Budapest tömegközlekedése
Budapest tömegközlekedésében fontos szerepe van a BKV-nak, ami a metró-, autóbusz-, trolibusz-, HÉV- és villamoshálózatot üzemelteti, valamint a MÁV-nak és a Volánbusznak.
A három cég tevékenységének összehangolását, hatékonyságát és együttműködését a Budapesti Közlekedési Szövetség intézi.
Tartalomjegyzék |
Története [szerkesztés]
Budapest közlekedése a 19. században [szerkesztés]
A 19. században az ország fejlesztésének középpontja Pest-Buda, ill. Budapest lett. A város fejlődése elválaszthatatlanul egybeforr a központosítottan kiépített vasúthálózat térszervező, társadalmi munkamegosztást elősegítő, városiasító hatásaival.
Amikor a főváros nagyvárossá válásának összetett folyamatából (népesedési, gazdasági, politikai, tárgyi feltételek) kiemeljük a modern közlekedési infrastruktúrát, (kiépítését, működésének jellemzőit, városra gyakorolt járulékos hatásait) óhatatlanul leegyszerűsítünk.
A fejlődés minőségi és mennyiségi mutatói eltakarják azokat a különböző érdekstruktúrákat, melyek befolyásolják (felgyorsítják vagy késleltetik) a folyamatokat. Szinte egyenes vonalúnak tűnik a modernizáció, pedig egy nagyváros hálózataihoz fűződő érdekek a legváltozatosabbak – gyakran egymásnak ellentmondóak – lehetnek. A Lánchíd tulajdonosai nem voltak érdekeltek egy második Duna-híd megépítésében, a bérkocsisok sikerrel odázták el a taxiközlekedés engedélyezését, a lóvasutak önköltségeiket akarják leszorítani, az utasok a járatszámot növelni. Értelemszerűen, az erősebb érdekérvényesítő képességgel rendelkező csoportok hatékonyabban tudták képviselni érdekeiket.
A városegyesítés utáni periódusban – tehát tudatos városfejlesztés eredményeként – jön létre a budapesti életet máig átható gyűrűs-sugaras városszerkezet. Elkészülnek a város – jelentőségüket ma is őrző – modern útvonalai: az Andrássy út és a Nagykörút. A pesti oldal két nagy pályaudvarának forgalmi kapcsolatai is kiválóak: a Nyugati pályaudvar közvetlenül a Nagykörúton áll, a Keleti pályaudvar pedig kezdőpontja annak a hangsúlyos forgalmi tengelynek, amelyik a Rákóczi út, kiszélesített Kossuth Lajos utca, Erzsébet híd mentén áthalad a Duna jobb partjára és ott több irányban szétágazik.
A város növekvő és egyre jobban strukturált közlekedési rendszerének fejlődése elválaszthatatlanul összefügg a főváros népességének gyarapodásával. A növekvő városban a 19. század valamennyi közlekedési eszköze (bérkocsik, omnibusz, lóvasút, villamos, földalatti) jelen van.
Az 1870 előtti évtizedekben a város közlekedési eszközeit leginkább kisvállalkozók működtetik. Az 1870-es évtizedtől kezdődően lassan, de fokozatosan megváltozik a korszellem: a város közlekedési infrastruktúrájában egyre nagyobb szerepet játszanak a közlekedési vállalatok, részvénytársaságok. Az 1880-as évtized utolsó éveitől pedig már nem az invenció, hanem sokkal inkább az innováció jellemzi a közlekedés fejlődését. Már nem vállalkozó kedvű emberek ötletessége, speciális technikai ismeretei alakítják a város közlekedési struktúráját, hanem szabadalmak, gyártmányok, technikai fejlesztések formálják. Budapest nyitott az újdonságokra és büszke eredményeire.
Az első fővárosi lóvasúti vonal (1866) Európában a hatodik. Budapest az első olyan európai város, melynek belvárosában épült meg a villamosvasút (1887). Az 1896-ban megnyitott földalatti pedig London után a második Európában.
Érdekes módon, a korszerűtlen és legkevésbé kényelmes omnibusz (1832-1929 között működő) forgalma a századforduló éveiben teljesedett ki leginkább. 1900-ban 48 db, egy év múlva már 122 omnibuszkocsi járta a város utcáit. A járatok elsősorban a város szórakoztató (színházak, orfeumok, mulatók) és kiránduló pontjait (budai hegyvidék) érintették. A csak "mérsékelt ügetésben" haladó omnibuszokat karlengetéssel lehetett megállítani.
Az 1866-tól működő lóvasút utasforgalma – eltekintve az 1874-1880 közötti időszaktól – egyenletesen emelkedett. A hangos kürtszóval robogó lóvasutak szállítják az utasokat a terjeszkedő város egyre távolabbi végpontjai felé. A járatok irányát más és más szín-összeállítású zászlókkal jelzik.
