak sugaras irányba a vasúti és a közúti fővonalak, összeköttetést teremtve az ország megyéivel és Európa jelentős nagyvárosaival. A Keleti és a Nyugati pályaudvart több, szinte Európa egészét átszelő vonatjárat érinti.

Az országos, esetenként egyben Európát is átszelő utak fővárosba bevezető szakaszai rendkívül túlterheltek, és az útvonalak Budapest-centrikussága miatt nagy gondot jelent a hatalmas tranzitforgalom. Ezért kiemelkedő jelentőségű a fővárost elkerülő, jelenleg építés alatt álló M0-ás autóút, melynek teljes kiépítése után (2015-re tervezett) a fővárosi utak zsúfoltságának csökkenése és a város levegőszennyezettségének javulása várható. Budapestet a Duna osztja két részre, területén hét közúti és két vasúti híd található. Ezek északról délre haladva: Újpesti vasúti híd, Árpád híd, Margit híd, Széchenyi lánchíd, Erzsébet híd, Szabadság híd, Petőfi híd, Rákóczi híd, Összekötő vasúti híd – valamint a Deák Ferenc híd az M0-s körgyűrű déli részén és a Megyeri híd az északi szakaszán. A Duna főága választja el egymástól Budát és Pestet, mellékágai pedig több szigetet is közrezárnak. A Margit híd, a Lánchíd, az Erzsébet és Szabadság híd nem csak városképi jelentőségű, hanem önmagában is művészeti alkotás.

Budapesten 11 féle közlekedési eszköz jár (ezen belül 3 metróvonal, 4 HÉV-vonal, 29 villamosjárat és több mint 200 autóbuszjárat). Turistalátványosságként megtalálható a városban a sikló, a libegő, a fogaskerekű vasút, a keskenynyomtávú gyermekvasút és kishajó.

Budapest 25 európai fővárossal áll közvetlen vasúti összeköttetésben, a napi nemzetközi járatok száma meghaladja az ötvenet. A főváros és a nagyobb vidéki városok között közlekedő InterCity járatok népszerűek és kulturáltak. Három nagy nemzetközi pályaudvar működik a fővárosban, a Keleti pályaudvar, a Nyugati pályaudvar és a Déli pályaudvar.

A főváros kerékpáros közlekedése a kedvezőtlen infrastrukturális helyzet ellenére jelentős fejlődésen ment keresztül az elmúlt években. Becslések szerint egy átlagos hétköznapon 1-2% között van a kerékpáros forgalom aránya; a kerékpárhasználat az utóbbi években – főleg a belvárosban – jelentősen megnőtt.

Repülőterek

Lásd még: a Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér cikket

A Belvárostól 15 kilométerre lévő Liszt Ferenc nemzetközi repülőtér fogadja a repülőgépeket. Ferihegy 1-et 1950. május 7-én adták át a forgalomnak. 1985-ben (Ferihegy 2A), majd 1998-ban (2B) megnyitották az új terminálokat. Ezt követően Ferihegy 1-et - teljes felújítás után - 2005. szeptember 1-jétől a fapados járatok használhatták, egészen annak 2012. május 30-i bezárásáig.

Jelenleg a Liszt Ferenc 2A terminálja a schengeni gépek le- és felszállóhelye, a 2B terminál pedig a nem-schengeni légitársaságoké.

Turizmus

Budapest egyik legjelentősebb jelképe, ami az országnak is az egyik jelképe, a Magyar Parlament épülete a Duna partján

Duna-part látképe, a Budai várnegyed és az Andrássy út
Világörökség
A Duna látképe
Adatok
Ország	Magyarország
Típus	Kulturális helyszín
Kritériumok	I, II, VI
Felvétel éve	1987

Budapesten jelenleg 837 különböző műemlék található, amelyek a legtöbb európai művészeti stílust képviselik. Kiemelkedőek a klasszicista és az egyedien magyaros szecessziós épületek. A Budai Vár és a Duna-part 1987 óta, az Andrássy út és történelmi környezete, valamint a Millenniumi Földalatti Vasút és a Hősök tere 2002 óta a világörökség része.

Turisztikai szempontból is jelentős látnivalók Budapest legrégibb hídjai: a Széchenyi lánchíd, a Margit híd és a Szabadság híd, valamint az Erzsébet híd, amely modern kialakítása ellenére a városkép meghatározó elemévé vált. A turisták kedvelt célpontjai a legnagyobb közparkok: Pesten a Városliget és a Népliget, Pest és Buda között pedig a Duna két parkosított szigete, a Margit-sziget és az Óbudai-sziget.

Budapest világhírű gyógyfürdőváros, Budapest gyógyfürdői a gyógyturizmus kedvelt célpontjai. A különleges összetételű gyógyvizet tíz gyógyfürdő hasznosítja, amelyek többsége egyben műemlék és turisztikai látványosság is.

