Óbudai Egyetem

Óbudai Egyetem Universitas Budensis (Óbudai Egyetem)
Az egyetem Bécsi úti campusa. Balról jobbra: V43-as mozdony, C épület (Kandó kar); A épület (központi épület, Rektori Hivatal és Neumann kar)
Alapítva	2010. január 1.
Rövid név	ÓE
Hely	Budapest, Székesfehérvár
Korábbi nevei	Budapesti Műszaki Főiskola
Típus	alapítványi egyetem
Oktatók száma	421 fő
Tanulólétszám	12 888 (2014)
Hallgatói létszám	12888 fő
Rektor	Kovács Levente (2019–)
Tagság	Európai Egyetemek Szövetsége
Elérhetőség
Cím	1034 Budapest, Bécsi út 96/b
Elhelyezkedése
Óbudai Egyetem Universitas Budensis Pozíció Budapest térképén
é. sz. 47° 32′ 02″, k. h. 19° 02′ 06″47.533777777778, 19.034930555556
Az Óbudai Egyetem Universitas Budensis weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Óbudai Egyetem Universitas Budensis témájú médiaállományokat.

Az Óbudai Egyetem (rövidítve: ÓE, latinul: Universitas Budensis) állami felsőoktatási intézmény Budapesten és Székesfehérváron, emellett kihelyezett képzéseket is folytat Nyírbátorban és Salgótarjánban. Az Óbudai Egyetem műszaki, gazdaságtudományi és informatikai képzéseket kínál.

Elődje a 2000-ben három főiskola (Bánki Donát Műszaki Főiskola, Kandó Kálmán Műszaki Főiskola, Könnyűipari Műszaki Főiskola) egyesítésével létrejött Budapesti Műszaki Főiskola volt. A három főiskola egyesítése mellett további két új főiskolai kart is létrehoztak. Ekkor alakult meg a Neumann János Informatikai Kar, illetve a Keleti Károly Gazdasági Kar. Az intézmény 2010-ben vált egyetemmé, ekkor vette fel az Óbudai Egyetem elnevezést. Az intézmény nem jogutódja a Zsigmond király által alapított Óbudai Egyetemnek, de elnevezésével annak hagyományait kívánja követni.

Története

Előzményei

Budán az 1370-es évek végétől Nagy Lajos király nagyszabású palotaépítkezésekbe kezdett, amelyet Zsigmond még nagyobb léptékben kibővített, majd 1408-ban végleg Budára költöztette udvarát. Az ország központjában megalapította az első fővárosi egyetemet. Az uralkodó kérésére IX. Bonifác pápa 1395. október 6-án kiadta az óbudai egyetem első alapítólevelét. A pápa teljes, négy fakultásból álló egyetem létesítésére adott engedélyt. Vezetője Órévi Lukács (budai prépost, majd csanádi püspök) lett. Az új egyetemen az összes – teológiai, kánonjogi, orvosi, valamint szabad művészetek – fakultáson megindult a tanítás. Szoros kapcsolatban állt az új intézmény a bécsi egyetemmel, "ars"-fakultásán bécsi magiszterek is tanítottak, viszont óbudai bakkalaureusokról is tudunk, akik a bécsi egyetemen adtak elő.

1402-ben Budán a városigazgatás demokratizálását célzó társadalmi mozgalom bontakozott ki. A fővárosi felkelésbe az egyetem vezetői is belekeveredhettek, s Zsigmond 1403-ban feltehetőleg bezáratta az egyetemet, amelyet hét év múlva indított újra. XXIII. János ellenpápa 1410. augusztus 1-jén írta alá bulláját az óbudai egyetem újraalapításáról. A négy klasszikus fakultású egyetem megkapta mindazon kiváltságokat, amelyeket a nagy európai egyetemek élveztek. A kor kiemelkedő jelentőségű eseményén, a nyugati egyházszakadást megszüntető (1414 és 1418 között ülésező) konstanzi zsinaton a rangos egyetemek képviselői is megjelentek, és – Ulrich Richental korabeli krónikája szerint – köztük az óbudai egyetem hét tanárával képviseltette magát.

Karok és intézetek

Alba Regia Műszaki Kar (AMK)

Ez a kar Székesfehérváron működik. Két intézmény egyesülésével jött létre 2014-ben: az egyetem korábbi Alba Regia Egyetemi Központjából (AREK) és a Nyugat-magyarországi Egyetem Geoinformatikai Karából. Előbbi a Mérnöki Intézet nevet kapta a karon belül, utóbbi a Geoinformatikai Intézet nevet.