A lóvasút és villamosvasút fejlődésében 1896-ban döntő fordulat következik be: ebben az évben a villamos már 130 km hosszú vágányhálózaton mintegy 27 viszonylaton közlekedik, a lóvasutak forgalma pedig drasztikusan visszaesik. 1895-ben még 23 millió utast szállítanak, 1896-ban alig 300 ezret. A villamosvasúti társaságok külön nyári és téli menetrendet készítettek. A legsűrűbb járat percenként indult, a legritkább 10 percenként. A századforduló fővárosának utcaképéhez szervesen hozzátartozik a sűrű vonalhálózattal rendelkező, sárga és barna villamoskocsik látványa.
Budapest közlekedése a 20. században [szerkesztés]
Budapest közlekedése a 21. században [szerkesztés]
A 2008-as új paraméterkönyv [szerkesztés]
2008. augusztus 21-én átszervezték a budapesti közlekedést: elsősorban a buszhálózatot gyökeresen átalakították, sok járatot átszámoztak, több megállót is átneveztek. A metró-, HÉV- és vasúti átszállási lehetőségeket a megállónevekben jelölték: a metróközlekedést "M" betűvel, a HÉV-közlekedést "H" betűvel jelölték. A vasúti kapcsolatok jelzésére a vasútállomás, illetve a pályaudvar neve lett a megálló neve is. (Például: Népliget M, Batthyány tér H, Zugló vasútállomás, Kelenföldi pályaudvar.) Ahol ezek közül több is megtalálható, ott ezt is jelzik: Örs vezér tere M+H, Keleti pályaudvar M. Ezek a feliratok feltűnnek a menetrendekben és a viszonylatjelző táblákon is (lásd a jobb oldali képet).
Az átszervezés célja egy olcsóbban üzemeltethető, az igényekhez mégis jobban alkalmazkodó, jobb szolgáltatást nyújtó hálózat kialakítása volt: a kocsikilométerek számát összevonásokkal igyekeztek csökkenteni, ezzel a kényszerátszállások számát csökkentve (például hosszú 5-ös autóbuszvonal, a korábbi 5-ös, 67V és a 25-ös járatok egyesítésével). Emellett menetrendi hangolásokkal tervezték csökkenteni az utazásra fordítandó időt. Az új rendszer gyakori kritikája[forrás?], hogy az előnyök nem tudnak maradéktalanul érvényesülni, mert a BKV nem képes a megnövekedett menetirányítási feladatokat kezelni. Valamint a változtatások nem voltak kellően előkészítve, így a menetidőket számos helyen irreálisan határozták meg, és a változással járó utastájékoztatási feladatokat nem látták el megfelelően.
Metró [szerkesztés]
A budapesti metró jelenleg három vonalon üzemel (a negyedik épülőfélben):
M1-es metróvonal (sárga metró): Mexikói út–Vörösmarty tér
M2-es metróvonal (piros metró): Örs vezér tere–Déli pályaudvar
M3-as metróvonal (kék metró): Kőbánya–Kispest–Újpest-Központ
M4-es metróvonal (zöld metró): Kelenföldi pályaudvar–Bosnyák tér
Millenniumi Földalatti Vasút Járműparkja [szerkesztés]
- 23 db Ganz pályaszámú villamos motorkocsi: 21-43. beszerzés: 1973., 1987.
Villamos [szerkesztés]
Budapesten (ill. az akkor még különálló Pesten) az első lóvasút 1866. július 30-án nyílt meg, mely jelentős népszerűségre tett szert, így számos újabb követte. Az első villamos közúti vasút azonban nem egy korábbi lóvasúti vonal villamosításából született, hanem a Siemens & Halske cég a Nagykörúton, azon belül is a Nyugati pályaudvar és a Király utca között új vonalat épített ki. A főváros első villamosvonala az 1887. október 1-jén kiadott engedély alapján már november 28-ára el is készült. Ma 27 különböző villamosjárat közlekedik a városban, mely így közlekedési rendszerében a mai napig meghatározó jelentőségű. Fénykorában a mainál jóval nagyobb hálózattal rendelkezett.