A város legfelkapottabb és leghíresebb bevásárlóutcája a Váci utca, ahol a legtöbb világmárka képviselteti magát. Ezenkívül egyre divatosabb bevásárlóutca az Andrássy útnak a Belvárostól az Oktogonig futó része. A vásárcsarnokok közül a Központi Vásárcsarnok a legnépszerűbb a külföldi turisták körében. Vásárcsarnokok találhatók még a Rákóczi téren, a Batthyány téren, a Klauzál téren, a Hunyadi téren és a Hold utcában.

A 2000-es évek elejétől kezdődően a város életében meghatározó szerepet töltenek be az úgynevezett „romkocsmák”, amilyen a Szimpla, a Fogasház, a Dürer kert vagy épp a Kertem, amelyek alternatív működési módjukkal, egyedi stílusukkal, és a külföldieket igencsak vonzó hangulatukkal a leglátogatottabb helyekké váltak - sokszínű szórakozási és kulturális lehetőségekkel bírnak.

A Budapestre látogató turistákat Budapesti Turisztikai Desztináció Managament Nonprofit Kft. Infopontjaiban ingyenes térképekkel, illetve információkkal látják el a látnivalókról..

A városba látogató turisták igénybe vehetik a 24 vagy 72 órás Budapest kártyát, ami az érvényességi ideje alatt ingyenes utazást biztosít a BKV járművein, illetve több étteremben múzeumban, illetve egyéb turisztikailag fontos helyen kedvezményes vásárlást tesz lehetővé.

A város budai és pesti oldalának legfőbb turisztikai látnivalói a következők:

Budai oldal

---

Várnegyed	Budavári Palota	Szentháromság-szobor
Halászbástya	Mátyás-templom	Citadella
Gül Baba türbéje	Rudas gyógyfürdő	Szabadság-szobor
Amfiteátrum	Aquincum romjai	Budavári Sikló
Libegő	Gyermekvasút	Pál-völgyi-cseppkőbarlang

Pesti oldal

---

Millenniumi emlékmű	Andrássy út	Operaház
Országház	Szent István-bazilika	Zsinagóga
Belvárosi plébániatemplom	Akadémia	Pesti Vigadó
Vajdahunyadvár	Széchenyi gyógyfürdő	Állatkert
Puskás Ferenc Stadion	Nemzeti Színház	Vásárcsarnok

Galéria

Budapest nevezetességei képekben:

• 

  Országház

• 

  Budavári Palota

• 

  Szépművészeti Múzeum

• 

  Szent István-bazilika

• 

  Mátyás-templom

• 

  Gresham-palota

• 

  Millenniumi emlékmű

• 

  Pesti Vigadó

• 

  Budai Vigadó

• 

  Vajdahunyad vára

• 

  Gellért gyógyfürdő

• 

  Magyar Iparművészeti Múzeum

• 

  New York-palota

• 

  Magyar Nemzeti Múzeum

• 

  Halászbástya

• 

  Szentháromság-szobor

• 

  Szent István lovasszobra

• 

  Terror Háza Múzeum

• 

  Magyar Állami Operaház

• 

  Mátyás kút

• 

  Nemzeti Színház

• 

  Zsinagóga

• 

  Széchenyi gyógyfürdő

• 

  Szabadság-szobor

• 

  Lánchíd

Oktatás

Egyetemek Eötvös Loránd Tudományegyetem Budapesti Corvinus Egyetem Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Evangélikus Hittudományi Egyetem Károli Gáspár Református Egyetem Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem Moholy-Nagy Művészeti Egyetem Magyar Képzőművészeti Egyetem Országos Rabbiképző - Zsidó Egyetem Óbudai Egyetem Pázmány Péter Katolikus Egyetem Semmelweis Egyetem Színház- és Filmművészeti Egyetem Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem Andrássy Gyula Budapesti Német Nyelvű Egyetem Közép-európai Egyetem Szent István Egyetem

Főiskolák Budapesti Gazdasági Főiskola A Tan Kapuja Buddhista Főiskola Általános Vállalkozási Főiskola Bhaktivedanta Hittudományi Főiskola Budapesti Kommunikációs Főiskola Budapesti Kortárstánc Főiskola IBS - Nemzetközi Üzleti Főiskola Gábor Dénes Főiskola Harsányi János Főiskola Kodolányi János Főiskola Mozgássérültek Pető András Nevelőképző és Nevelőintézete Pünkösdi Teológiai Főiskola Rendőrtiszti Főiskola Sapientia Szerzetesi Hittudományi Főiskola Sola Scriptura Teológiai Főiskola Wekerle Sándor Üzleti Főiskola Wesley János Lelkészképző Főiskola Zsigmond Király Főiskola Edutus Főiskola Tomori Pál Főiskola

Sport

Papp László Budapest Sportaréna

Budapesten találhatóak Magyarország központi sportlétesítményei, köztük a Puskás Ferenc Stadion és a Papp László Budapest Sportaréna. A rendszerváltás óta átalakult a város amatőr sportélete. A korábban nagyszámú sporttelep, vállalati sportpálya nagy része megszűnt, helyüket többek között bevásárlóközpontok vagy benzinkutak foglalták el. A megmaradt sportegyesületek mellett megjelentek viszont a nagy utcai tömegrendezvények, versenyek, amelyek budapestiek tízezreit mozgatják meg egy-egy hétvégén.