A Mérnöki Intézet alapképzési szakokon mérnök informatikus, villamosmérnök, műszaki menedzser és gépészmérnök szakos hallgatókat képez, mesterképzés keretein belül mechatronikai mérnök képzés van a NIK, KVK, KGK és BGK által elfogadott tantervek szerint. Ezen felül műszaki informatika mérnökasszisztens felsőfokú szakképzés és számítógép hálózati szakmérnök képzés is található Székesfehérváron.

A Geoinformatikai Intézet a földmérés, térképészet, geoinformatika területén képez alapképzésben (BSc) mérnököket (a jogelődöket is számítva) immár több mint fél évszázada.

A karon erőteljes a duális képzések jelenléte.

Alapszakok:

• földmérő és földrendező mérnöki
• gépészmérnöki
• mérnökinformatikus
• műszaki menedzser
• villamosmérnöki

Felsőoktatási szakképzés:

• mérnökinformatikus [hálózati informatika]

Mesterszak:

• mechatronikai mérnöki

Bánki Donát Gépész és Biztonságtechnikai Mérnöki Kar (BGK)

Az iskolát 1879-ben Budapesti Állami Közép-Ipartanodaként alapították meg. A kiegyezést követő ipari és gazdasági fellendülés igényelte a középszintű szakembergárda nevelését, művezetők képzését, és időszerűvé vált az iparosok továbbképzése. E kettős célt szolgálta a Trefort Ágoston vallás- és közoktatási miniszter által létesített Budapesti Állami Közép-Ipartanoda, mely 1898-tól Magyar Királyi Állami Felső-ipariskolaként működött. A Felsőipariskola, a Technológia – ahogy nemzetközileg is ismertté vált – a magas színvonalú elméleti és gyakorlati képzést végezte. A Hauszman Alajos által tervezett, a Pesti Napló Krónikása szerint „a magyar iparügy palotá”-jának nevezett épületben a korszak legkiválóbb tanárai adták át tudásukat a fiataloknak (közöttük is kiemelkedett Petrik Lajos, Jalsoviczky Géza, Edvi Illés Aladár, Faragó Ödön, Lencz Ödön, Arany Dániel személye). Az iskola első igazgatója Hegedűs Károly volt. A tanítványok közül világhírre tett szert Galamb József, a FORD T autómodell egyik tervezője. Az iskola az 1900-as párizsi világkiállításon „Grand Prix” díjat nyert, és az 1906-os Milánói világkiállítás megrendezésében és a kiállítási tárgyak elkészítésében is sikereket könyvelhetett el. A századforduló utáni években – talán éppen az elért eredmények hatására – rohamosan növekedett a jelentkezők és a felvételt nyert és a végzett tanulók száma. 1914 és 1916 között a háborús események miatt az intézet gépészeti műhelyei lövedékeket készítettek a hadsereg számára. Az 1929-es nagy gazdasági világválság az iskolára is nagymértékben kihatott. Óriási anyagi gondok között, adományok segítségével folyt az oktatás tovább. A lassan megindulni látszó fejlődést félbeszakította az újabb háború. A II. világháborút követő oktatási reformok eredményeképpen az iskola gépipari középiskolaként végzett oktató-nevelő tevékenységet. Az iskola az alapításának 75. évfordulóján az intézmény ünnepélyes keretek között vette fel a XX. század egyik legkiemelkedőbb hazai gépészmérnöke, a József Műegyetem nemzetközi hírű professzora, Bánki Donát nevét. Az 1969-es főiskolai rangot adományozó törvényerejű rendelet értelmében a főiskola feladata: a gépipari gyártás műszaki előkészítésének, a gyártási folyamatok tervezésének, az egyszerűbb gyártóeszközök tervezésének és gyártásának, a gyártó-szerelő üzemek és gépi berendezései üzemeltetésének irányítására alkalmas műszaki szakemberek képzése. Az intézmény 1991-től – a képzési profil szélesítésével – a nevét Bánki Donát Műszaki Főiskolává módosította, s a kor igényeihez igazodó szakok indításával, a tantervek folyamatos korszerűsítésével biztosítja, hogy a mérnökök széles szakmai tájékozottsággal, korszerű ismeretekkel rendelkezzenek. Az Országgyűlés a felsőoktatási intézményhálózat átalakításáról hozott 1999. évi LII. törvényének megfelelően a Bánki Donát Műszaki Főiskola, a Kandó Kálmán Műszaki Főiskola és a Könnyűipari Műszaki Főiskola integrációjával 2000. január 1-jével megalakult a Budapesti Műszaki Főiskola. A Bánki a Budapesti Műszaki Főiskola Gépészmérnöki Főiskolai Karaként hét éven keresztül képezte a tanulni vágyó fiatalokat. A feladatok és a képzési rendszer változását követve 2007. január 1-jével a kar neve Bánki Donát Gépész és Biztonságtechnikai Mérnöki Kar lett. A MAB 2009-ben akkreditálta a Budapesti Műszaki Főiskola Alkalmazott Informatikai Doktori Iskoláját, ezzel a főiskola teljesítette az egyetemmé válás utolsó feltételét is, így az Országgyűlés határozata alapján 2010. január 1-jétől Óbudai Egyetem néven dolgozik tovább.