Járműpark [szerkesztés]
| Mennyiség (db) | Gyártó/Típus | Gyártás éve | Beszerzés éve | Pályaszám |
|---|---|---|---|---|
| 118 | Ganz csuklós | 1967-1972., 1974-1975., 1977-1978. | 1967-1972., 1974-1975., 1977-1978. | 1301-1302, 1304-1320, 1322, 1324, 1333-1334, 1338, 1341-1342, 1349, 1357-1358, 1360-1361, 1363-1369, 1400-1402, 1404, 1406-1481 |
| 30 | Ganz KCSV7 | 1969-1971. | 1969-1971. | 1321, 1325-1332, 1335-1337, 1339-1340, 1343-1348, 1350-1356, 1359, 1362, 1370 |
| 93 | Düwag TW 6000 | 1975-1977. | 2001-2002., 2010-2011. | 1500-1592 (1503 üzemképtelen, leállítva) |
| 10 | LHB TW 6000 | 1980-1982. | 2011-2012. | 1600-1609 |
| 240 | Tatra T5C5 | 1979-1980., 1984. | 1979-1980., 1984. | 4000, 4002, 4008-4011, 4014-4015, 4017-4018, 4020-4023, 4028-4029, 4031, 4034-4049, 4051-4055, 4057-4059, 4061, 4070-4071, 4074, 4077-4094, 4096, 4098-4101, 4103, 4106-4108, 4110, 4112-4113, 4116-4117, 4123, 4125, 4127, 4130-4132, 4134-4135, 4137-4138, 4140, 4143-4144, 4147, 4149, 4151-4171, 4200, 4202-4221, 4223-4224, 4227-4230, 4232-4234, 4236-4265, 4267-4273, 4275-4313, 4315, 4317-4323, 4325-4326, 4328-4329, 4332, 4335-4336, 4339, 4341, 4344-4346, 4349 |
| 80 | Tatra T5C5K | 1979-1980., 1984. | 1979-1980., 1984. | 4001, 4003-4007, 4012-4013, 4016, 4019, 4024-4027, 4030, 4032-4033, 4050, 4056, 4060, 4062-4069, 4072-4073, 4075-4076, 4095, 4097, 4102, 4104-4105, 4109, 4111, 4114-4115, 4118-4120, 4122, 4124, 4126, 4128-4129, 4133, 4136, 4139, 4141-4142, 4145-4146, 4148, 4150, 4201, 4225-4226, 4231, 4235, 4266, 4274, 4314, 4316, 4324, 4327, 4330-4331, 4333-4334, 4337-4338, 4340, 4342-4343, 4347-4348 |
| 40 | Siemens Combino Supra NF12B | 2006-2007. | 2006-2007. | 2001-2040 |
Autóbusz [szerkesztés]
Budapest közösségi közlekedésében a legnagyobb szerep az autóbuszoknak jut. Ma (2008) a BKV (és alvállalkozóinak) üzemeltetésében 220 járat közlekedik. Megkülönböztetnek alap-, betét-, gyors- és expresszjáratokat, valamint ideiglenes pótlójáratokat. Az alapjáratok az útvonalukat érintő minden megállóban megállnak, a gyorsjáratok csak az útvonalukba eső fontosabb, forgalmasabb megállókban állnak meg, a betétjáratok rövidített útvonalon haladnak, az úgynevezett zónázó expresszjáratok pedig csak bizonyos „zónákban” állnak meg, melyek célja egy adott (általában külső) városrészben lakó utasok lehető leggyorsabb eljuttatása a város belsőbb területén lévő közlekedési csomópontba a köztük található megállók kihagyásával.
Járműpark [szerkesztés]
| Mennyiség (db) | Gyártó/Típus | Gyártás éve | Beszerzés éve |
|---|---|---|---|
| 269 | Ikarus 280 csuklósbusz | 1986-1993. | 1986-1993. |
| 171 | Ikarus 435 csuklósbusz | 1993-1996. | 1993-1996. |
| 32 | Van Hool AG300 csuklósbusz | 2000-2001. | 2009. |
| 1 | Ikarus-Agora csuklósbusz | 2002. | 2003. |
| 150 | Volvo 7700A csuklósbusz | 2004-2006. | 2004-2006. |
| 377 | Ikarus 260 szólóbusz | 1983-1992., 1998-1999. | 1983-1992., 1998-1999. |
| 160 | Ikarus 415 szólóbusz | 1987-1988., 1992-1994. | 1987-1988., 1992-1994. |
| 5 | Ikarus 263 szólóbusz | 1999. | 2010. |
| 114 | Ikarus 412 szólóbusz | 1999-2001. | 1999-2001. |
| 13 | Van Hool A300 szólóbusz | 2000. | 2011. |
| 31 | Mercedes Citaro O530 szólóbusz | 2000-2003. | 2012. |
| 31 | Ikarus 405 midibusz | 1994-1995. | 1994-1995. |
Járműpark VT-Transman Kft. alvállalkozó [szerkesztés]
- 35 MAN SL223 (szóló) beszerzés: 2001.
- 52 Alfa Localo B7RLE (szóló) beszerzés: 2006-2007.
Járműpark Nógrád Volán volt alvállalkozó [szerkesztés]
A Nógrád Volán 2005. július 1-2012. április 30-ig volt a BKV alvállalkozója. Nógrád Volán alvállalkozó záró auttóbusz állománya 2012. április 30-án:
- 29 Alfa Localo B7RLE (szóló) beszerzés: 2005-2007.