Budapesten rendszeresen találkoznak a világ sportolói valamely nemzetközi sporteseményen. A város agglomerációjában lévő Mogyoródon található a Hungaroring, a Formula–1 magyar nagydíj helyszíne.

A budai hegyvidék igen kedveltek a túrázók körében, megfelelő időjárás esetén élénk téli sportélet zajlik a hegyoldalakon. Az észak-budai Duna-part a vízisportok központja.

Budapest Magyarország labdarúgásának központja. A 108 eddig lezajlott bajnokságból 97-et budapesti csapatok nyertek. Ezek a csapatok, a Ferencvárosi Torna Club, a Budapest Honvéd FC, az MTK Budapest FC, a Rákospalotai EAC, az Újpest FC, a Vasas SC és a Csepel FC, ami 4-szeres magyar bajnok: 1941/42 és 1942/43 évben a Weiss Manfred Művek FC, 1947/48 és 1958/59 évben Csepel SC néven.

Testvérvárosai

Budapest testvérvárosai a következők:

	Ország	Város	Megye / Körzet / Régió / Állam	Ideje
	Törökország	Isztambul	İstanbul	1985
	Ausztria	Bécs	Bécs	1990
	Bosznia-Hercegovina	Szarajevó	Szarajevó megye	1995
	Törökország	Izmir	Izmir	1985
	Bulgária	Szófia	Szófia megye
	Kína	Peking	Peking	2005
	Horvátország	Zágráb	Zágráb	1994
	Franciaország	Párizs	Párizs	1956
	Németország	Berlin	Berlin	1992
	Németország	Frankfurt am Main	Hessen	1990
	Indonézia	Jakarta	Jáva	2009
	Izrael	Tel Aviv	Tel-Aviv körzet	1989
	Olaszország	Firenze	Toszkána	2008
	Lengyelország	Varsó	Mazóvia	2005
	Portugália	Lisszabon	Lisszaboni régió	1992
	Románia	Bukarest	Bukarest	1991
	Szlovákia	Kassa	Kassai kerület	1997
	Dél-Korea	Daejeon	Daejeon	1994
	Thaiföld	Bangkok	Bangkok	2007
	Ukrajna	Lviv	Galícia	1993
	Amerikai Egyesült Államok	Fort Worth	Texas	1990
	Törökország	Gaziantep	Gaziantep	2010
	Amerikai Egyesült Államok	New York	New York	1992
	Mongólia	Tuguldur	?	2012

Partnerváros

Krakkó, Lengyelország

Lásd még

• Irányítószám

Források és jegyzetek

• Budapest és a Dunakanyar, Cartographia kiadó, ISBN 963-353-185-3
• Kisokos – Országos turisztikai melléklet. Budapest, Tourinform, 2006
• Pesti, Tarjányi, 2011: [http://mek.oszk.hu/10000/10092/10092.pdf Pesti László – Tarjányi Ferenc:

Budapesti nagy parkok növényjegyzéke]

Ajánlott irodalom

A Budapestről szóló könyvek, térképek, fényképek, plakátok legnagyobb nyilvános gyűjteménye a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár Központi Könyvtárában, a Budapest Gyűjteményben található.

A Budapest Gyűjtemény interneten elérhető adatbázisai:

• Budapest-képarchívum (portszám: 2006)*
• Budapest történetének bibliográfiája (portszám: 2002)*

Amennyiben olyan számítógépen próbálja használni az adatbázisokat, amely tűzfalon keresztül kapcsolódik az internetre, akkor a zárójelben feltüntetett portok engedélyezése szükséges az adatbázisok megtekintéséhez. (A képarchívum bárhonnan megtekinthető itt is.)

További információk

• Hivatalos oldal
• A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár Budapest Képarchívuma
• Személyre szabott Budapest
• A legnagyobb Budapest-portál

Kapcsolódó szócikkek

• Budapest kerületei
• Budapest főpolgármestereinek listája
• Budapest díszpolgárainak listája
• Budapest világörökségi helyszínei
• Budapest városrészeinek listája
• Budapesti agglomeráció