Alapszakok:

• biztonságtechnikai mérnöki
• gépészmérnöki
• mechatronikai mérnöki (magyar nyelven)
• mechatronikai mérnöki (angol nyelven)

Mesterszakok:

• biztonságtechnikai mérnöki
• gépészmérnöki
• mechatronikai mérnöki (magyar nyelven)
• mechatronikai mérnöki (angol nyelven)

Kandó Kálmán Villamosmérnöki Kar (KVK)

A karon villamosmérnököket és villamosmérnök szakos mérnöktanárokat képeznek nappali, esti, levelező és távoktatásos formában BSc alap-, és MSc mesterképzésként magyar és angol nyelven három helyszínen, Budapesten belül Óbudán és Józsefvárosban, valamint Székesfehérváron, utóbbi helyen az Alba Regia Műszaki kar (AMK) berkein belül.

Alapszakok:

• szakoktató
• villamosmérnöki (Kaposvár)
• villamosmérnöki (magyar nyelven) (Budapest)
• villamosmérnöki (angol nyelven) (Budapest)

Mesterszakok:

• tanári [2 félév [mérnöktanár]]
• tanári [4 félév [mérnöktanár]]
• villamosmérnöki

A leendő villamosmérnökök több szakirány (intézet) közül választhatnak:

Józsefváros (Tavaszmező utca)

• Műszertechnikai és Automatizálás Intézet (MAI, "Műszer"),
• Híradástechnikai Intézet (HTI, "Híradó", "Hipi"),
• Mikroelektronikai és Technológia Intézet (MTI, "Alkatrész"),

Óbuda (Bécsi út)

• Automatika Intézet (AUT),
• Villamosenergetikai Intézet (VEI).

Minden egyes szakirányon belül további modulok (specializációk) közül lehet választani a képzés előrehaladtával. Célszerű már a felvételinél eldönteni, hogy később (harmadik félév végén) melyik szakirányra szeretnénk jelentkezni, mivel eleve ennek függvényében célszerű választani képzési helyet is (melyet a képzés kezdete előtt egyénileg, szabadon el lehet dönteni).

Keleti Károly Gazdasági Kar (KGK)

A karon gazdálkodási és menedzsment, kereskedelem és marketing, műszaki menedzser (Budapest és Székesfehérvár) és 2018-tól gazdaságinformatikus képzés folyik, valamint felsőfokú szakképzésként tanulni lehet gazdálkodási menedzserasszisztens szakon. A gazdasági profilú főiskolai karok közül elsőként indított mesterképzést Magyarországon 2008 őszétől.

Alapszakok:

• gazdálkodási és menedzsment
• gazdaságinformatikus
• kereskedelem és marketing (magyar nyelven)
• kereskedelem és marketing (angol nyelven)
• műszaki menedzser (magyar nyelven)
• műszaki menedzser (angol nyelven)

Felsőoktatási szakképzések:

• gazdálkodási és menedzsment
• gazdaságinformatikus
• kereskedelem és marketing [marketingkommunikáció]

Mesterszakok:

• vállalkozásfejlesztés (magyar nyelven)
• vállalkozásfejlesztés (angol nyelven)

Neumann János Informatikai Kar (NIK)

A kar az európai felsőoktatási térben versenyképes, a hazai informatikai képzés kínálatában kiemelkedő színvonalú Mérnökinformatikus alapképzést (Budapest és Székesfehérvár) (BSc), mesterképzést (MSc) és doktori képzést (PhD) kíván nyújtani tehetséges hazai és külföldi hallgatóinak. Olyan képzést, mely folyamatosan közvetíti a tudomány és technika legújabb eredményeit, és egyúttal figyelembe veszi a piaci igényeket is. Felsőfokú szakképzés a műszaki informatikai mérnökasszisztens.