Trolibusz [szerkesztés]
A ma is üzemelő budapesti trolibuszhálózat kialakulása 1949-ben indult, a 70-es trolibusz megnyitásával, (amely Sztálin 70. születésnapja alkalmából kapta a számát). A trolibusz mai formájában azonban először 1933-ban jelent meg Budapesten, Óbudán. Budapesten jelenleg 15 trolibuszviszonylat van.
Járműpark [szerkesztés]
| Mennyiség (db) | Gyártó/Típus | Gyártás éve | Pályaszám |
|---|---|---|---|
| 84 | Ikarus 280T csuklós troli | 1987-1989., 1996. | 200-283 |
| 15 | ÖAF Gräf & Stift NGE152 csuklós troli | 1993-1994. | 350-364 |
| 15 | Ikarus 435T csuklós troli | 1994-1996. | 300-314 |
| 18 | ZIU-9 szóló troli | 1976-1984. | 840, 904, 909, 912, 920, 926-927, 929, 931, 933-934, 938, 941, 945, 955, 967, 969, 972 |
| 1 | Ikarus 411T szóló troli | 1994. | 400 |
| 15 | Ikarus 412T szóló troli | 2002. | 700-714 |
| 6 | Ganz Solaris Trollino 12B szóló troli | 2005. | 601-606 |
| 10 | Ganz Skoda Solaris Trollino 12B szóló troli | 2007. | 607-616 |
Mikrobusz [szerkesztés]
A BKV – a BKV Tours-on keresztül - turisztikai célból mikrobuszokat üzemeltet március elejétől október közepéig a Margitszigeten. Ezek az UAZ 451-es típusú mikrobuszok egy gépes- és két pótkocsiból állnak. Az első generációt 1977. április 1-jén állították forgalomba.
Helyiérdekű és környéki vasutak [szerkesztés]
Budapest a magyarországi vasúti hálózat központja; a fővároson átmegy minden Magyarországot érintő transzeurópai vasúti folyosó. Az agglomerációt a fővárossal összekötő öt helyiérdekű vasútat a BKV üzemelteti.
A Széchenyi-hegy és a Hűvösvölgy között közlekedik a Gyermekvasút (régebben Úttörővasút). Ez egy olyan kisvasút, ahol gyermekek teljesítenek szolgálatot.
Különleges vasutak [szerkesztés]
Budapest több különleges vasúttal rendelkezik. A fogaskerekű, a sikló drótkötél-vontatású különleges vasút, a libegő pedig egy, a sífelvonókhoz hasonló drótkötélpályás felvonó.
Dunai hajózás [szerkesztés]
Sétahajózáson kívül Budapest megközelíthető hajóval távolabbról is. Bécsből szárnyashajóval az utazás a város közepére, a Belgrád rakpartra, kb. 5-6 órát igényel. A magyar Hajózási Részvénytársaság (Mahart most Mahart Passnave Ltd néven) számos hajót üzemeltet a Dunán.
2012. július 1-étől a BKV a Budapesti Közlekedési Központtal közösen elindította a helyszínen váltott vonaljeggyel, hétköznapokon pedig Budapest-bérlettel vagy bármilyen 24 órás vagy annál hosszabb érvényességű jeggyel igénybe vehető hajójáratait. A járatok közül kettő hétköznapokon (D11, D12), egy pedig hétvégén (D13) közlekedik.[1]
Lásd még [szerkesztés]
- Villamosok
- Ganz csuklós villamos
- Tatra T5C5
- Tatra T5C5K
- TW 6000
- Combino Supra
- Metró
- HÉV
- Trolibuszok
- Városi és Elővárosi Közlekedési Egyesület
- Jegyellenőr
Jegyzetek [szerkesztés]
Külső hivatkozások [szerkesztés]
- Budapesti Közlekedési Vállalat
- Városi és Elővárosi Közlekedési Egyesület
- Budapest metró-, hév- és villamoshálózata
- Budapest tömegközlekedési térképe és Budapest tömegközlekedési térképe (BKV)
- Budapest éjszakai BKV járatainak térképe
- Honlap a budapesti metróról
- Budapest és más nagyvárosok kötöttpályás járművei
- A 2-es metró és a Gödöllői HÉV összekötéséről szóló tanulmány
- A budapesti közlekedés jelenlegi helyzete civil szemmel
- Mese a játékmetróról - avagy miért nem érdemes megépíteni a 4-es metrót
- Újabb metrómesék
- Kontroll – film
- Járműállományi oldalak
- MAHART Passnave weblapja
- Budapest Villamos (angolul)
|
|||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
||||||||