Alapszakok:

• mérnökinformatikus (magyar nyelven) (Budapest)
• mérnökinformatikus (angol nyelven) (Budapest)
• mérnökinformatikus (Nyírbátor)
• mérnökinformatikus (Salgótarján)
• üzemmérnök-informatikus

Mesterszakok:

• alkalmazott matematikus (magyar nyelven)
• alkalmazott matematikus (angol nyelven)
• mérnökinformatikus (magyar nyelven)
• mérnökinformatikus (angol nyelven)

Rejtő Sándor Könnyűipari és Környezetmérnöki Kar (RKK)

A kar 120 munkatársa közel 2000 nappali, levelező és távoktatásos hallgató oktatását látja el az ipari termék- és formatervező mérnöki, könnyűipari mérnöki és a környezetmérnöki szakokon.^[forrás?] Felsőfokú szakképzés a könnyűipari mérnökasszisztens. A kar az egyetem óbudai telephelyén található.

Alapszakok:

• ipari termék- és formatervező mérnöki (magyar nyelven)
• ipari termék- és formatervező mérnöki (angol nyelven)
• könnyűipari mérnöki
• környezetmérnöki (magyar nyelven)
• környezetmérnöki (angol nyelven)

Felsőoktatási szakképzés:

• műszaki

Mesterszakok:

• ipari terméktervező mérnöki

Ybl Miklós Építéstudományi Kar (YBL)

A kar 2020. augusztus 1.-től tartozik az Óbudai Egyetemhez.

A karon közel 70 oktató, évi 1100 főt oktat. A kar jelenleg 2 intézettel, 8 tanszékkel és saját könyvtárral rendelkezik. Helyileg Budapesten, a XIV. kerületi Thököly út 74. szám alatt található meg.

A kar korábban a Szent István Egyetem (SZIE) részeként működött, 2020. augusztus 1-jétől azonban az Óbudai Egyetem (ÓE) része.

Alapszakok:

• építészmérnöki
• építőmérnöki

Mesterszakok:

• építész (magyar nyelven)
• építész (angol nyelven)

Diákélet

Nagy hagyománya van a Kandó Kálmán Villamosmérnöki Karon a tavaszonként megrendezett Kandós Ifjúsági Napok (KIN) Kupának, amelynek gyökerei a Kandó Kálmán Műszaki Főiskola idejére nyúlnak vissza. Az egyes intézetek diákok és tanárok együttes részvételével folyó versenye ez, ahol a győztes intézete hírnevét öregbítendő egy évig birtokolhatja a vándorkupát, egyúttal elnyeri a következő KIN Kupa rendezési jogát. A KIN Kukát az a csapat nyeri, melynek pontszáma a legközelebb van a győztes csapat pontszámának feléhez. A KIN Kuka nagy előnye az általános serlegeknél nagyobb űrmérete, a díjakat ugyanis borral töltve adják át. A KIN Kupa egyik fő nevezetessége a "Sárga Szöcske". A csapatok hangos ovációval fogadják, majd felszállnak rá és ugrásra sarkallják. Így mennek egy megállót, majd leszállva folytatódik a vetélkedő.

Az egyetem lapja a 9000 példányban megjelenő μszaki.

Híres hallgatók

• Balogh Károly – a Hercules motorgyár elnöke és a Ford T-modell konstruktőre
• Benes Anita – tervező és a Daalarna alapítója
• Boros Lajos – rádiós műsorvezető, író, újságíró és énekes
• Ferjáncz Attila – magyar raliversenyző, magyar bajnok és sportvezető
• Galamb József – a Ford T-modell megalkotója
• Galambos Péter – evező
• Gedővári Imre – olimpiai aranyérmes magyar kardvívó és sportvezető
• Gelléri Andor Endre – író és novellista
• Kálmán Rudolf Emil – villamosmérnök, matematikus és a Kálmán-szűrő feltalálója
• Köböl Anita – televíziós műsorvezető
• Lázár György – politikus
• Márki-Zay Péter – politikus, marketingszakember, közgazdász, villamosmérnök és történész
• Nagy Konrád – rövid- és nagypályás gyorskorcsolyázó
• Oláh György – kémikus
• Sebestyén Júlia – Európa bajnok műkorcsolyázó

Az egyetem épületei

• AB épület – Óbudai telephely, B épület, a Nagyszombat utcában található (Árpád Gimnázium mellett).
• BA épület ‐ Óbudai telephely, A épület, a Neumann János Informatikai Kar székhelye és a dékáni hivatal is itt található. A Bécsi úton helyezkedik el.
• BC épület ‐ Óbudai telephely, C épület, a Kandó Kálmán Villamosmérnöki kar óbudai székhelye. A Bécsi úton helyezkedik el.
• D épület ‐ Óbudai telephely, D épület, a Rejtő Sándor Könnyűipari- és környezetmérnöki kar székhelye. A Doberdó utcában található.
• N épület ‐ Józsefvárosi telephely, N épület, a Bánki Donát Gépészmérnöki kar székhelye. A Népszínház utcában található.
• S épület – Székesfehérvári telephely.
• TA épület – Józsefvárosi telephely, Főépület. A Tavaszmező utcában található.
• TB épület – Józsefvárosi telephely, Tavaszmező u. B épület.
• TC épület – Józsefvárosi telephely, Tavaszmező u. C épület ‐ Udvari téglaépület.
• TG épület – Józsefvárosi telephely, G épület. A Keleti Károly Gazdasági kar székhelye. A Tavaszmező utcában található.
• Ybl épület - Zuglói telephely. Az Ybl Miklós Építéstudományi Kar székhelye. A Thököly úton található.

Az Egyetem Könyvtára

Az egyetemnek nyilvános felsőoktatási könyvtára van, amely a tudományos rektorhelyettes felügyelete alatt áll. A könyvtár székhelyének címe: 1084 Budapest, Tavaszmező u. 17.

A könyvtár az Egyetemen belül önálló szervezeti egység. Az Egyetem földrajzi széttagoltsága miatt a Könyvtár telephelyi és tagkönyvtárakból áll és az egységes működés érdekében könyvtárhálózatot alkot.

Tagkönyvtárai

• Tavaszmező utcai Könyvtár
• Doberdó úti Könyvtár Könnyűipari Szakolvasó
• Doberdó úti Könyvtár Elektrotechnikai és Informatikai Szakolvasó
• Népszínház utcai Könyvtár
• Székesfehérvári Könyvtár
• Thököly úti könyvtár

A tagkönyvtárakról további információk: Online elérés a Bécsi úti tagkönyvtár nem szerepel a listán

Az egyetem kollégiumai

Budapest

• Kandó Kálmán Kollégium (KKK) – 1034. Budapest, Bécsi út 104-108.
• Bánki Donát Kollégium (Podma) – 1065 Budapest, Podmaniczky u. 8.
• Hotel@BMF Diákotthon (Kukac) – 1084 Budapest, Tavaszmező u. 7-13.
• Óbudai Diákhotel (ODH, Kuni) – 1037. Budapest, Nagymihály utca 1-9. (Bejárat a Kunigunda utca felől.) – bérleményi kollégium
• Kiss Árpád Kollégium (KÁK) – 1034. Budapest, Doberdó út 6/A. (felújítás alatt)
• Ybl Kollégium és Műhely – 1085 Budapest, Mária u. 7. (felújítás alatt)

Székesfehérvár

• GEO Kollégium – 8000 Székesfehérvár, Hosszúsétatér 8.

Megszűnt kollégiumok

• Terminus Hotel Kollégium (Termó) – 1138. Budapest, Csavargyár utca 1-3. (bérleményi kollégium volt, a tulajdonos elbontatta az épületet)
• Lébényi Pál Kollégium – 8000. Székesfehérvár, Gyümölcs utca 10. (kollégiumi mivolta megszűnt)
• ELTE Nagytétényi úti Kollégiuma – 1222. Budapest, Nagytétényi út 162-164. (bérleményi helyek voltak)

Rangsor

	2022	2023	2024
THE	1001–1200	1001–1200	1001–1200
QS		1201-1400	1201-1400

Források

• Felsőoktatási felvételi tájékoztató, Felvi könyvek, 2010, ISSN 0324-2226
• Az Óbudai Egyetem honlapja
• Uni-Obuda.info
• http://www.bkk.hu/kotottpalyas/jarmubeszerzes/hirek/elkeszult-budapest-elso-caf-villamosa.php

További információk

• 125 éves a Budapesti Mûszaki Fõiskola, BMF HÍRLEVÉL V. évfolyam 9. szám, 2004. szeptember Online elérés
• Gazda István: Kuriózumok a magyar művelődés történetéből. Tudósnaptár, Kossuth Könyvkiadó, Budapest, 1990, ISBN 963-09-3457-4, 241. o. (a középkori Óbudai Egyetemről)
• Az egyetem könyvtára
• Az Óbudai Egyetem promó videója
• Az egyetem Székesfehérváron működő Alba Regia Egyetemi Központja

Kapcsolódó szócikkek

• Óbudai Egyetem Könyvtára